Gráf Ferenc
Gráf Ferenc

2024. november 5. Kedd

Gráf Ferenc

orvos, belgyógyász, hematológus

Születési adatok

1914. április 26.

Sopronbánfalva, Sopron vármegye

Halálozási adatok

1990. december 2.

Budapest

Temetési adatok

1990. december 13.

Budapest

Farkasrét


Család

Régi soproni evangélikus családból származott.

Dédszülei, anyai: Steiner Gottlieb (1808. Sopron), Marton Katalin (1812. Sopron); Gnadlinger Georg (1819. Sopron), Kummert Susanna (1823. Sopron).

Nagyszülei: Graf Sámuel (1840. jún. 19. Sopron), Grosz Zsuzsánna (1845. Sopron); Steiner György (= Steiner, Georg Wilhelm), Gnadlinger Jozefa (= Gnadlinger, Josephine).

Szülei: Graf Sámuel (1879. dec. 19. Sopron) népiskolai tanító, Steiner Gizella (1886. máj. 23. Sopron–1941. ápr. 26. Sopron).

Testvére: Gráf László (1911. aug. 18. Sopron–1968. máj. 16. Bp. Temetés: 1968. máj. 22. Farkasrét) vegyészmérnök, a kémiai tudományok kandidátusa (1952); a Kőolaj- és Földgázbányászati Ipari Kutatólaboratórium főosztályvezetője, c. egy. docens és Merész Károlyné Gráf Margit.

Gráf László és Schlitt Terézia gyermeke, fia: Gráf László (1942. jún. 6. Zalaegerszeg, Zala vm.–2023. febr. 17. Bp.) biológus, biokémikus, az MTA tagja (l.: 1993; r.: 2001), Széchenyi-díjas (1998) és dr. Héczey Nándorné Gráf Zsuzsanna közgazdász, kémia–áruismeret szakos középiskolai tanár.

Iskola

Elemi és középiskoláit Sopronban végezte, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1939), belgyógyász (1944), hematológus szakorvosi vizsgát tett (1981); az orvostudományok kandidátusa (1965), doktora (1984).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a SOTE II. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1939–1946: megszakítással), egy. tanársegéde (1946–1957), egy. adjunktusa (1957–1965), egy. docense (1965–1969), egy. tanára (1969. júl. 1.–1985. jún. 30.). A II. sz. Belgyógyászati Klinika mb. igazgatója (1973–1974), a III. sz. Belgyógyászati Klinika tanszékvezetője (1974–1985) és az Általános Orvostudományi Kar dékánhelyettese (1970–1973), dékánja (1973–1976).

Klinikai hematológiával foglalkozott, elsősorban a vérképzés és az endokrin funkció kapcsolatának vizsgálata, a vérképzés centrális és neurális szabályozása terén ért el nemzetközileg is jelentős eredményeket. Különösen értékesek a hematológiai kórképek patogenezise, ezen belül elsősorban a nephrogen anaemia keletkezésével kapcsolatos megállapításai. Egy új flurokróm vegyület segítségével új módszert dolgozott ki az idült myelosis chromosoma aberratio tanulmányozására. További kutatási területei: a polycythaemia vera patomorfológiája; az idült myelosishoz társuló második lymphoproliferatív tumorok sajátosságai; non-Hodgkin lymphomák sajátosságai.

Emlékezet

Gráf Ferenc Budapesten élt és alkotott, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Bronz dombormű portréja a Semmelweis Egyetem Elméleti Orvostudományi Központjában látható (Hermán Aliz alkotása, felavatva: 2011. jún. 21-én).

Elismertség

Az MTA–Egészségügyi Minisztérium Onkológiai Szakbizottságának tagja. A Belgyógyász Szakcsoport főtitkára (1950–1965), a Magyar Belgyógyász Társaság alapító alelnöke (1965–1978), elnöke (1978–1985).

A Magyar Hematológusok Társasága alapító alelnöke, elnöke (1983–1990).

Az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Belgyógyász Szakcsoportjának főtitkára (1950–1965).

A Nemzetközi Hematológiai (1957-től) és a Nemzetközi Belgyógyász Társaság tagja (1975-től).

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemérem (ezüst, 1950), SZOT Szakszervezeti Munkáért (arany, 1966), Munka Érdemrend (arany, 1977).

Semmelweis Ignác-díj, Markusovszky-díj (1968), Hőgyes Endre-emlékérem (1988).

Szerkesztés

A Magyar Belorvosi Archivum (1955–1989) és a Haematologia, ill. a Therapia Hungarica c. folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: A vér és a vérképzőszervek betegségei. (Issekutz Béla: Gyógyszertan és gyógyítás. II. köt. Bp., 1956
2. átd. kiad. 1959)
Az anaemiák. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1956)
A vérképzőrendszer diagnosztikája. (Petrányi Gyula: Belgyógyászati diagnosztika. Egy. tankönyv. Bp., 1961
5. átd. kiad. 1978)
A vörösvérsejt-képződés humorális szabályozásának klinikai és kísérletes vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1964)
A myelosclerosis pathogenesise és klinikuma. Takácsi-Nagy Loránddal. (Ritka kórképek. Bp., 1964)
A vérképzőszervi betegségek funkcionális diagnosztikája. Takácsi-Nagy Loránddal. (A belgyógyászati betegségek functionalis diagnosztikája. Bp., 1965)
Vesebajosok anaemiája. (Gömöri Pál: Belgyógyászati vesebajok. Bp., 1966)
Haematológia. (A gyakorló orvos enciklopédia. II. köt. Szerk. Trencséni Tibor. Bp., 1977)
Vérképelváltozások vírusfertőzésekben. Takácsi-Nagy Loránddal. (Az orvosi virológia aktuális kérdései. Bp., 1978)
Patogenetikai szemlélet a klinikai hematológiában. Tud. tevékenység tézisszerű összefoglalása. Doktori értek. (Bp., 1982).

F. m.: tanulmányai: Rákbetegek ductus thoracicusainak vizsgálata. (A Magyar Pathológusok Társasága Évkönyve, 1936)
Többrétegű laphámmal borított testtájakról kiinduló rákok összehasonlító vizsgálata. Putnoky Gyulával. (A Magyar Pathológusok Társasága Évkönyve, 1937)
The Role of the Hypophyseal-hypothalamic System in the Pathogenesis of Erythraemia and Symptomatic Polycythaemias. Haynal Imrével. (Acta Medica Scandinavica, 1950)
Polycythaemia and Erythraemia Treated with Para-Hydroxypropiophenone. Haynal Imrével és Matsch Jenővel. (Lancet, 1953)
Para-hydroxypropiophenon meghatározása a vizeletben. Matsch Jenővel. (Kísérletes Orvostudomány, 1957. 1.)
Compensatory Relationship between the Diencephalon and the Hypophysis in Hypermetabolic States and in Supraventricular Paroxysmal Tachycardia. Haynal Imrével és Matsch Jenővel. (Acta Medica, 1959)
Az erythropoesis neurohumoralis regulatiója. Takácsi-Nagy Loránddal. (Haematologia Hungarica, 1962
németül: Folia Haematologica, 1963)
Az erythropoetin. (Orvosképzés, 1966)
A vesebetegségek anaemiája. – Erythrokinetikai vizsgálatok vesebetegséghez társuló anaemiában. Benedek Szabolccsal. (Magyar Belorvosi Archivum, 1970. 3.)
Újabb adatok az 59Fe absoprtiójához emberen. Többekkel. (Izotóptechnika, 1972)
Chronikus myeloid leukaemia és reticulosarcoma együttes előfordulása. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archivum, 1973. 6.)
Comparative Observations in the Treatment of Acut Leukaemia. Többekkel. (Haematologia, 1976)
A finomszerkezeti vizsgálatok lehetőségei a vérképzőszervi betegségek diagnózisának felállításában. Lapis Károllyal és Suba Zsuzsannával. (Orvostudomány, 1977. 3-4.)
Immunglobulinok és más szérum glikoproteidek vizsgálata non-Hodgkin lymphomákban. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archivum, 1978. 2.)
A „hairy cell” leukaemia ultrastruktúrája. Többekkel. (Morphológiai és Igazságügyi Orvosi Szemle, 1979)
Haematológiai szövődmények alkoholizmusban. Fehér Jánossal és Sréter Lídiával. (Orvosképzés, 1982)
Thrombocyta élettartam-vizsgálata idült májbetegségben és alkoholizmusban nonradioaktív módszerrel. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1983. 5.).

F. m.: írásai az Orvosi Hetilapban: Penicillin hatása a csontvelő-működésre. Sellei Camillóval. (1948. 10-11.)
Adatok az „antidiabetes insipidus” pathogenesiséhez. Huzella Tivadarral. (1948. 18.)
A hypophyis–hypothalamus szerepe az erythraemia pathogenesisében. Haynal Imrével és Matsch Jenővel. (1948. 32.)
Tapasztalatok a mustárnitrogén therápiás alkalmazásával. Sellei Camillóval. (1948. 34.)
Splenomegaliák differenciális diagnózisa és therápiája. (1949. 3.)
A reticuloendotheliális rendszer és a vörösvérsejtképzés kapcsolatai. (1950. 20.)
A hypophyis–hypothalamus rendszer szerepe a polycythaemia vera és a polyglobuliák pathogenesisében. Többekkel. (1950. 34.)
Adatok a splenomegaliához társuló antihaemopoticus és haemolyticus hypersplenia egyidejű előfordulásához. Többekkel. (1951. 47.)
A mellékpajzsmirigy megbetegedéseinek klinikuma. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Belgyógyász Szakcsoportjának 1951. évi Nagygyűlésén elhangzott referátum. (1952. 25. és 2003. 2.)
A polycythaemia kezelése a hypophysis-hypothalamus rendszerműködésének paraoxy-propiophenonnal való csökkentése révén. Haynal Imrével és Matsch Jenővel. (1953. 1.)
Adatok a reticulosisok causalis pathogenesiséhez. Rétsági Györggyel és Vereckei Istvánnal. (1953. 50.)
Chronicus leukaemiás lymphadenosishoz társult secunder purpura hyperglobulinaemica [Waldenström]. (1958. 34.)
A dijódtyrosin hatásmechanizmusának kísérletes vizsgálata. Zulik Róberttel. (1959. 26.)
A hypophysis–hypothalamus rendszer fékezésének hatása az experimentalis magaslati polyglobulia kifejlődésére. Kammerer Lászlóval és Matsch Jenővel. (1960. 10.)
Cytostaticumok. (1960. 12.)
A chronikus myeloid leukaemia kezelése Mannit-busulfannal. Takácsi-Nagy Loránddal. (1961. 39.)
Splenomegaliák differenciális diagnózisa kolloid Au-izotóppal. Simonyi Jánossal és Somogyi Györggyel. (1964. 11.)
A plazma és a vizelet erythropoetin tartalmának vizsgálata Gordon H–R módszerével. polycythaemia verában. Takácsi-Nagy Loránddal. (1968. 8.)
Malignus myelosclerosis. Takácsi-Nagy Loránddal. (1972. 11.)
Cytochemiai megfigyelések chronicus myelosishoz társult „malignus lymphoma” esetében. Jakab Imrével és Raposa Tiborral. (1975. 42.)
A hajas sejtes leukaemia. Többekkel. (1979. 27.)
Immunológiai vizsgálatok chronikus lymphoid leukaemiában – CLL – és non-Hodgkin-lymphomában – NHL – szenvedő betegekben. Többekkel. (1983. 4.)
Az idült májbetegségek és az alkoholizmus haematológiai vonatkozásai. Többekkel. (1984. 2.).

Irodalom

Irod.: Harc az egészségért. Magyar orvosok új felfedezései. Mustárgázzal gyógyítják a rákot. [Graf Ferencről és Sellei Camillóról.] (Dolgozók Világlapja, 1948. 51.)
Elhunyt dr. Gráf Ferenc egyetemi tanár, az orvostudományok doktora. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1990. dec. 8.)
Romics László: Gráf Ferenc emlékére. (Orvosi Hetilap, 1991. 40.)
Metzl János: Gráf Ferenc (Soproni Szemle, 1992. 1.)
Benedek Szabolcs: Gráf professzor emlékére – távozásának 20. évfordulóján. (Orvosi Hetilap, 2010. 50.).

 

Irod.: lexikonok: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Magyar ki kicsoda. 1990. (Bp., 1990)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NSL-Z8WV (Steiner Gizella születési anyakönyve, 1886)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9N-3XW1 (Graf Sámuel és Steiner Gizella házassági anyakönyve, 1910)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6Z9S-DJW2 (Gráf László halotti anyakönyve, 1968)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/276101 (Gráf László gyászjelentése, 1968)

Megjegyzések

Lexikonok eltérő halálozási adata: dec. 1.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője