Gebhardt Xavér Ferenc
Gebhardt Xavér Ferenc

2024. március 29. Péntek

Gebhardt Xavér Ferenc, 1840-től nemes

orvos, belgyógyász

Születési adatok

1791. január 23.

Paks, Tolna vármegye

Halálozási adatok

1869. október 27.

Pest


Család

Sz: Gebhardt József kereskedő, Stiglitz Terézia. F: Muzsik Jozefa. Fia: Gebhardt Lajos (1836–1908) és Gebhardt Imre; unokája: Gebhardt Ferenc (1872–1917) szintén orvosok.

Iskola

Középiskoláit Óvárott (= Mosonmagyaróvár) és Budán végezte, bölcseletet Szegeden hallgatott. A pesti tudományegyetemen orvostudori okl. szerzett (1814), majd Bécsben Hildebrand, Kner és Boër professzorok előadásait hallgatta (1814–1815). Az MTA tagja (r.: 1830. nov. 17.).

Életút

A pesti tudományegyetemen Bene Ferenc tanársegéde (1815–1820) és az orvosi kar jegyzője (1818–1820), a gyógyszertan helyettes tanára (1820–1821), a belső bajok kór- és gyógytanának ny. r. tanára (1821–1860); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1840–1841 és 1855–1859). Az általa alapított védhimlőintézet igazgatója (1824-től). Királyi tanácsos (1857-től). Tolna vm. táblabírája. Belgyógyászattal, elsősorban a himlő és más súlyos fertőző betegségek kór- és gyógytanával, élettanával, a járványok megelőzésének lehetőségeivel foglalkozott. Ő volt az első orvos professzor, aki tanári székfoglaló beszédét magyar nyelven tartotta (1824. jan. 10-én, Pesten). Nevéhez fűződik a védhimlőintézet (= 1850-től Központi Oltóintézet) megalapítása, amely díjtalanul látta el friss oltóanyaggal a rászorulókat. Különösen értékes orvosi nyelvi nyelvújító tevékenysége, belgyógyászati tankönyvét már magyar nyelven, sok, általa magyarosított orvosi szakszóval írta. Orvosi és tanári tevékenységéért magyar nemességet nyert (1840).

Emlékezet

A védhimlőoltás (= vakcináció) felfedezése után az első nyilvános védőoltást Bene Ferenc orvostudor, Gebhardt mestere végezte el (Pesten, 1801. aug. 27-én), még Bécsből hozatott oltóanyaggal. Schraud Ferenc (1761–1806) országos főorvos rendelte el hat nagyobb magyarországi városban a himlőnyirok előállítását. Ezt követően nyílt meg Gebhardt javaslatára a pesti védhimlőintézet, hogy ellássa oltóanyaggal a lakosságot. Gebhardt Xavér Ferencet a kortársak „a vaccinatio buzgó és hatalmas apostolának” nevezték. Pesten élt és hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben – fiával közös sírban – nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. Portréját Barabás Miklós készítette el (litográfia, 1860; a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Levéltárban őrzik).

Elismertség

Az Osztrák Tudományos Akadémia tagja (l.: 1835). A bajor frauendorfi kertmívelő társaság tagja (t.: 1835).

Elismerés

Firenc József-érdemrend (1857).

Főbb művei

F. m.: A tapasztalati orvosi tudománynak méltóságáról és a kezdő orvosnak az orvosi gyakorlásra való vezérléséről. Tanári székfoglaló beszéd. (Elhangzott: 1824. jan. 10.
megjelent: Tudományos Gyűjtemény, 1824)
Útmutatás az orvosi gyakorlásra, vagy bévezetés a beteg ágya mellett való orvosi tanításra. (Pest, 1827)
A különös orvosi nyavalya és gyógytudomány alapvonatjai. A különös orvosi pathologia és therapia. I–II. köt. (Pest, 1828–1838)
Az ember- és tehénhimlőről. (Akadémiai Értesítő, 1851/52)
Leistungen der Central-Impfanstalt zu Pest. (Zeitschrift für Natur und Heilkunde, 1853)
Felszólítás az ún. szénakór tárgyában. (Orvosi Hetilap, 1857).

Irodalom

Irod.: Ferenczy Jakab– Daniellik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. (Pest, 1856)
G. X. F. (Vasárnapi Ujság, 1869. 44.)
G. X. F. (Gyógyászat, 1869)
Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei. (Bp., 1990)
Szegedi Gyula: Az immunológia kezdetei Magyarországon. (Magyar Immunológia, 2002)
Kernné Magda Irén: Híres paksiak. G. X. F. (Paksi Hírnök, 2006). *ÚMÉL, az MTA tagjai. I. köt. téves halálozási adat: okt. 29.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője