Györe János
Györe János

2024. április 25. Csütörtök

Györe János

vegyészmérnök

Születési adatok

1930. november 17.

Budapest

Halálozási adatok

1996. január 27.

Budapest


Család

Sz: Györe Samu bőrgyári mester, Czimmermann Róza. Testvérei: Prekop Istvánné Györe Edit, a Cső- és Szerelvényértékesítő Vállalat, Györe Károly, a Kisszivattyúgyár és Györe Klára a Pestvidéki Ásványbánya munkatársa. F: 1953-tól Nagy Izabella (1937–), a BME laboránsa. Leánya: Györe Judit (1954–).

Iskola

Az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban éretts. (1949), a BME Vegyészmérnöki Kar „B” (Szerves) Tagozatán vegyészmérnöki okl. szerzett (1953), a kémiai tudományok kandidátusa (1968).

Életút

A BME Vegyészmérnöki Kar Szerves Kémiai Intézete tanársegéde (1953–1954), a Belügyminisztérium (BM) Technikai Osztályának kutató vegyészmérnöke (1954–1988). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965). Szénhidrát-kutatással, cukor-formazánok vizsgálatával, természetes fehérjék kémiájával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a zselatin hőbomlásával kapcsolatos kémiai átalakulások vizsgálata terén. Új módszert dolgozott ki a zselatin víztartalmának meghatározására.

Főbb művei

F. m.: Ionszegény zselatin előállítása. (Magyar Kémikusok Lapja, 1965)
Zselatin víztartalmának meghatározása. Barkics Máriával, Szilágyi Gézánéval. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1966)
A zselatin száraz melegítése során végbemenő kémiai folyamatok vizsgálata. Kand. és egy. doktori értek. (Bp., 1967)
Cellulóz és papír hőbomlásának vizsgálata. 1–2. Faragó Sándorral. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1975)
Aminosavak, polipeptidek, fehérjék hőátalakulása. Pais Károllyal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1976)
A termikus analízis magyar nevezéktana. Gábor Péternével, Noszkó H. Lászlóval. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1984)
Hidroxánsavak, mint enzimhatású szerves katalizátorok. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1990).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője