Gál Gyula
Gál Gyula

2024. november 3. Vasárnap

Gál Gyula

jogász

Születési adatok

1926. február 8.

Debrecen

Halálozási adatok

2012. március 19.

Budapest


Család

Sz: Dániel Ilona. Apja állami vízmester volt. F: 1949-től Matós Gabriella, az Építőipari Minisztérium (ÉM) 21. sz. Vállalatának munkatársa. Leánya: Gál Judit (1952–).

Iskola

A Debreceni Református Kollégiumban éretts. (1943), a Debreceni Tudományegyetem ÁJTK-n állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1948), külkereskedelmi jogtanácsosi vizsgát tett (1958), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1970).

Életút

A Nagykanizsai Törvényszék bírósági jegyzője és közvádlója (1949–1950), a Pécsi Államügyészség és Megyei Bíróság közvádlója (1950–1952), a Pécsi Tudományegyetem ÁJTK Nemzetközi Jogi Tanszékén Flachbarth Ernő tanársegéde (1952–1957), a Terimpex Külkereskedelmi Vállalat jogtanácsosa (1957–1961), vezető jogtanácsosa (1962–1987), nyugdíjazták (1987). Az ELTE ÁJTK előadó tanára (1971–1988), c. egy. docense (1988-tól). A Pázmány Péter Katolikus Egyetem c. egy. docense (1996–2010). A hágai Nemzetközijogi Akadémia ösztöndíjasa (1967), majd a Kölni, a Hamburgi, a Münsteri Egyetem vendégelőadója (a Friedrich Ebert- alapítvány meghívására, 1969). Nemzetközi joggal, nemzetközi kereskedelmi joggal, elsősorban világűrjogi kérdésekkel, a világűr és a környezetvédelem jogi összefüggéseivel foglalkozott. Magyarországon először vizsgálta a légtér és a világűr jogi kérdéseit, ő írta ebben a témában az első magyar nyelvű tudományos dolgozatot (1960-ban). Tisztázta e tudományterület fogalomkörét, a nemzetközi jogban betöltött rendszerbeli helyét és a funkcionális elmélet világűrjogra való alkalmazását.

Elismertség

A Magyar Jogász Szövetség Világűrjogi Bizottságának alapító tagja, a Magyar Asztronautikai Társaság tb. tagja. A Nemzetközi Világűrjogi Intézet (IISL) alapító tagja (1962-től), az Igazgatóság tagja (1981-től), az IISL tb. igazgatója (1996-tól). A Nemzetközi Asztronautikai Akadémia tagja (l.: 1984; r.: 1987).

Elismerés

A Magyar Köztársaság arany érdemkeresztje (2005). Fonó Albert-emlékérem (1983), MTESZ Díj (1987).

Főbb művei

F. m.: Az Atlanti Egyezmény. A japán különbéke-szerződés. (Bp., 1953)
A népirtás delictuma a nemzetközi jogban. (Pécsi Tudományegyetem ÁJTK Évkönyve. Bp., 1954)
Légitér és világűr. (Jogtudományi Közlöny, 1960)
Az ENSZ és a világűr. (Az űrrepülés és a tudomány. Tanulmányok az űrrepülés fizikai, technika, csillagászati, élettani és jogi problémáiról. Szerk. Nagy Ernő. Bp., 1962)
Fantázia és realitás a világűrjogban. (Jogtudományi Közlöny, 1963)
A világűrjog. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1964)
Az új magyar légikódex nemzetközi vonatkozásai. (Jogtudományi Közlöny, 1966)
Space Law. Monográfia. A világűrjog c. műve angol nyelvű átd. és bőv. kiadása. (Bp.–Leyden–New York, 1969)
Összefüggések és ütközések a repülés és az űrrepülés jogrendje között. (Asztronautikai Tájékoztató, 1985)
Világűrjog ma és holnap. (Asztronautikai Tájékoztató, 1993)
Air Crew and Space Crew Comparative Observations de lege ferenda. (Acta Juridica, 1993)
Nukleáris erőforrások az űrtevékenységben – egy ENSZ határozat alapelvei. (Asztronautikai Tájékoztató, 1996)
Légi bombázás és a nemzetközi jog. A nagy háború tanulságai. (Magyar Szárnyak, 1997)
The ILA Draft Instruments on the Protection of the Environment from Damage Caused by Space Debris. (Acta Juridica, 1997)
A világűr katonai felhasználásának jogi vonatkozásai. (Magyar Szárnyak, 1998)
Az űrállomásokon folytatott kereskedelmi űrtevékenységre vonatkozó jogok kérdése. (Asztronautikai Tájékoztató, 1998– 1999)
A világűr-tevékenység állami törvényeinek főbb vonásai. (űrtevékenység Magyarországon, 2000)
Légi jogból világűrjog. (Magyar Szárnyak, 2000)
Flachbart Ernő, a tudós és professzor. (Jura, 2000)
Az ezredforduló világűrjoga. (Bp., 2000)
A világűrjog néhány alapkérdése az ezredfordulón. (Jura, 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője