Györgyey Klára
Györgyey Klára

2024. október 14. Hétfő

Györgyey Klára

újságíró, író, műfordító, kritikus

Névváltozatok

Gyorgyey Takacs, Clara; Györgyey Ferencné Takács Klára

Születési adatok

1933. május 23.

Budapest

Halálozási adatok

2010. január 11.

Wallingford, Connecticut, Egyesült Államok

Temetési adatok

2010. január 18.

Orange

Holy Infant Temető


Család

Nagyszülei: Takács György, Tóth Klára; Mendöl Lajos, Köchert Katalin.

Szülei: Takács László (1902. szept. 30. Vágfarkasd, Nyitra vm.–1945. febr. 15. Bp.) géplakatos, Mendöl Sarolta (1904. márc. 28. Győr).

Férje: 1960–2010: Györgyey Ferenc Aladár (1925. márc. 14. Bp.–2014. okt. 1. Hamden, Connecticut, Egyesült Államok) orvos, orvostörténész, Frankl Frigyes és Györgyey Flóra fia.

Gyermekei, leánya: Györgyey Mária (= Györgyey Mari festőművész) és Györgyey Katalin.

Iskola

A budapesti Külkereskedelmi Főiskolán angol szakán végzett (1956), a Yale Egyetemen angol nyelv és irodalom–történelem szakos középiskolai tanári okl. szertett (Master of Science fokozat, 1959).

Életút

Az Egyesült Államokban telepedett le (1956-tól). A Yale Egyetemen oktatója, előadó tanára, majd tanszékvezető professzora (1962–1990), az Orvostudományi Humán Program igazgatója (1990-től). Az általa alapított Clara Gyorgyey Theatre producere és rendezője (1970–1977).

Takács Klára Budapesten született, a forradalom és szabadságharc évében végezte el a budapesti Külkereskedelmi Főiskola angol szakát, az összeomlás után az amerikai Milwaukee-ba látogatott – rokonaihoz. A Petőfi Kör utolsó elnöke, az akkor már Amerikában élő Jónás Pál (1922–1998) tanácsára megkezdte egyetemi tanulmányait a Yale-en (1959-ben szerzett M.Sc. fokozatot). New Havenben ismerkedett meg férjével, Györgyey Ferenccel, és egy amerikai kisvárosban, Orange-ban telepedtek le. Györgyey Klára néhány évig középiskolában tanított angol nyelvet és irodalmat, majd visszatért a Yale Egyetemre, ahol haláláig kortárs amerikai irodalommal és modern színházzal foglalkozott. Az amerikai magyarság körében igen jelentős kulturális közéleti szerepet játszott, angol és magyar nyelvű folyóiratokban évtizedeken át ismertette és referálta a kortárs magyar irodalom jelentősebb alkotásait. Irodalomtörténészként értékes monográfiát írt Molnár Ferencről (1878–1952, [angolul, 1980; magyarul: 2001]). Műfordítóként elsősorban Örkény István (Macskajáték, 1976; Rózsakiállítás, Tóték, 1982), valamint Spiró György (Az imposztor, 1993) színműveit, továbbá (kéziratban) Karinthy Ferenc prózai műveit, Göncz Árpád, Sarkadi Imre, Szakonyi Károly drámái tolmácsolta angol nyelvre. Válogatott írásai Arrogáns alázattal (1987) és Szerelmetes szurkapiszka (1997) címmel jelentek meg.

Elismertség

A Nobel-díj jelölőbizottságának tagja (1972-től), a Menekült Írók PEN Központja amerikai csoportjának (PEN Centre for Writers-in-Exile American Branch) elnöke (1976-tól). A Connecticuti Művészi Akadémia tagja (1985-től). 

Elismerés

A National Endowment of Arts (NEA) fordítói nagydíja (1986), Fullbright-ösztöndíj (1989), a Magyar PEN Club Ady-érme (1992).

A Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1993).

Szerkesztés

A chicagói Szivárvány c. amerikai magazin alapító főmunkatársa (1980-tól) és a Nemzetközi PEN Club folyóirata, a World Literature Today szerkesztőbizottsági tagja (1985-től). Az Irodalmi Újság (1968-tól) és a Nyugati Magyarság munkatársa (1986-tól).

Főbb művei

F. m.: Ferenc Molnár. [Monográfia.] (Twayne’s World Authors Series. Boston [Massachusetts], 1980)
Arrogáns alázattal. Esszék, kritikák, tanulmányok. [Válogatás korábbi írásaiból.] Az előszót írta Birnbaum, D. Marianna. Ill. Györgyey Mari. (Daphne [Alabama], 1987
2. bőv. és jav. kiad. New York, Püski, 1987)
Szerelmetes szurkapiszka. Kritikák, esszék, tanulmányok. 1985–1995. [Válogatás korábbi írásaiból.] Szerk. Bay Ágota. (Bp., Széphalom Könyvműhely, 1997)
Molnár Ferenc. Monográfia. [Az angol nyelvű kiad. magyar nyelvű átd. változata.] Ford. Szabó T. Anna. (Bp., Magvető Kiadó, 2001).

F. m.: ford. angol nyelvre és szerk.: Örkény István: Macskajáték. Ford. (Catsplay. A Tragicomedy in Two Acts. New York, 1976)
Fehér Klára: Vakáció Magyarországon. Ford. Gy. K. Ill. Brenner György. (And Don’t Miss Hungary! Bp., Corvina Könyvkiadó, 1982)
Örkény István: Rózsakiállítás. – Tóték. Ford. Hein, Michael Henryvel. Az előszót írta Hein, Michael Henry. (A New Dirtection Book. 536. The Flower Show. – The Tóth Family. New York, 1982
2. kiad. Bp., Corvina Kiadó, 2001)
Kövi Pál: Erdélyi lakoma. Ford. (Paul Kovi’s Transylvanian Cuisine. History, Gastronomy, Legend and Love from Middle Europe’s Most Remarkable Region. New York, 1985)
Orwell, George: Állati gazdaság. Ill. Szabó J. György, a bevezetést írta Gy. K. (Szivárvány Könyvek. Bp.–Chicago, AB Független Kiadó, 1985)
Deme Zoltán: Karlsbad. – Ópium. – Rulett. Három dráma. (Three Dramas: Carlsbad. – Opium. – Roulette. Greenwood, 1989)
Örkény István: Pisti a vérzivatarban. – Spiró György: Az imposztor. – Kornis Mihály: Kozma. Három kortárs magyar dráma. Ford. A bevezetést írta Bródy Ervin. (A Mirror to the Cage. Three Contemporary Hungarian Plays: Örkény István: Stevie in the Bloodbath. A Grotesque Play in Two Acts. – Spiró György: The Impostor. – Kornius Mihály: Kozma. Fayetteville, University of Arkansas Press, 1993)
Deme Zoltán: Válogatott művek. Ford. Smith, Elizabeth-tel. (Chords of Scales. Selected Fictions, Essays and Studies. Warwick Township [New York], 1995).

F. m.: kiadatlan műfordításai: Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon. Színmű. (Man on the Pillar, 1973)
Müller Péter: A kapitány. Filmforgatókönyv. (The Captain, 1977)
Müller Péter: Szemenszedett igazság. Színmű. (The Impossible Lie, 1977)
Egri György: Grizzlimedvék. Színmű. (Grizzly Bears, 1978)
Müller Péter: Részeg józanok. Regény. (The Celebrity, 1978)
Müller Péter: A tizenegyedik parancsolat. (The Eleventh Commandment, 1979)
Örkény István: Kulcskeresők. (Keysearchers, 1979)
Müller Péter: Kommunikáció. Filmforgatókönyv. (Communication, 1980)
Müller Péter: Német expresszionizmus. Visszapillantás. Filmforgatókönyv. (German Expressionism. Retrospect, 1981)
Eörsi István: Beszélgetés. Színmű. Ford. Csicsery-Rónay Erzsébettel. (Discussion, 1983)
Eörsi István: Kihallgatás. Színmű. Ford. Csicsery-Rónay Erzsébettel. (Interrogation, 1983)
Valló Péter: In memoriam Örkény István. Színmű. (In memoriam István Örkény. Play Montage, 1983
bemutató: Los Angeles, University Theatre of UCLA, 1984)
Göncz Árpád: Rácsok. Színmű. Ford. Csicsery-Rónay Erzsébettel. (Ironbars, bemutató: New York, Open World Theatre, 1984)
Mohás Lívia: Oroszlános kert. Regény. Ford. Csicsery-Rónay Erzsébettel. (Garden with a Lion, 1985)
Bertha Bulcsu: Kenguru. Regény. (The Kangaroo, 1987)
Vámos Miklós: Valami más. Színmű. (Somebody Else, 1988)
Bolgár György: A Horatio-papírok. Regény. (Horatio’s Diary, 1991)
Görgey Gábor. Életmentés. Színmű. (Lifesaving, 1991)
Pataki Éva: Marlene Dietrich és Edith Piaf. Színmű. (Marlene Dietrich and Edith Piaf, 1991)
Karinthy Ferenc: Epepe. Regény. (Ehpehpeh, 1998).

Irodalom

Irod. és források: Márer György: Cilike viszontagságai. (Amerikai Magyar Népszava, 1977. nov. 4.)
Fodor Sándor: Egy magyar írónőről. (A Hét, 1995. 30.)
A színház mindig az örök keresés médiuma marad. Széles Klára beszélget Györgyey Klárával. (Magyar Napló, 1995. 4.)
Lászlóffy Csaba: Beszélgetés Györgyey Klárával. (Családi Tükör, 1996. 1.)
Györgyey Klára bibliográfia. 1968–1999. Összeáll. Kórász Mária. (Kolozsvár, Polis Könyvkiadó, 2000)
Elhunyt Györgyey Klára. (Népszava, 2010. jan. 16.–Népszabadság, 2010. jan. 18.)
Darvasi László: Györgyey Klára. 1933–2010. (Élet és Irodalom, 2010. 3.)
Nagy Károly: Helytálló közvetítő: Györgyey Klára. (Nyelvünk és Kultúránk, 2010. 1.)
Papp László: Elment a Szerelmetes Szurkapiszka. Györgyey Klárára emlékezünk. (Amerikai Magyar Népszava, 2010. jan. 29.)
Zalán Magda: Györgyey Klára halálára. (Nagyvilág, 2010. 2-3.)
Antology of PEN. Dedicated in Memory of Beloved Clara Gyorgyey, President of PEN Centre for Writers-in-Exile, American Branch. Szerk. Dybko Filipchak, Irina. (Potomac [Maryland], 2010).

Irod.: műveiről: Aczél Tamás: Molnár Ferenc – amerikaiaknak. (Irodalmi Újság, 1981. 5-6.)
Egri György: A halhatatlanság kapujában. Gy. K.: Ferenc Molnár. [Monográfia.] (Menora, 1981. febr. 28.)
Kabdebó Tamás: Molnárok Molnára. Gy. K.: Ferenc Molnár. [Monográfia.] (Szivárvány, 1981. 3.)
Márer György: Liliom ébresztése. Gy. K.: Ferenc Molnár. [Monográfia.] (Amerikai Magyar Népszava, 1981. márc. 6.)
Sziklay Andor: Magyar lábnyomok. A varázsló. Gy. K.: Ferenc Molnár. [Monográfia.] (Amerikai Magyar Népszava, 1981. nov. 27.)
Bisztray, George: Review Article. A New Literary Monographs. [Györgyey, Clara: Ferenc Molnár.] (Hungarian Studies Review, 1982. 1.)
Cushing, George: Gy. K.: Ferenc Molnár. [Monográfia.] (Hungarológiai Értesítő, 1982. 1-4.)
Dénes Tibor: A világ mulattatója. Gy. K.: Ferenc Molnár. [Monográfia.] (Új Látóhatár, 1982. 1.)
H. Szász Anna Mária: Belépő a világirodalomba? Az amerikai Twaynes Kiadó könyvei magyar írókról. (Irodalomtörténet, 1982. 4.)
Nagy Péter: Gy. K.: Ferenc Molnár. [Monográfia.] (Hungarian Studies, 1985. 1.)
Faludy György: Gy. K.: Arrogáns alázattal. Esszék, kritikák, tanulmányok. (Szivárvány, 1988. 24.)
Kabdebó Tamás: Maga mire olyan alázatos, asszonyom? Gy. K.: Arrogáns alázattal. Esszék, kritikák, tanulmányok. (Új Látóhatár, 1988. 2.)
Vitéz György: A beszéd és értelem gyakorlata. Gy. K.: Arrogáns alázattal. Esszék, kritikák, tanulmányok. (Nyugati Magyarság, 1988. 7-8.)
Sz. L.: Gy. K.: Arrogáns alázattal. Esszék, kritikák, tanulmányok. (Hungarológiai Értesítő, 1989. 3-4.)
Ferch Magda: Szerelmetes szurkapiszka. Kritikák, esszék, tanulmányok. 1985–1995. Gy. K. „arrogáns alázata”. (Magyar Nemzet, 1997. aug. 30.)
Kabdebó Tamás: Értékelések. Gy. K.: Szerelmetes szurkapiszka. Kritikák, esszék, tanulmányok. 1985–1995. (Új Horizont, 1998. 1-2.)
Nagy Károly: Helytálló közvetítő. Gy. K.: Szerelmetes szurkapiszka. Kritikák, esszék, tanulmányok. 1985–1995. (Hitel, 1998. 4. és Amerikai Magyar Szó, 1998. máj. 7.)
Pomogáts Béla: Gy. K.: Szerelmetes szurkapiszka. Kritikák, esszék, tanulmányok. 1985–1995. (Vigilia, 1998. 5.)
Csiky Ágnes Mária: Kor- és kórkép – éles szemmel, lelkes szívvel. (Bécsi Napló, 1999. 3.)
Kozár Alexandra: Molnár Ferenc: színpadi giccsszerző vagy komoly társadalomkritikus? Egy virtuóz, sziporkázó elme üzenetei. Gy. K.: Molnár Ferenc. Monográfia. (Magyar Hírlap, 2001. okt. 27.)
Lázár Fruzsina: Üdvrivalgás és füttykoncert. Gy. K.: Molnár Ferenc. Monográfia. (Magyar Nemzet, 2001. okt. 24.)
Gajdó Tamás: Anekdoták helyett – irodalomtörténet. Györgyey Klára és Nagy György könyvei. (Színház, 2002. 4.)
Gerold László: Régi/új Molnár-kalauz. Gy. K.: Molnár Ferenc. Monográfia. (Híd, 2002. 1.)
Gömöri György: Új könyv Molnár Ferencről. [Gy. K.: Molnár Ferenc. Monográfia.] (Bécsi Napló, 2002. 4.)
K. M.: Molnár Ferenc és hálás-hálátlan utókora. [Gy. K.: Molnár Ferenc. Monográfia.] (A Hét, 2002. 21.)
Madarász Imre: Molnár Ferenc – egy monográfia mérlegén. Gy. K.: Molnár Ferenc. (Köznevelés, 2002. 1-2.)
Nyáry István: Arcképvázlat szépséghibákkal. Gy. K.: Molnár Ferenc. Monográfia. (Élet és Irodalom, 2002. 18.)
Tamás Tímea: Rokonlelkek. [Gy. K.: Molnár Ferenc. Monográfia.] (A Hét, 2002. 46.)
Kárpáti Tünde: Molnár értékelés? Nagy György és Gy. K. könyvei Molnár Ferencről. (Palócföld, 2003).

Irod.: lexikonok: Contemporary Authors. A Bio-bibliographical Guide to Current Writers in Fiction, General Fiction, Poetry etc. (Detroit [Michigan], 1979)
Somogyi Ferenc: Az Árpád Akadémia tagjainak tevékenysége. (Cleveland, 1982)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (4. kiad. London, 1985
5. kiad. 1991)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerk. Tanka László, szerk. Balás Róbert. (Bp., 2003).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DYH1-8?i=81&cc=1452460 (Takács László és Mendöl Sarolta házassági anyakönyve, 1929)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-62K3-TD?i=20&cc=1452460 (Takács László halotti anyakönyve, 1945)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QK55-11CQ (Clara Takacs Gyorgyey halotti anyakönyve, 2010)

https://www.pen100archive.org/pen_stories/farewell-to-clara-gyorgyey-1933-2010/ (Farewell to Clara Györgyey, 1933–2010)

https://www.myheritage.hu/names/clara_takacs#col_a_10185 (Clara Gyorgyey, 1933–2010 [Connecticut, halálozási index, 1949–2012])

http://www.tapiokultura.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2229:gyorgyey-ferenc-aladarra-emlekeztunk&catid=11&Itemid=138 (Györgyey Ferenc Aladár emlékezete, 2015)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője