Család

Sz: Grubicy Sándor (1815–1849) honvéd őrnagy. Testvére: Grubicy László (1834–1904) jogász, közjegyző és Grubicy György (1837–1897) honvéd ezredes. Fia: Grubicy Geyza, ifj. (1870–1901) posta- és távirdasegédtiszt; leánya: Grubicy Sára (†1893) és Hennings Vilmosné Grubicy Klára. F: nagyréti Darvas Klára (†1894).

Iskola

Középiskolai tanulmányait a kassai és a rozsnyói premontrei gimnáziumban végezte, a bécsi egyetemen jogot tanult, Pesten államtudori okl. szerzett (1867).

Életút

A Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium, 1889-től Földművelésügyi Minisztérium Földművelésügyi Osztályának gyakornoka, majd a Ménesuradalmi, ill. az Állattenyésztési Osztály segédtitkára (1867–1891), minisztériumi titkára és a baromfiügyes első előadója (1891–1892), nyugdíjazták (1892). A modern magyar baromfi-gazdálkodás megteremtője, az első állami baromfi-tenyésztési politika kialakítója. Kezdeményezésére rendezték meg az első magyarországi baromfi-kiállítást és vásárt (a Fővárosi Állat- és Növénykertben, 1874. jún. 4–12-én), majd haláláig valamennyi országos baromfi-kiállítás szervezője és zsűritagja volt. Elsőként javasolta, hogy a lakosság körében, a gazdák között és a gazdasági tanintézetekben baromfitörzseket osszanak ki. Az első törzstenyészeteket a kassai és a kolozsmonostori gazdasági tanintézetben, valamint az adai, a somogyszentimrei, a rimaszombati és a nagyszentmiklósi földművesiskola gazdaságában alakította ki. Meghonosította a nemesített kendermagos színváltozatát, a mandzsúriai langshan tyúkfajtát, az erdélyi kopasznyakú tyúkot és még több más baromfifajtát. Nevéhez fűződik a magyarországi baromfi-tenyésztési szakirodalom és népszerű gazdasági irodalom, továbbá a szakfordítás elindítása. A tyúkászat (1874) c. műve az első magyar nyelvű baromfi-tenyésztési szakkönyv.

Elismertség

Az Állat- és Növényhasznosító Társaság titkára. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) Baromfitenyésztési Osztálya (1872–1886), majd az önálló Országos Baromfitenyésztési Egyesület alapító tagja (1886-tól; 1902-től Baromfitenyésztők Országos Egyesülete).

Elismerés

A Ferenc József-rend lovagkeresztje (1885).

Szerkesztés

A Gallus, az első magyar baromfi- és kisállat-tenyésztési folyóirat alapító szerkesztője (1876–1888).