Győry Elemér
Győry Elemér

2024. március 29. Péntek

Győry Elemér

református püspök

Születési adatok

1891. június 30.

Takácsi, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

1978. november 25.

Budapest

Temetési adatok

1978. december 8.

Kocs


Család

Sz: Győry Károly, Győrffy Eszter földbirtokosok. F: Sebestyén Ida. Fia: Győry Tibor (1923–2000) gépészmérnök és Visnyey Győzőné Győry Boriska közgazdász, az Állami Biztosító munkatársa.

Iskola

A Pápai Református Teológiai Akadémián (1911–1915) és Genfben tanult (1912–1914), Pápán lelkészképesítő vizsgát tett (I.: 1915; II.: 1917), református lelkésszé szentelték (1918), a gyakorlati teológiai szakcsoportban magántanári képesítést szerzett (1926).

Életút

A Pápai Református Teológiai Akadémián főiskolai szenior és a pápai főgimnázium helyettes tanára (1915–1917), Nagyigmándon segéd- és helyettes lelkész (1917), Komáromban dunántúli püspöki titkár (1917–1920), a hetényi gyülekezet lelkipásztora (1920– 1923), a csehszlovák kormány állampolgárság hiányában a gyülekezet éléről erőszakkal eltávolította (1923). A magyarországi komáromi gyülekezet helyettes lelkésze (1923–1924), ismét dunántúli püspöki titkár (1924–1926). A Pápai Református Teológiai Akadémia Gyakorlati Teológiai Tanszék r. tanára (1926–1928), a győri (1928–1943), a pápai gyülekezet lelkipásztora (1943–1962). A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője (1935–1943), püspöke (1943–1961). A Református Egyetemes Konvent lelkészi elnöke, az Országos Béketanács Református Bizottságának elnöke.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a kocsi temetőben, családi sírboltban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben).

Szerkesztés

Az Örömüzenet c. szórványlap szerkesztője (1926–1932).

Főbb művei

F. m.: Jókai hagyatéka. (Pápa, 1925)
Evangélizálás a református egyházban. (Pápa, 1926)
Bizonyságtevés. (Pápa, 1928)
A francia protestantizmus evangélizáló munkája. (Bp., 1929) Kettős tüzes nyelvek fényében. (Győr, 1931)
Útmutató a szociális munkák végzéséhez. (Bp., 1931)
Isten dicsőségének szolgálatában. (Rádió-prédikációk. Bp., 1923)
A vasárnap megünneplésének akadályai. (A Református Theológiai Akadémia kiadványai. Pápa, 1935)
Zengedezem a Te nevedet. (Pápa, 1936)
Győr szabad királyi városi református egyházközség harangavatási emlékkönyve. Összeáll. (Győr, 1936)
Kovács Pál, a református presbiter és gondnok. (Pápa, 1937)
Krisztus király fehér serege. (Rádió-prédikációk. Bp., 1937)
A családlátogatás. (Pápa, 1940)
Háború és béke. (Pápa, 1941)
Újévi pásztori levél a magyarországi református gyülekezetekhez 1848/1849 százados évfordulóján. Enyedy Andorral, Ravasz Lászlóval, Révész Imrével. (Bp., 1947)
Püspöki jelentés a dunántúli református egyházkerület 1947–1948. évi, Pápán tartandó rendes közgyűlésére. I–II. köt. (Pápa, 1947–1948)
Nyugdíjintézet tárgyában bizonyos javaslatok. Tóth Lajossal. (Bp., 1949)
Az Egyezmény előzményei. (Képes Kálvin Kalendárium az 1978. évre. Bp., 1977).

Irodalom

Irod.: Zoványi György: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. (3. jav. és bőv. kiad. Bp., 1977)
Halálhír. (Reformátusok Lapja–Népszabadság–Magyar Nemzet, 1978. dec. 3.)
Gy. E. (Református Egyház, 1979)
Bakos Lajos: Isten titkainak sáfára. (Református Egyház, 1979)
Kövy Zsolt: Gy. E. és kora. (Református Egyház, 1992)
Balogh Margit–Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon. 1790–1992. (Bp., 1996)
Pápai pedagógus lexikon. Főszerk. Tungli Gyula. (Pápa, 1997)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Győri életrajzi lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. (2. átd. kiad. Győr, 2003)
Nagy János: Református püspökök társadalmi eredete a két világháború közötti Magyarországon. (Valóság, 2008).

Megjegyzések

Lexikonok téves halálozási adatai: nov. 26. és nov. 27.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője