Haan Lajos
történetíró, egyházi író, evangélikus lelkész
Születési adatok
1818. augusztus 13.
Sámsonháza, Nógrád vármegye
Halálozási adatok
1891. augusztus 12.
Békéscsaba
Temetési adatok
1891. augusztus 14.
Békéscsaba
Család
Sz: Haan János (†1855) evangélikus lelkész, Petényi Judit, Petényi Salamon (1799–1855) biológus, ornitológus testvére. Testvére: Haan Antal (1827–1888) festőművész és Zsilinszky Mihályné Haan Karolina (†1874). F: Vilim Amália.
Iskola
Középiskoláit Mezőberényben végezte (1829–1834), az eperjesi evangélikus kollégiumban bölcseletet és teológiát tanult (1834–1839), majd a jénai és a brémai egyetem hallgatója (1841–1842), lelkésszé avatták (1843. jún. 6.).
Az MTA tagja (l.: 1877. máj. 24.).
Életút
Békésen, Vidovich Ferenc főszolgabíró családjának nevelője (1839–1841). Tanulmányai befejezése után az újonnan megszervezett békéscsabai evangélikus magyar polgári iskola r. tanár és uo. segédlelkész (1842–1843), a selmecbányai gyülekezet lelkipásztora (1843–1848), a forradalom és szabadságharc idején nemzetőrként részt vett a szerbek elleni délvidéki harcokban (1848). A nagylaki (1849–1855), a békéscsabai gyülekezet lelkipásztora (1855–). A bányai evangélikus egyházkerület főjegyzője.
Jénai tanulmányai idején összegyűjtötte az egyetemen 300 éve végzett magyar hallgatók adatait, egyúttal hosszabb utazásokat tett Bécsben és Prágában, megismerkedett a kor jelentősebb személyiségeivel, elsősorban az ausztroszlávizmus képviselőivel (Václav Hanka, Frantisek Palacky, Pavel Jozef Safárik stb.). A cseh és szlovák tudósokkal való vitája után érdeklődése a magyar történelem, ill. Békéscsaba, a helyi evangélikus közösség múltja felé fordult.
Még segédlelkészként kezdett el helyi népdalokat és népszokásokat gyűjteni, a gyűjtésbe bevonta diákjait is, egyúttal iskolájában teljessé tette a magyar nyelv használatát (jóllehet ő kiválóan beszélt írt és olvasott a német és a latin mellett szlovákul is). A békéscsabai kistemplom (= ótemplom) százéves jubileumán, 1845-ben kezdte el kiadni a város történetét bemutató füzeteit (amelyeket többször is, szlovákul is megjelentetett), ill. feldolgozta Békés vármegye történetét. Monográfiái, dolgozatai a magyarországi helytörténetírás első jelentősebb alkotásai. Írásai továbbá elsőként foglalják össze a békéscsabai szlovákság nyelvi sajátosságait, szokásait, népviseletét. Megírta még a szlovák énekeskönyv (Cithara Sanctorum) történetét, kimutatta Albrecht Dürer apjának származáshelyét (Ajtós község, Gyula mezőváros mellett). Kezdeményezésére jött létre a békéscsabai evangélikus gimnázium, alakult meg a helyi nyomda, valamint jelent meg az első békéscsabai napilap. Több tankönyvet, hittankönyvet, iskolai segédkönyvet (kronológiai táblát) írt és szerkesztett (magyar, német és szlovák nyelven is).
Emlékezet
Békéscsaba és Békés vármegye története újabb átdolgozott kiadásai, valamint igen részletes naplója kéziratban maradtak (ill. halála után részben megjelentek). Békéscsabán hunyt el, a helyi evangélikus temetőben, díszsírhelyen nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2006-ban). Bronz mellszobra Békéscsabán, az Árpád soron, a szoborsétányon látható (Kiss Kovács Gyula alkotása, 1971). Róla nevezték el továbbá a békéscsabai Haan Lajos utcát.
Elismertség
A Magyar Történelmi Társulat (1867-től) és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság alapító választmányi tagja (1883-tól). A Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Egyesület alapító tagja és másodelnöke (1874-től). A dorpati (= tartui) tudós társaság l. tagja.
Szerkesztés
Költeményei a Koszorúban (1840) és a Közleményekben (1841), történeti munkái – többek között – a Statisztikai Közleményekben (1864), a Vasárnapi Ujságban (1866), a Századokban (1867–1883), a Magyarország és a Nagyvilágban (1874), a Békésben (1875), a Figyelőben (1875), a Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat Évkönyveiben (1875-től), a Békésmegyei Közlönyben (1875–1888), a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1881-től), az Archaeologiai Közleményekben (1881-től) és a Budapesti Hírlapban jelentek meg (1887).
Főbb művei
F. m.: Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról az ottani evangélikus ótemplom százados ünnepe alkalmára. 1 kőnyomatú táblával. (Nagyvárad, 1845
2. bőv. kiad. Pest, 1866
szlovákul: Buda, 1846
2. szlovák kiad. Pest, 1866)
Ó- és Új- Nagylak történetei. (Szarvas, 1853
szlovákul is)
Magyar énekes könyv. Összeáll. (Szarvas, 1847
4. kiad. Pest, 1884)
Jena Hungarica, sive Memoria Hungarorum a tribus proximis saeculis… (Gyula, 1858)
Békés-Csaba története. (Békés-Csaba, 1858)
Időszaki tábla a magyar protestáns egyház történetéhez. Összeáll. (Pest, 1859
németül: 1860)
Statisztikai jegyzetek Békés- Csaba mezővárosáról, különösen az ottani ágostai hitvallású evangélikus egyházról. (Statisztikai Közlemények, 1864)
Időszaki tábla Magyarország történetéhez. (Pest, 1866)
Keresztyén egyház története protestáns algymnasiumok és polgári iskolák számára. (Pest, 1865
2. kiad. 1885)
Békés vármegye főispánjai. (Századok, 1867)
A bányai ágostai hitvallású evangélikus egyházkerület névtára. Összeáll. (Gyula, 1868
2. kiad. 1874)
Békés vármegye hajdana. I–II. köt. (Pest, 1870–1877)
Énekeskönyv ágostai hitvallású evangéliumi hívek számára. Összeáll. (Pest, 1871)
Még egy szó Dürer Albert származási helyéről és családi nevéről. (Századok 1872)
Cithara Sanctorum. Az ágostai hitvallásúak által harmadfélszázad óta használt énekes könyvek tót monographiája. (Pest, 1873)
Az 1543. febr. 11-én Gyulán tartott országgyűlés. (Békés [folyóirat], 1875)
Báró Haruckern Ferencz udvartartása Békésvármegyében. (Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat Évkönyve, 1875)
Békésmegyei oklevéltár számos hazánk beltörténetére vonatkozó adatokkal. Összegyűjtötte és közrebocsátá Zsilinszky Mihállyal. (Bp., 1877)
Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről. 1 kétoldalas térképvázlattal. (Gyula, 1878
németül is)
Békésmegye agyag-, ércz- és csontnemű régiségei. – Szegedi Kis István élete. (Békésvármegyei Régészeti és Művelődéstörténeti Társulat Évkönyve, 1878)
Bél Mátyás. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1878. nov. 11.
megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 8. köt. 8. Bp., 1879)
A magyarhoni ág. hitvallású evangélikusok négy egyházkerületének egyetemes névtára. Összeáll. (Bp., 1880
2. kiad. 1885)
A magyarországi ágostai hitvallású evangélikusok egyetemes gyűlései és az egyetemes világi felügyelői hivatal. (Bp., 1882)
Rontó Pál létezése. (Budapesti Hírlap, 1887)
Részletek H. L. naplójából. (Magyar– szlovák kulturális kapcsolatok. Pozsony, 1959)
Békéscsaba története. (Bibliotheca Bekesiensis. 2. Új kiad. Békéscsaba, 1968)
H. L. naplója. Részletek. Szerk. Papp János. Bibliofil kiad. (Békéscsaba, 1971)
Szeghalom. (Írások Szeghalom múltjából. Szerk. Szabó Ferenc. Bp., 1976)
Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről. Hasonmás kiad. Szerk. Szabó Ferenc. (A gyulai Dürer Társaság kiadványai. 1. Békéscsaba, 1991)
Békés-Csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig. Szerk. Gecsei Lajos. A bevezetőt Székely Lajos írta. (Fekete Könyvek. Békéscsaba, 1991)
Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról az ottani evangélikus ótemplom százados ünnepe alkalmára. Hasonmás kiad. (Bp., 1994).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Budapesti Napló, 1891. aug. 13.)
H. L. (Századok, 1891)
Márki Sándor: H. L. emlékezete. (Századok, 1893)
Zsilinszky Mihály: Emlékbeszéd H. L. l. tagról. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1893)
Nógrád vármegye. Szerk. Borovszky Samu. (Magyarország vármegyéi. Bp., 1911)
Zoványi György: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. (3. jav. és bőv. kiad. Bp., 1977)
H. L. levelei Márki Sándorhoz és Szinnyei Józsefhez. Összeáll., az utószót írta Somlyói Tóth Tibor. Számozott, bibliofil kiad. (Békéscsaba, 1984)
Dedinszky Gyula: A szlovák betű útja Békéscsabán. (Békéscsaba, 1987)
Draskovich József: H. L., az első megyetörténet írója. (Körösök Vidéke, 1991)
Táborszky László. H. L., a csabai lelkész. (Lelkipásztor, 1991)
Kruppa András: H. L. és Békéscsaba néprajza. (Honismeret, 1994)
Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllös Mihály. (Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (212), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (166), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
