Gárdonyi Albert
Gárdonyi Albert

2023. február 4. Szombat

Gárdonyi Albert

történész, levéltáros

Névváltozatok

1903-ig Grünn Albert 

Születési adatok

1874. december 24.

Eperjes, Sáros vármegye

Halálozási adatok

1946. október 23.

Budapest

Temetési adatok

1946. október 28.

Budapest

Kerepesi út


Család

Szülei: Grünn Dániel (= Grün, Daniel) vasúti hivatalnok, Fallyár Anna.

Felesége: 1904. nov. 6.–1946. okt. 23.: Weigl Mária (1880. aug. 31. Lelesz, Zemplén vm.–1969. okt. 12. Bp.) zongoratanár, Weigl József és Fedák Mária leánya.

Fedák Mária testvére: dr. Fedák István (†1919. okt. 21. Pestszentlőrinc), Bereg vm. tiszti orvosa, Fedák Sári (= Fedák Sarolta Klára, 1879. szept. 27. Beregszász–1955. máj. 5. Bp.) színésznő édesapja.

Gyermeke, fia: Gárdonyi Zoltán (1906. ápr. 25. Bp.–1986. jún. 27. Herford, Észak-Rajna-Vesztfália, Németország) zeneszerző, zenetudós, Magyar Örökség Díjas (2016); leánya: Csapodiné Gárdonyi Klára (1911. jan. 1. Bp. – 1993. dec. 4. Bp. Temetés: 1993. dec. 18. Szent Katalin-plébániatemplom) irodalomtörténész, kodikológus, tudománydoktor.

Unokája, Gárdonyi Zoltán fia: Gárdonyi Zsolt (1946. márc. 21. Bp.) zeneszerző, orgonaművész, a Würzburgi Zeneművészeti Főiskola professzora.

Felesége, Weigl Mária Bartók Bélával együtt szerzett oklevelet a Zeneművészeti Főiskola zongora tanszakán; fia, Gárdonyi Zoltán Kodály Zoltán tanítványa volt.

Iskola

A miskolci református gimnáziumban tanult (1885–1890), belépett a premontrei rendbe, majd Bécsben teológus doktori okl. szerzett; kilépett a rendből (1897). A budapesti tudományegyetemen tanult (1897–1901), állam- és jogtudományi doktori (1901) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1907); levéltár-kezelői, majd fogalmazói vizsgát tett (1906).

Az oklevéltan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1913).

Életút

A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (= OSZK) Levéltári Osztályának gyakornoka (1899–1904), könyvtáros tisztje (1904–1908), segédkönyvtárosa (1908–1909), könyvtári őre (1909–1911). Budapest Székesfőváros Levéltára (= Fővárosi Levéltár) őre (1911–1914), főlevéltárosa és a levéltár vezetője (1914–1934).

A Pázmány Péter Tudományegyetemen az oklevéltan magántanára (1913–1929), ny. rk. tanára (1929–1946).

A történeti segédtudományok történetével, a magyarországi történettudomány kezdeteivel, középkori és újkori művelődéstörténettel, elsősorban a magyarországi nyomdászat és könyvkereskedelem történetével, Buda, Pest és Óbuda művelődéstörténetével foglalkozott. Tudományos pályafutását heraldikai, genealógiai és szfragisztikai (= pecséttan) dolgozatokkal kezdte, majd levéltárosi kinevezése után (1911), feladata lett a Levéltár és az Irattár iratanyagainak szétválasztása. Nevéhez fűződik a Fővárosi Levéltár mint tudományos intézmény kialakítása és gyűjtőkörének meghatározása. Budapest egyesítésének negyvenedik évfordulójára összegyűjtötte és kiadta A főváros  egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteményét (1913), majd folytatta Budapest történetére vonatkozó különösen értékes forrás- és oklevél-kiadói tevékenységét. A dokumentumok feltárása során néhány monográfiában, igen sok nagyobb tanulmányban és számtalan kisebb adatközlésben (publikációinak száma meghaladja az ötszázat!) tette közzé nem ritkán korszakos jelentőségű észrevételeit a főváros életére vonatkozóan. Alapvetően új eredményeket ért el a főváros intézmény-, közigazgatás- és jogtörténetével kapcsolatban. Kortársak szerint ő volt a főváros történetírója.

A budai Vérmező (= Generális kaszáló) történetére vonatkozó dokumentumok között megtalálta az ott kivégzett magyar jakobinusok sírjára vonatkozó iratot (1913). Gárdonyi Albertet 1913-ban bízta meg a főváros a Vérmező tulajdonjogát tisztázó dokumentumok összegyűjtésével. A budai levéltár Relationes et correspondentiae magistratualis jelzetű 1810. évi iratai között talált egy jelentést, amelyet a budai választott polgárság, az ún. külső tanács elnöke szerkesztett 1810. jan. 10-én a katonai temetőről. E jelentés szerint a mai katonai temetőt 1797. máj. 19-én szakította ki a városi hatóság a polgári temetőből, s cserébe adták a régi katonai temetőért, amely a Vérmező mellett terült el. Hainiss Frigyes városi mérnök jelentése szerint az új temetőt 1797. júl. 4-étől kezdték el használni. Az átadással együtt tervrajzok is készültek a régi temetőről, amelyek azonban nem maradtak fenn, és nem voltak meg az eredeti jelentésben sem. Az 1810-es jelentésben azonban valószínűleg ismét Hainiss Frigyes újra elkészítette a tervrajzot, s ebben hét kereszttel megjelölte Martinovics Ignác és társai sírjának helyét. A sírhelyek közel százhúsz éven át változatlanul ott voltak: a főváros tulajdonában lévő beépítetlen telken (a Kútvölgyi út és a Budakeszi út találkozásánál lévő háromszögben, a Gárdonyi által felfedezett irat alapján találták meg 1914. máj. 29-én).

Emlékezet

Gárdonyi Albert Budapesten (Ferencváros, IX. kerület Üllői út 121.) élt és tevékenykedett, Budapesten is hunyt el. A Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Irathagyatékát Budapest Főváros Levéltára őrzi.

Tiszteletére, szintén a Fővárosi Levéltár Gárdonyi Albert-emlékérmet, Gárdonyi Albert-díjat és Gárdonyi Albert-emléktollat alapított (2001-ben; az emlékérem Csíkszentmihályi Róbert éremtervező művész alkotása). Tiszteletére Budapest Főváros Levéltára „…A másik Gárdonyi…” címmel emlékkiállítást rendezett (A Nyitott levéltárak országos programsorozat keretén belül, 2016-ban).

Elismertség

A Magyar Társadalomtudományi Egyesület titkára (1907-től).

A Magyar Sajtótudományi Társaság alelnöke (1936–1944).

Elismerés

Ferenc József Jubileumi Díj (1909), Bezerédj Pál-jutalom (1920).

Szerkesztés

A Historia c. folyóirat szerkesztőbizottáságnak tagja, a Pestbudai Emléklapok szerkesztője (1928–1932). A Tanulmányok Budapest múltjából c. sorozat [lényegében az előző folytatása] szerkesztője (Budó Jusztinnal és Némethy Károllyal, 1932–1942).

Főbb művei

F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: I. Károly király nagypecsétei. Részben egy. doktori értek. is. 2 tábla melléklettel és 8 ábrával. (Turul, 1907 és különfüzetben: Bp., Franklin, 1907)
Felsőmagyarország kereskedelmi útjai a középkorban. (Közgazdasági Szemle, 1908 és különfüzetben: Bp., 1908)
Nagy-Britannia mezőgazdasági viszonyai. (Közgazdasági Szemle, 1909 és különfüzetben: Bp., 1909)
Budapest legrégibb kiváltságlevele. 1–2. (Turul, 1910. 2–3. és különfüzetben: Bp., 1910)
A Balkánkérdés történeti megvilágításban. (A Balkánszövetség és Magyarország. Bp., Singer és Wolfner, 1913)
Magyar könyvnyomdászat és könyvkereskedelem a XVIII. században, különös tekintettel Budára és Pestre. 2 facimilével. (Könyvtári füzetek. 2. Bp., Lantos Könyvkiadóhivatala, 1917)
A középkori latin írás rövidítési rendszere. (Fejérpataky László Emlékkönyv. Írták tanítványai. Bp., 1917)
Bezerédj István. I–II. köt. Bodnár Istvánnal. A Magyar Tudományos Akadémia Bezerédj Pál-jutalmával kitüntetett mű. (Magyar történeti életrajzok. 34–35. Bp., Magyar Történelmi Társulat, 1918–1920)
A magyar jakobinusok története. (A magyar jakobinusok emlékezete. A vértanúk hamvainak feltalálása alkalmából. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága kiadványa. Bp., 1919)
A magyar történettudomány kezdetei. (Protestáns Szemle, 1926. 6. és különfüzetben: Bp., Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomda Rt., 1926)
A történelmi segédtudományok története. (A magyar történettudomány kézikönyve. Szerk. Hóman Bálint. II. 1. füz. Bp., 1926)
Ráday Pál jogvitája a pestvárosi tanáccsal. (Protestáns Szemle, 1927. 4. és különfüzetben: Bp., Bethlen Gábor Irodalmi és Nyomda Rt., 1927)
Régi pesti könyvkereskedők. 1–7. (Magyar Könyvszemle, 1926–1929
és különfüzetben: Az Országos Széchényi Könyvtár Kiadványai II. Bp., 1930)
Budapest székesfőváros. (Magyarok a kultúráért. A magyar munka eredményei az emberi művelődés terén. Francia és magyar írók közreműködésével szerk. Lukács György. Bp., 1929)
Pest város keleti kereskedelme a XVIII. században. (Bp., Egyetemi Nyomda, 1930)
A Nemzeti Színház és a Székesfőváros. (A százéves Nemzeti Színház. Az 1937/38-as centenáris év emlékalbum. Bp., Pallas, 1938)
Buda és Pest a tatárjárás előtt. (Tallózás Budapest és környéke múltjából. 1. Bp., 1941 és különfüzetben: Bp., 1941).

F. m.: szerk.: A péchújfalusi Péchy-család levéltári lajstroma. A család megbízásából szerk. G. A. (Bp., Lampel, 1909)
A főváros  egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye. A negyvenedik évforduló alkalmából kiadja Budapest székesfőváros közönsége. Összeáll. G. A. (Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága kiadványa. Bp., 1913)
A főváros kölcsönügyeire vonatkozó okmányok gyűjteményei. I. köt. Külföldi kölcsönök. Budapest székesfőváros megbízásából összeáll. G. A. (Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága kiadványa. Bp., 1923)
Ötven esztendő Budapest székesfőváros történetéből. 1873–1923. (Budapest székesfőváros kiadványa. Bp., 1925)
A királyi magyar egyetemi nyomda története. 1577–1927. Eredeti levéltári kutatások alapján összegyűjtötte és írta Iványi Bélával. A tárgyi emlékek ismertetésével kiegészítette Czakó Elemér. (A királyi magyar egyetemi nyomda kiadványa. Bp., 1927)
Budapest történetének okleveles emlékei. I. köt. 1148–1301. Csánky Dezső gyűjtését kiegészítette és sajtó alá rend. G. A. (Budapest Székesfőváros kiadványa. Bp., 1936)
A hétszázéves Budapest. (Bp., Palladis, 1944).

F. m.: tanulmányai, kisebb írásai: Gr. Széchényi Ferenc és Kónyi János. Grünn Albert néven. (Magyar Könyvszemle, 1902. 3-4.)
Széchényi Ferenc gróf éremgyűjteményének megalapítása. (Numizmatikai Közlöny, 1904)
Abafáji Gyulay Pál. (Századok, 1906. 10.)
Könyvtárnoknők német városi könyvtárakban. – Külön villamoskocsik nők részére. – A városok közgazdasági jelentősége. (Városi Szemle, 1908)
Könyvtár és városigazgatás. (Városi Szemle, 1909)
A telefon közgazdasági jelentőségéről. (Városi Szemle, 1910)
Léghajózás Buda-Pesten száz évvel ezelőtt. (Természettudományi Közlöny, 1910)
Lakásportalanítás községi kezelésben. (Városi Szemle, 1911)
London községi könyvtárai. 1–4. (Corvina, 1911. 1–4.)
Vörösmarty polgármester-jelöltsége. (Irodalomtörténet, 1912. 6.)
Budapest egyesítésének története. (Városi Szemle, 1913)
Eltűnt Kossuth-érmek. (Századok, 1913. 1.)
Könyvtárügyünk és a törvényhozás negyven év előtt. (Könyvtári Szemle, 1913. 2.)
Vas Gereben a magyar nyelvért. (Irodalomtörténet, 1913. 3.)
A királyi titkos kancellária eredete és kialakulása Magyarországon. 1–2. (Századok, 1914. 2–3.)
Az első budai nyomda terve az 1686. évi visszafoglalás után. (Könyvtári Szemle, 1914. 5.)
Javaslat a szövőipar meghonosítására a XVIII. századi Budán. (Századok, 1915. 5-6.)
Könyvcenzúra és ritka könyvek. (Könyvtári Szemle, 1915. 4-8.)
Buda város közigazgatása s közgazdasági viszonyai a XVII. század végén. 1–2. (Századok, 1916. 7-8.–9-10.)
Scipione Maffei, a tudományos paleographia megalapítója. (Történeti Szemle, 1916. 1.)
A hírlapírás kezdetei Budán és Pesten. (Könyvtári Szemle, 1917. 2.)
Fedák Mihály ezredes, a katonai Mária Terézia Rend vitéze. (Hadtörténelmi Közlemények, 1918. 1.)
A salgótarjáni széntelepek felfedezése 150 évvel ezelőtt. (Természettudományi Közlöny, 1919)
Könyvértékelési előítéletek. (Magyar Bibliofil Szemle, 1925. 1-2.)
A szabad királyi városok az 1848 előtti törvényhozásban. (Városi Szemle, 1926. 1-2.)
A firenzei állami levéltár. – Reformtörekvések az iratkezelés terén. (Levéltári Szemle, 1927. 1.)
Kisfaludy Sándor és az insurrectio. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1927. 1-2.)
Pest városa és a Nemzeti Színház. (Városi Szemle, 1929. 1.)
A Rókus-kórház s a régi pesti kórházak. (Városi Szemle, 1929. 5.)
Buda középkori levéltáráról. (Levéltári Közlemények, 1934. 1-4.)
Az óbudai Fejéregyház problémája. (Történetírás, 1937. 1.)
A magyar Monna Vanna. Budai történet az 1541. esztendőből. (Történetírás, 1937. 4.)
Magyar író és könyvkiadó a XVIII. század végén. (Magyar Könyvszemle, 1937. 4.)
Középkori prépostságok a főváros területén. (Történetírás, 1938. 2.)
Közkönyvtárból kölcsönvett könyvek sürgetése a XVIII. század végén. (Magyar Könyvszemle, 1938. 1.)
XVIII. századi magyar főúri könyvtár. (Magyar Könyvszemle, 1938. 2.)
A lőcsei nyomda veszedelme 1717-ben. (Magyar Könyvszemle, 1938. 3.)
Közkönyvtári kézirathasználat a XVIII. században. (Magyar Könyvszemle, 1938. 4.)
A betűmetszés mesterségének magyar úttörője. [Falka Sámuel.] (Magyar Könyvszemle, 1939. 1.)
Könyvtárrendezés a XVIII. század végén. (Magyar Könyvszemle, 1939. 2.)
A polgármesteri tisztség eredete és fejlődése hazánkban. (Városi Szemle, 1939. 3.)
A magyar könyvtárpolitika kezdetei. (Magyar Könyvszemle, 1940. 2.)
Középkori városaink erőd jellegének kialakulása. (Hadtörténelmi Közlemények, 1941. 1.)
A XVIII. század legkeresettebb könyve. – A Pressburger Zeitung megindítása. (Magyar Könyvszemle, 1941. 3.)
Karai László és Hess András Budán. (Magyar Könyvszemle, 1941. 4.)
A középkori zsoldosintézmény és a magyarság. (Hadtörténelmi Közlemények, 1942. 1.)
A XVIII. századi nyomda felszerelési költségei. – Karai László óbudai prépost budavári háza. (Magyar Könyvszemle, 1942. 1.)
A nagyszombati jezsuita nyomda XVIII. századi aprónyomtatványai. (Magyar Könyvszemle, 1942. 4.)
Az óbudai káptalan magánlevéltára. – Vármegyei és városi levéltárak a XVIII. században. (Levéltári Közlemények, 1942–1945)
XVIII. századi nyomdáink műhelytitkairól. (Magyar Könyvszemle, 1943. 1.)
Hazai könyvtermelésünk a Pragmatica Sanctio korában. (Magyar Könyvszemle, 1944. 1.)
  Hazai könyvtermelésünk a könyvkereskedés önállósítása korában. (Magyar Könyvszemle, 1944. 2-4.)
Magyarország középkori fővárosa. (Századok, 1944. 4-6.)
Budapest közállapotai a XVIII. század elején. (Városi Szemle, 1945. 3.)
Óbuda kísérlete a szabad királyi városi jog megszerzésére. (Városi Szemle, 1946. 2.)
Pest hatósági szervezetének kialakulása a Szlávy-féle statutumig. (Városi Szemle, 1946. 5.)
Városaink a török hódoltság után. (Városi Szemle, 1946. 8.)
Hazai könyvtermelésünk a nemzeti kultúra szolgálatában. (Magyar Könyvszemle, 1947. 1.).

F. m.: írásai a Historia. Pestbudai Emléklapokban: Pest város első gyógyfürdője. (1928. 4.)
Budai középítkezések a XVII. század végén. (1928. 7-8.)
Az Erzsébet-tér keletkezése. (1929. 1-2.)
A budavári domonkosrendi templom pusztulása. – A királyi udvar Budára költöztetési terve 1741-ben. (1929. 3.)
A pesti városfal. – A Szent Jobb tiszteletének kezdetei Budán. (1929. 4-5.)
A budai országházi terem múltja. – A budai színészet kezdetei. (1929. 7-8.)
Pest város kereskedelme a XVIII. században. (1930. 1.)
Pest város jogi szakiskolája. 1756–1771. – Városszépítési törekvések Pesten, József nádor előtt. (1930. 3.)
Budai könyvkiadók a középkor végén. (1931. 1-2.)
Régi pesti utcaelnevezések. – Vidéki birtokosok Pesten, a XVIII. században. (1932. 1-4.).

F. m.: írásai a Tanulmányok Budapest múltjából c. kötetekben: A ferencvárosi pusztatemplom. (1932. 1.)
A budai hegyvidék első nyaralótelepei. (1933. 2.)
A Krisztinaváros településtörténete. (1934. 3.)
Buda középkori helyrajza. (1936. 4.)
Buda és Pest keresztény lakossága a török hódoltság alatt. (1936. 5.). Pest városa a középkor alkonyán. (1939. 6.)
A budai városi tanács árulása 1541-ben. (1939. 7.)
Középkori települések Pest határában. (1940. 8.)
Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében. (1941. 9.)
Régi budavári házak. (1943. 10.) és a Budapest régiségei c. kötetekben: A középkori Buda határai. – Óbuda és környéke a középkorban. (1945. 14.)
A hajdani Szent János Kórház Budán. (1950. 15.).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: dr. Grünn Albert gyakornok családi nevének „Grünn”-re kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1903. júl. 7.)
Megtalálták Martinovics sírját. (Világ, 1914. jan. 18.)
Martinovics sírja és a Vérmező. (Pesti Hírlap, 1914. jan. 22.)
Fedák Sári: Útközben. Feljegyzéseim életemről és eddigi pályautásomról. [Weigl Józsefről, Fedák Máriáról és Weigl Máriáról]. (A Pesti Hírlap Vasárnapja, 1928. márc. 18.)
Dr. Gárdonyi Albert ny. szfőv. főlevéltárnok és Weigl Mária leánya, Klára és néhai dr. fejéregyházi Csapodi István ny. rk. tanár és nemes Allaga Vilma fia, Csaba nov. 6-án tartották esküvőjüket a belvárosi plébániatemplomban. (Nemzeti Újság, 1938. nov. 8.)
Niklay Péter: Gárdonyi Albert. (Századok, 1945–1946)
N. P.: In memoriam Gárdonyi Albert. (Levéltári Közlemények, 1946)
Gárdonyi Albert. (Városi Szemle, 1946. 8.)
Baranyainé Bónis Éva: Gárdonyi Albert. (Budapest régiségei, 1950)
Dr. Gárdonyi Albertné Weigl Mária a Zeneművészeti Főiskola idei tanévnyitóján átvehette gyémántdiplomáját. (Esti Hírlap, 1964. nov. 3.)
Elhunyt dr. Gárdonyi Albertné Weigl Mária. vasdiplomás zongoraművésznő. (Magyar Nemzet, 1969. okt. 31.)
Vértesy Miklós: Budapest első helytörténésze. (Budapest [folyóirat], 1975. 10.)
Vértesy Miklós: Gárdonyi Albert. (Könyvtáros, 1975. 4.)
Vértesy Miklós: Gárdonyi Albert. (Levéltári Szemle, 1977. 1.)
Szabó Ervin levelei Gárdonyi Alberthez. Sajtó alá rend. Vértesy Miklós. (Könyvtáros, 1989. 10.)
Elhunyt Csapodiné Gárdonyi Klára. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1993. dec. 7.)
Kulcsár Péter: Csapodiné Gárdonyi Klára. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1994. 1.)
Rozsondai Marianne: Csapodiné Gárdonyi Klára. (Magyar Könyvszemle, 1994. 1-4.)
Szatucsek Zoltán: Aki megtalálta Martinovicsék sírját. Százhuszonöt éve született Gárdonyi Albert. (Népszabadság, 1999. dec. 27.)
Berkesi Sándor: Gárdonyi Zoltán emlékezete. (Confessio, 2006. 4.)
Gábor Gina: Már a nagymama is zenész volt. A Gárdonyi családban nemzedékről nemzedékre öröklődik a tehetség, a zene szeretete és az elhivatottság érzése. (Fejér megyei Hírlap, 2006. ápr. 1.)
„a másik Gárdonyi…” Gárdonyi Albert főlevéltáros, a főváros és a nép levéltárosa. (Budapest [folyóirat], 2016. 10.).

Irod.: Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. 1916–1918. (Bp., 1916)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
A magyar feltámadás lexikona. (Bp., 1930)
Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. (Bp., 1931)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Csapodiné Gárdonyi Albert, Budapest Székesfőváros főlevéltárnokának irathagyatéka és nyomtatásban megjelent műveinek bibliográfiája. – Schriftennachlass und Bibliographie der im Druck erschienen Werke von Albert Gárdonyi. Összeáll. Csapodiné Gárdonyi Klára. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1991)
Horváth J. András: Budapest főváros levéltárának története. (Bp., 1996)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939V-KK91-YX?cc=4133831 (Weigl József születési anyakönybe, 1844)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6XW9-6BK?i=299&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQGTJ-RWYY (Gárdonyi Albert és Weigl Mária házassági anyakönyve, 1904)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-694Q-SXJ?i=364&cc=1452460 (Gárdonyi Zoltán születési anyakönyve, 1906)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GPBC-SX8?i=113&wc=92S5-YWP%3A40678301%2C67433601%2C67447601&cc=1452460 (Dr. Fedák István halotti anyakönyve, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D429-T9D?i=143&cc=1452460 (Gárdonyi Zoltán és Bujdosó Ilona házassági anyakönyve, 1942)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője