Greschik Jenő
biológus, zoológus, ornitológus
Születési adatok
1887. augusztus 12.
Késmárk, Szepes vármegye
Halálozási adatok
1967. február 11.
Budapest
Temetési adatok
1967. február 20.
Budapest
Rákoskeresztúr
Család
Felvidéki cipszer családból származott. Sz: Greschik Viktor (1862–1946) botanikus, Schmögner Amália. Leánya: Greschik Ilona. Unokája: Kováts Dezső botanikus.Iskola
A lőcsei r. k. gimnáziumban éretts. (1905), a bp.-i tudományegyetemen középiskolai tanári okl. (1909), bölcsészdoktori okl. szerzett (1910), a biológiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953).Életút
A Madártani Intézetben Herman Ottó asszisztense (1906–1910), adjunktusa és az általa megszervezett Morfológiai Laboratórium vezetője (1910–1924), kényszernyugdíjazása után Tolna vármegyében selyemhernyó-tenyésztési szakértő (1924–1925), a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Állattárának munkatársa a Madártani Gyűjtemény vezetője (1925–1944), igazgatóőri rangban nyugdíjazták (1944). A II. vh. után az MNM Állattárának nyugdíjas muzeológusa (1945-től). Ornitológiával, elsősorban madarak szövettani vizsgálatával (pl. bélcsatorna, gyomor stb.) és patogén mikroorganizmusok tanulmányozásával foglalkozott, Magyarországon elsők között vizsgált bagolyköpetekből előkerült emlősmaradványokat. Az 1920-as években a Földművelésügyi Minisztérium megbízta egy selyemtenyésztési kísérleti intézet megszervezésével. Jóllehet az intézet nem alakult meg, Giovanni Bolléval, a híres olasz specialistával jelentős eredményeket ért el a selyemhernyó betegségeinek feltárása terén. A Madártani Intézetben általa megszervezett szövettani laboratórium később átkerült az MNM Madártani Gyűjteményébe, ahol azt Greschik továbbfejlesztette, s Európában is egyedülálló kutatóhellyé alakította át. Laboratóriuma és értékes madárgyűjteménye az 1956-os forradalom eseményei során elpusztultak.Emlékezet
Budapesten, a Krisztinavárosban (XII. kerület Böszörményi út 5/a) élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik.Elismertség
A Magyar Természettudományi Társulat, a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának tagja. A Madártani Kollokvium Nómenklatúra Bizottság állandó meghívott tagja.Szerkesztés
A Magyar Ornitológusok Egyesületének alapító tagja, alelnöke (1926–1944) és lapjának, a Kócsag c. folyóiratnak szerkesztője (1928–1943).Főbb művei
F. m.: Sturnus vulgaris a Szepességben. (Aquila, 1906)Madárpusztulás 1906/07 telén. (Aquila, 1907)
Új adatok az erdei pinty táplálkozásához. (Aquila, 1908)
Adatok a hazai egérformációk – Murinae – zápfogainak ismeretéhez. 3 táblával. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1910)
Hazai ragadozó madaraink gyomor- és köpettartalom-vizsgálata. 1–2. (Aquila, 1910–1911)
A madarak végbelének mikroszkópiai anatómiája. 1 táblával. (Aquila, 1912)
A madarak állati mirigyének – Glandula mandibularis – szövettani vizsgálata. Adalék a mucinképződés ismeretéhez. (Aquila, 1913)
A kárász bélcsatornája, különös tekintettel a rugalmas rostokra. (Állattani Közlemények, 1914)
A keratinoid-réteg keletkezése a madarak izmos gyomrában. 1 táblával. – A vetési varjú bélcsatornájának szövettana. 1 táblával. (Aquila, 1914)
Néhány madár lépének szerkezetéről, különös tekintettel a Schweigger–Seidel-féle hajszálérburokra. – A madárbőr szövettanához. A meggyvágó és a házi veréb bőre. (Aquila, 1915)
A levéldarázs-lárvák középbelének hámja
a mag szerepe a hólyag alakú secretióban. (Állattani Közlemények, 1915)
Az Ablepharus pannonicus és az Anguis fragilis bélcsatornájáról. (Állattani Közlemények, 1917)
Ízlelőbimbók az amazonpapagáj nyelvén. – A pirosvállú amazonpapagáj táplálócsatornája. Adat a madarak nyelőcsőmirigyeinek phylogeniájához. (Aquila, 1917)
A sárgafejű királyka táplálócsatornája és felső gégefője. – A házi és a mezei veréb nyelvvázának alaktanához. (Aquila, 1918)
A batla nyelve. (Aquila, 1921)
Gyomor- és köpettartalom-vizsgálatok. (Aquila, 1924)
A kis légykapó. 1 táblával. (Kócsag, 1928)
Morphologische Studien an der Zunge einer Tagraubvögel aus den Gattungen Accipiter, Buteo und Circus. (Annales Historico- Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1928)
A kékcsőrű réce. 1 táblával. – A hajnalmadár. 1 táblával. (Kócsag, 1929)
A csíkosfejű nádiposzáta magyarországi fészkeléséhez. – A piroscsőrű havasi varjú és a sárgacsőrű havasi csóka a magyar faunában. (Kócsag, 1930)
Meggyvágók a főváros körútjain. – A hamvas rétihéja melanisztikus tojója. (Kócsag, 1931)
A füstös réce. – Fehér, búbos pacsirta. (Kócsag, 1932)
Vékonycsőrű fenyvesszajkó a Borsodi Bükkben. (Kócsag, 1933)
Adat a tavi cankó fészkeléséről a Fertőn. – Széncinegék a nádasban. (Kócsag, 1934)
A csíksomlyói „fehérszárnyú” kerti rozsdafarkúról. – Vérkilövellő bogarak madaraink táplálékában. – A Magyarországon előforduló süvöltőkről. (Aquila, 1938)
Fehér egerészölyv. – Könnyező fák, mint madáritatók. (Kócsag, 1938)
Csonttollúak 1941–1942 telén. – Gyűrűs nagy őrgébics. – Az üstökös réce gácsérjának egyszerű ruhája. (Kócsag, 1943).
Irodalom
Irod.: Keve András: G. J. emlékezete. (Állattani Közlemények, 1968)Kováts Dezső: G. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Acsády Ignác
történész, újságíró, író
Gaal Jenő
közgazdász
Georch Illés
jogász, ügyvéd
Hajdú Péter
nyelvész
Hankiss János
irodalomtörténész
Foglalkozások
politikus (662), orvos (601), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)