György Lajos
György Lajos

2024. november 2. Szombat

György Lajos

irodalomtörténész

Születési adatok

1890. április 3.

Marosvásárhely

Halálozási adatok

1950. december 31.

Kolozsvár


Iskola

Középiskoláit Csíksomlyón és Kolozsvárott végezte, a kolozsvári piarista gimnáziumban éretts. (1907). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. (1911), a magyar irodalomtörténet összehasonlító tárgytörténete tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1931). Az MTA tagja (l.: 1930. máj. 8.; r.: 1942. máj. 15.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A bp.-i tudományegyetemi tanárképző intézet gyakorlógimnáziuma (1912–1914), a mezőkövesdi r. k. gimnázium helyettes tanára (1914–1916). A kolozsvári Marianum r. tanára, majd polgári iskolai tanárképző intézetének igazgatója (1916–1927) és a Marianum igazgatója is (1923–27), egyúttal a Kolozsvári Református Teológiai Akadémián működő magyar tanárképző intézetben a régi magyar irodalomtörténet előadó tanára (1919–1921). Hosszabb tanulmányúton járt Németországban és Franciaországban (1927–1928). A kolozsvári magyar tanárképző intézet tanulmányi igazgatója (1928–1940) és a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1931–1940). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen (1940–1944), ill. a Bolyai Tudományegyetemen (1945–1947) a magyar irodalomtörténet ny. r. tanára és az Egyetem rektorhelyettese (1946), az Erdélyi Tudományos Intézet igazgatója (1946–1947), állásától és nyugdíjjogosultságától megfosztották (1947). Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (1940–1944). Az 1920-as években jelentős szerepet játszott az erdélyi magyar kulturális, elsősorban az irodalmi élet szervezésében. Szorosan együttműködött Márton Áron gyulafehérvári püspökkel – akinek tanácsadója is volt – a régi líceumi könyvtár nyilvánossá tételében, az értelmiség magyarországi továbbképzése és az erdélyi magyar tanítóság szervezésében. Irodalomtörténészként elsősorban 16–19. sz.-i erdélyi irodalomtörténettel, a különböző irodalmi műfajok eredetével, nemzetközi kapcsolataik történetével, az irodalmi motívumok és műfajok vándorlásával és magyarországi elterjedésével foglalkozott. Feldolgozta a magyar és a nemzetközi anekdotakincs kapcsolatait, vizsgálta Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és más klasszikus magyar szerzők anekdotáinak eredetét. Több mint kétszázötven vándoranekdota útját követte nyomon a 15. századtól a 20. századig (A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai, 1934 és Világjáró anekdoták, 1938). Vizsgálta továbbá a magyar regény megszületésének körülményeit, előzményeit, a műfaj első munkáinak forrásait (A magyar regény múltjából, 1922; A százesztendős „Abafi” előzményei, 1936; A magyar regény előzményei, 1941). Különösen értékesek erdélyi művelődés- és kultúrtörténeti kutatásai. Fontos az erdélyi vonatkozású könyvészeti munkássága is; fontos szellemi feladatának tekintette, hogy az erdélyi magyar közélet elhunyt jeles képviselőinek összegyűjtse életrajzait és összeállítsa bibliográfiáját. Jelentős szerepet vállalt a kisebbségi magyarság gimnáziumi tankönyveinek, szöveggyűjteményeinek, egyéb irodalmi segédkönyveinek megírásában és szerkesztésében. Álneve volt – többek között – Vásárhelyi Lajos és Vásárhelyi Gergely.

Emlékezet

Marosvásárhelyen született, Kolozsvárott élt és alkotott, a Házsongárdi Temetőben nyugszik. Születésének 100. évfordulóján megalakult a György Lajos Emlékbizottság, amely Kolozsvárott (1990. ápr. 1-jén) és Gyulafehérvárott (1990. jún. 7-én) is megemlékezett munkásságáról.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1926). Az Erdélyi Katolikus Akadémia tagja és főtitkára (1929-től). Az Erdélyi R. K. Egyházmegyei Tanács (= Státus) igazgatótanácsosa és titkára. Az Erdélyi R. K. Népszövetség és a Pázmány Péter Társaság alelnöke. A Petőfi Társaság tagja (r.: 1941). Az Erdélyi Múzeum-Egyesület főtitkára. A Budapesti Philologiai Társaság, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a kolozsvári Színpártoló Egyesület választmányi tagja. A Magyar Pedagógiai Társaság, az Erdélyi Irodalmi Társaság, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság r. tagja.

Elismerés

Corvin-koszorú (1940).

Szerkesztés

A kolozsvári Pásztortűz (1924–1927) és a Pásztortűz Könyvtár (1925–1930), az Erdélyi Irodalmi Szemle (1926–1929), az Erdélyi Múzeum (1930–1940), az Erdélyi Iskola szerkesztője (1933–1940). Az Erdélyi Katolikus Akadémia felolvasásai (1929–1932) és a Népművelési Füzetek sorozatszerkesztője (1935–1940).

Főbb művei

F. m.: Arany „Toldi szerelme” forrásaihoz. (Erdélyi Múzeum, 1911)
Kónyi és d’Aulnoy. Egy. doktori értek. (A Szent Imre Egylet évkönyve. Kolozsvár, 1911)
Adatok regényirodalmunk történetéhez. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1915)
A magyar regény múltjából. (A hírnök [Kolozsvár], 1922)
Az erdélyi magyar irodalom. 1919–1922. (Irodalomtörténet, 1923)
A kolozsvári Szent Mihály egyház. Emlékfüzet az 1924. okt. 2–12. harangszentelési ünnepségek alkalmával. (Cluj-Kolozsvár, 1924)
Magyar elemek a világirodalomban. (A hírnök [Kolozsvár], 1924)
Az erdélyi magyarság szellemi élete. (Literatura, 1927)
Andrád Sámuel elmés és mulatságos anekdotái. (Székely Nemzeti Múzeum emlékkönyve. Cluj-Kolozsvár, 1929)
Egy állítólagos pancsatantra-származék irodalmunkban. (Erdélyi tudományos füzetek. Cluj-Kolozsvár, 1929)
Egy középkori Sibylla-vers régi magyar irodalmunkban. (A Szent István Akadémia Nyelv- és Széptudományi Osztályának felolvasásai. I. köt. 4. Pécs, 1929)
A francia hellénizmus hullámai az erdélyi magyar szellemi életben. (Erdélyi tudományos füzetek. Cluj-Kolozsvár, 1929)
A Genovéva-legenda és népkönyv története. (Bp., 1929)
Egy magyar nyelvű híres spanyol pikaro-regény. (Katholikus Szemle, 1929)
Folnesics Alvinájának eredetije. (Magyar Nyelv, 1930)
Adatok a Bánk bán külföldi tárgytörténetéhez. – A magyar kannibalizmus meséje. – Az első magyarra fordított angol regény. (Erdélyi Múzeum, 1930)
Eulenspiegel magyar nyomai. (Erdélyi Múzeum, 1931)
Kónyi János Democritusa. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott részletei: 1931. márc. 2.
megjelent, mint monográfia: Bp., 1932)
Tárgytörténeti jegyzetek Mikszáth anekdotáihoz. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1932
önállóan: Bp., 1932)
Szent Ágoston és a tenger vizét kimerő gyermek legendája. (Katholikus Szemle, 1932)
Borbély István életrajza és irodalmi munkássága. (Erdélyi Múzeum, 1932)
Magyar anekdotáink Naszreddin kapcsolatai. (Erdélyi Múzeum, 1933)
Tárgytörténet és irodalomtörténet. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1934)
A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai. Kétszázötven vándoranekdota. Az anekdota forrásai. (Bp., 1934)
Anekdota. (A magyarság néprajza. III. köt. Bp., 1935
2. kiad. 1943
hasonmás kiad. 1991)
Gyalui Farkas életrajza és irodalmi munkássága. (Erdélyi Múzeum, 1935)
A magyar nyelv küzdelmes sorsa Erdélyben. Vásárhelyi Gergely néven. (Magyarosan, 1935 és önállóan: Nyelvművelő füzetek. 3. Kolozsvár, 1935)
A százesztendős „regény.” (Magyar Nyelv, 1936)
A százesztendős „Abafi” előzményei. (Kolozsvár, 1936)
Anyanyelvünk védelme. (Erdélyi tudományos füzetek. Cluj-Kolozsvár, 1936)
Bitay Árpád életrajza és irodalmi munkássága. (Erdélyi Múzeum, 1936)
A magyar közönség szórakoztató olvasmányai száz évvel ezelőtt. (Erdélyi Múzeum, 1937)
A magyar nyelv és irodalom története. I–II. köt. Tankönyv. (Kolozsvár, 1937–1938)
Világjáró anekdoták. Összeáll. Ill. S. Kovács Kálmán. (Bp., 1938
2. kiad. 1941
új kiad. Bukarest, 1988
hasonmás kiad. 1996)
Rajka László élete és tudományos munkássága. (Erdélyi Múzeum, 1939)
Az „Erdélyi Múzeum” ötven esztendeje. (Budapesti Szemle, 1940)
A magyar nábob. (Erdélyi tudományos füzetek. Kolozsvár, 1940)
A magyar regény előzményei. Monográfia. (Bp., 1941)
Az erdélyi könyvtárügy és a kolozsvári egyetemi könyvtár. (Erdély magyar egyeteme. Bp., 1942)
Az első magyar anekdotagyűjtemény. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1944. jan. 10.)
Bálint Gábor emlékezete. Egy kolozsvári egyetemi tanár oroszországi és belső-ázsiai nyelvtanulmányai. (Az Erdélyi Tudományos Intézet évkönyve. 1944. Kolozsvár, 1945)
A magyar és orosz irodalom kapcsolatai. (Erdélyi tudományos füzetek. Kolozsvár, 1946)
Valkai András, egy kalotaszegi énekszerző a XVI. században. (A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem kiadványai. Kolozsvár, 1947)
Fejezetek a kolozsvári régi Lyceum-könyvtár történetéből. (Művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. Csetri Elek. Bukarest, 1980)
Az anekdota. – A magyar regény előzményei. Tanulmányok. Vál., a bevezető tanulmányt írta Kováts Ferenc. (Bucuresti, 1988)
A kolozsvári római katolikus Lyceum-könyvtár története. 1579–1948. Gy. L. kézirata alapján szerk., sajtó alá rend. Sándor István. (Bp., 1994)
szerk.: A romániai magyar időszaki sajtó öt esztendeje. 1918–1923. Összeáll. (Kolozsvár, 1924)
Az erdélyi magyar irodalom bibliográfiája. 1919–1924. Összeáll. (Bp., 1925)
Öreg diák visszanéz… Kiadják a kolozsvári r. k. főgimnázium öreg diákjai. Szerk. (Cluj-Kolozsvár, 1926
hasonmás kiad. Kolozsvár, 2003)
Az Erdélyi Múzeum- Egyesület Marosvásárhelyen, 1930. aug. 28–30. napján tartott kilencedik vándorgyűlésének emlékkönyve. Szerk. (Cluj-Kolozsvár, 1931)
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Nagyenyeden, 1931. aug. 28–30. napján tartott tizedik vándorgyűlésének emlékkönyve. Szerk. (Cluj-Kolozsvár, 1932)
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület háromnegyedszázados tudományos működése. 1859–1934. A választmány megbízásából szerk. (Kolozsvár, 1939)
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Tordán, 1938. aug. 28–30. napján tartott tizenötödik vándorgyűlésének emlékkönyve. Szerk. (Cluj-Kolozsvár, 1939)
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Gyergyószentmiklóson, 1939. aug. 27–29. napján tartott tizenhatodik vándorgyűlésének emlékkönyve. Szerk. (Cluj-Kolozsvár, 1940)
A nagyenyedi síró Heraklitus és hol mosolygó s hol kacagó Demokritus. Hermányi Dienes József kéziratos gyűjteménye 1762-ből. I–II. köt. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Erdélyi ritkaságok. 9–10. Kolozsvár, 1943).

Irodalom

Irod.: Erdélyi lexikon. Szerk. Osváth Kálmán. (Nagyvárad, 1928)
Bartoniek Emma: Egy középkori Sibylla-vers régi magyar irodalmunkban. (Századok, 1932)
Kerekes Emil: Gy. L.: A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1935)
Dömötör Sándor: Gy. L.: A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai. (Debreceni Szemle, 1935)
Komoróczy György: Gy. L.: A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai. (Századok, 1936)
Gy. L. 1911–1937. Bibliográfia. (Magyar akadémiai almanach, 1937)
Zsigmond Ferenc: Gy. L.: A magyar regény előzményei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1941)
Katona Ádám: A pozitivista Gy. L.-ról. (Korunk, 1971)
Dávid Gyula: Gy. L. (D. Gy.: Találkozások, 1976)
Magyar néprajzi lexikon. Főszerk. Ortutay Gyula. I–V. köt. (Bp., 1977–1982)
Katona Ádám: Az elfelejtett Gy. L.-ról. (Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1984)
Kováts Ferenc: Gy. L., az irodalomtörténész. (Gy. L.: Az anekdota. Bukarest, 1988)
Kováts Ferenc: Gy. L. építkezései. (Kortárs, 1990)
Antal Árpád: Gy. L. életműve. A bibliográfiát összeáll. Köllő Károly. (Erdélyi tudományos füzetek. Kolozsvár, 1992)
Tüskés Gábor: Gy. L.: A kolozsvári római katolikus Lyceum-könyvtár története. 1579–1948. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1996)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. (Déva, 2002)
Gaál György: Gy. L. (Magyar múzeumi pantheon. Bp., 2002)
Incze Dénes: Erdély katolikus nagyjai. (Tusnádfürdő, 2003)
Ozsváth Judit: Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség Egyetemi és Főiskolai Szakosztályának tevékenysége Márton Áron és Gy. L. elnöksége idején. (Egyháztörténeti Szemle, 2011).

Megjegyzések

ÚMÉL, RÚL téves halálozási adata: dec. 1.! MÉL I. téves halálozási adata: 1951. dec. 31. majd a kiegészítő kötetben újabb tévedés: 1952. dec. 31.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője