Gyulai Ernő
Gyulai Ernő

2024. november 5. Kedd

Gyulai Ernő, ifj.

orvos, belgyógyász

Születési adatok

1915. április 20.

Budapest

Halálozási adatok

1977. november 10.

Budapest


Család

Sz: Gyulai Ernő, id. (1884–1968) kúriai bíró, orvos, Jáhn Adél (1884–1972). F: 1947-től Pajzs Magdolna tisztviselő. Testvére: Gyulai Katalin. Fia: Gyulai Gergely és Gyulai Zsolt; leánya: Gyulai Franciska és Gyulai Krisztina.

Iskola

A bp.-i Mátyás Király Reálgimnáziumban éretts. (1933), a Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1940), belgyógyász szakorvosi vizsgát tett (1944), az orvostudományok kandidátusa (1969).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem Gyógyszertani Intézetében Vámosi Zoltán és Issekutz Béla gyakornoka (1937–1940), az I. sz. Belgyógyászati Klinikán Rusznyák József egy. tanársegéde (1940–1948), az MTA ösztöndíjasa (a bp.-i Péterffy Sándor utcai Kórházban, 1948–1950). Az Országos Reuma és Fürdőügyi Intézet (ORFI) II. sz. Belgyógyászati Osztályának klinikai adjunktusa (1951–1954 és 1957–1965); közben a kékestetői Állami Gyógyintézet osztályvezető főorvosa (1954–1957). A bp.-i Uzsoki utcai Kórház, ill. Weil Emil Kórház III. sz. Belgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa, egyúttal az Észak-pesti Terület vezető belgyógyász főorvosa (1965–1977). Az Országos Belgyógyászati Intézet tud. főmunkatársa (1974–1977). C. egy. docens. Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1961–1964). Tudományos pályafutásának kezdetén klinikai farmakológiai kérdésekkel foglalkozott, majd érdeklődése a pajzsmirigy-működés vizsgálata, a pajzsmirigy- és a mellékvese-keringés összefüggései felé fordult. Alapvetően új megállapításokat tett a pajzsmirigy- megbetegedések patológiai vizsgálata, a pajzsmirigy-betegségek (pl. hipertireózis, Milkman-, Sjögren-szindróma stb.) műtéti megoldásai és utánkezelése terén.

Emlékezet

Budapesten (Terézváros, VI. kerület Szófia utca 18.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Főbb művei

F. m.: A vér nátrium-, kálium- és kalcium-ionkoncentrációjának változása a Rudas Gyógyfürdő Hungária forrásvizével végzett ivókúra folyamán. Egyetemi pályamunka is. Lemhényi K.-val. (Magyar Orvosi Archivum, 1938)
A florizin és monojód-ecetsav hatása a békamáj glukogenolysisére. Issekutz Bélával, Komlós Endrével. (MTA Matematikai és Természettudományi Értesítője, 1940)
Ingerterápia kiütéses tífuszban. (Orvosi Hetilap, 1943. 44.)
Acut hyposalaemia és anuria hypertoniás glucose oldat subkután bevitelére. Bálint Péterrel, Zsoldos Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1949. 7.)
Adatok a diabetes keletkezéséhez akromegáliában. Bach Imrével, Virányi Andrással. (Orvosi Hetilap, 1952. 20.
angolul: Adrenocorticotropic Activity and Diabetes in Acromegaly. Lancet, 1952)
Az ACTH szerepe a hyperthyreosis műtéti előkészítésében. Szántó Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1952. 49.)
Symmetricus spontán fracturák. – a Milkman-féle syndroma – esetei. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1954. 18.)
A reumás pneumoniáról. Szántó Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1955. 9.)
A nem specifikus pajzsmirigygyulladásról. Szántó Lászlóval, Farkas Károllyal. (Magyar Belorvosi Archivum, 1956)
On Sjögren’s Disease. Szántó Lászlóval, Farkas Károllyal. (Rheumatism, 1957)
Hyperthyreoticusok műtéti előkészítése thyreostaticus szerek igénybevételével. Lovász Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1958. 40.)
A pajzsmirigy radio-papírchromatogrammok értékeléséről. Többekkel. – A myxoedemas krízis kóma idegrendszeri vonatkozásai. Szántó Lászlóval. (Magyar Belorvosi Archivum, 1961)
A pajzsmirigy-működésre vonatkozó megfigyelés degeneratiós ízületi betegségekben. Többekkel. (Reumatológia, Balneológia, Allergológia, 1962)
ACTH-terheléses vizsgálatok hyperthyreosisban. Szántó Lászlóval, Görgényi Frigyessel. (Magyar Belorvosi Archivum, 1963)
Gastrobamat az ulcus betegség gyógykezelésében. (Gyógyszereink, 1963)
Kísérletes adatok a hyperthyreosis ACTH- és glycocorticoid kezelésének kérdéséhez. (Orvosi Hetilap, 1965. 45.)
Corticosteroid-terápia indikációja pajzsmirigybetegségekben. Szántó Lászlóval, Görgényi Frigyessel. (A Korányi Sándor Társaság Tudományos ülései. III. Szteroidok a klinikumokban. Szerk. Rajka Ödön, Zoltán Imre. Bp., 1965)
A pajzsmirigyműtét kritikája a Kékestetői Gyógyintézet beteganyaga alapján. Nyárasdi Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1966. 42.)
Adatok a nem specifikus thyreoditis klinikopathológiájához. Kand. értek. (Bp., 1967).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1977. nov. 19.–Magyar Nemzet, 1977. nov. 20.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője