Hegedűs Ábel
Hegedűs Ábel

2024. április 19. Péntek

Hegedűs Ábel

biológus

Születési adatok

1920. március 14.

Kézdivásárhely

Halálozási adatok

1994. július 9.

Szokolya, Pest megye


Család

Sz: Hegedűs Gyula tisztviselő, járásbírósági végrehajtó, Barabás Irma. F: 1946-tól Séra Matild. Gyermekei: Hegedűs Aletta (1947. jún. 10.), Hegedűs Ágnes (1949. febr. 13.), Hegedűs András (1950. júl. 12.) és Hegedűs Ábel, ifj. (1955. okt. 31.) térképész.

Iskola

Középiskoláit Kézdivásárhelyen, Székelykeresztúron és Budapesten végezte, Budapesten éretts. (1938), a Pázmány Péter Tudományegyetemen földrajz–természetrajz szakos középiskolai tanári okl. és bölcsészdoktori okl. szerzett (1943), felsőfokú növénynemesítői (1950) és növénytermesztési tanfolyamot végzett (1951), a biológiai tudományok kandidátusa (1955), a mezőgazdasági tudomány doktora (1971).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem Növényélettani Intézete gyakornoka (1941–1943), tanársegéde (1943–1949); közben belföldi tudományos kutatóösztöndíjas (1947–1948). A Szőlészeti Kutató Intézet, ill. az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kutatóbiológusa (1950–1952), tud. munkatársa (1952–1958), tud. főmunkatársa és a Szőlészeti és Kórtani Osztály vezetője (1958–1980). A szőlő anatómiájával és élettanával foglalkozott, elsőként végezte el a Solanum nemzetség összehasonlító szövettani és szövetfejlődéstani vizsgálatát. Számos növényen végzett virágszövet-fejlődési vizsgálatot, bevezette az ún. átmeneti meristema fogalmát és a procambiumnak új, pontosabb meghatározását adta. Kiemelkedő eredményeket ért el a hajtások évi és napi növekedési ritmusának és a fotoszintézis útján termelt szárazanyag mennyiségének megállapítása, ill. egyes szőlőfajták vízforgalmi típusának vizsgálata terén. Pályafutása elején vizsgálta még a Rákosfalván feltárt, honfoglaláskori sírokból előkerült növény-, szén- és famaradványokat. Munka Érdemrend (bronz, 1966).

Főbb művei

F. m.: Szövetfejlődéstani és összehasonlító szövettani vizsgálatok a Solanum dulcamara és a Lycium halimifolium szárán. Egy. doktori értek. is. (Botanikai Közlemények, 1943)
Honfoglaláskori fa- és szénmaradványok vizsgálata. (Botanikai Közlemények, 1944)
A szállítónyalábok futása néhány kétszikű növény levélnyelében. (Borbásia, 1946)
A termések osztályozása. (Borbásia, 1948)
Szövetfejlődéstani vizsgálatok az Asarum europaeum virágján. – Az Adarum europaeum szárának és levelének szövetfejlődése. – A nyalábok futása a Pelargonium zonale levélnyelében és ezzel kapcsolatos morfológiai következtetések. (Index Horti Botanici Universitatis Budapestinensis, 1949)
Szövetfejlődéstani vizsgálatok az Asarum europaeum virágján. (Index Horti Botanici Universitatis Budapestiensis, 1950)
A szőlőtőkék törpeágúsága. Barra Istvánnal. – A szőlő gyökérfejlődését serkentő kísérletek. Barra Istvánnal. (A Szőlészeti Kutató Intézet Évkönyve, 1952)
Die Differenzierung der Meristeme im Sprossvegetationskegel. (Acta Botanica, 1954)
Szövettani vizsgálatok a Symphoricarpus virágján. – A Tilia pseudorubra hajtásának szövetfejlődéséről. (Botanikai Közlemények, 1954)
Szabadföldi szőlőkísérletek matematikai értékelhetősége. (Szőlő- és Gyümölcstermesztés, 1954)
A szőlő vegetatív reproduktív hajtásának szövetfejlődéstani vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1954)
A szőlővessző érettsége. (Kertészet és Szőlészet, 1955)
A szőlőlevelek asszimilációs tevékenysége. (Kertészet és Szőlészet, 1956)
A szőlőperonoszpóra-fertőzés mérvét és az ellene való védekezés idejét befolyásoló tényezők. Barra Istvánnal. – A szőlővessző érési folyamatának szövettani vizsgálata. – A szőlő hajtásnövekedésének vizsgálata. (A Szőlészeti Kutató Intézet Évkönyve, 1958)
A szőlő vízforgalmára vonatkozó vizsgálatok. (Kísérletügyi Közlemények, 1959)
A szőlő vízszükséglete. (Kertészet és Szőlészet, 1959)
A szőlővirág szövetfejlődése. (Kísérletügyi Közlemények, 1960)
A szőlő élettana. (Szőlészeti és borászati zsebkönyv. Bp., 1960)
Conclusions phylogénétiques relatives a la structure histologique de la vigne. (Acta Botanica, 1960)
A szőlőhajtás internodiumainak hossznövekedése. (Botanikai Közlemények, 1962)
Studies Concerning Daily Changes in the Shootelongation Rate of the Grapevine. Vida Gáborral. (Acta Biologica, 1962)
Egyéves szőlővesszők szerkezeti változásai a vessző hosszában. – A szőlő levélfelületének mérése. (A Szőlészeti Kutató Intézet Évkönyve, 1963)
A növényi szövetek rendszerezésének problémái. (Élővilág, 1964)
Az évjárat és a termőhely befolyása a szőlővessző anatómiai felépítésére. (Botanikai Közlemények, 1964)
A szőlőnövény anatómiai felépítése. (Kozma Pál: Szőlőtermesztés. I. köt. Bp., 1964
2. kiad. 1967)
Európai szőlővesszők érettségi vizsgálata. – Az egri borvidékre legalkalmasabb alanyfajták. I’só Andorral. (Kísérletügyi Közlemények, 1965)
A Hungazin gyomirtó legmegfelelőbb alkalmazási módja szőlőben. – Szabadföldi szőlőkísérletek matematikai értékelhetősége. (Szőlő- és Gyümölcstermesztés, 1966)
Szőlőperonoszpóra ellen használt fungicidek biológiai mellékhatása a tőkék hozamára és a must minőségére. Király Ferenccel, Lehoczky Jánossal. (Növénytermelés, 1966)
A szőlő. Monográfia. Kozma Pállal, Németh Mártonnal. (Magyarország kultúrflórája. IV. köt. Bp., 1966)
Factors Influencing the Quantitative Anatomical Characters of the Vinecane. (Acta Agronomica, 1967)
Különböző gyomirtó vegyszerek alkalmazása a szőlőtermesztésben. (Szőlő- és Gyümölcstermesztés, 1968)
A szőlőlevél szőrözetének diagnosztikai és rendszertani értéke. (A Szőlészeti Kutató Intézet Évkönyve, 1968)
A szőlő. – A szőlő alaktani leírása. – A szőlő életműködése. (Kertészek új kézikönyve. Szerk. Katona József. Bp., 1969
2. jav. kiad. 1972
3. jav. kiad. 1974)
Xylotomic Studies on Vine. (Acta Agronomica, 1970)
A szőlő [vitis] hisztológiája, különös tekintettel a termesztés korszerűsítésére. Doktori értek. (Bp., 1970)
A vegyszeres gyomirtás helye a korszerű szőlészeti agrotechnikában. (Kertgazdaság, 1971)
Szőlészeti és borászati hatnyelvű értelmező szótár. Többekkel. (Bp., 1971
új kiad. 1993)
Untersuchungen der Epidermis von Rebenblättern. (Acta Botanica, 1974)
Szőlőfajták rügydifferenciálódásának menete alföldi termőhelyen. Bányai Antallal, Ladányi Józsefnével. (Jubileumi tudományos napok. 1974. jún. 20–21. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet 75 éves fennállása alkalmából. Szerk. Borbás Lajos. Bp., 1974)
Az alanyvesztő-termesztés fiziológiája. (Szőlőoltvány-termesztés élettani alapon. Szerk. Eifert Józsefné, Gallyas Csaba, Lelkes Lajos. Bp., 1981)
Budapest jelenlegi virágos flórája. (Bp., 1994).

Irodalom

Irod.: Priszter Szaniszló: H. Á.: Budapest jelenlegi virágos flórája. (Botanikai Közlemények, 1994)
Séra Mihály: Emlékezés nagy elődeinkre. 75 éve született H. Á. (Borászati füzetek, 1995)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. köt. Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője