Bólya Lajos
Bólya Lajos

2024. március 29. Péntek

Bólya Lajos

jogász, költő

Névváltozatok

Feisthammel

Születési adatok

1905. január 9.

Kolozsnéma, Kolozs vármegye

Halálozási adatok

1978. május 19.

Budapest


Család

Fia Bólya Péter (1944–1993) író, orvos.

Iskola

A prágai és a pozsonyi tudományegyetemen tanult (1925–1929), a pozsonyi Komensky Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1935).

Életút

Nyitrán járásbíró (1935–1938). A II. vh. után az SZDP tagja, a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság helyettes kormánybiztosa (1946–1947) és a Magyar–Csehszlovák Vegyesbizottság elnöke (1947–1949). A Szegedi Tudományegyetemen, ill. a JATE ÁJTK-n a Büntető- és Polgári Eljárásjogi Tanszék tanszékvezető egy. docense (1953–1957), tanszékvezető egy. tanára (1957. okt. 31.–1966. márc. 15.); közben a Szegedi Tudományegyetem az ÁJTK dékánja (1957) és mb. rektora (1957), ill. rektorhelyettese (1957–1958). Fiatal korában a Sarló mozgalom, a két vh. között a Magyar Szellemi Társaság tagja. A II. vh. után az áttelepített csehszlovákiai magyarokat összefogó és gazdaságilag segíteni kívánó Otthon Beszerző és Értékesítő Szövetkezet elnöke (1947-től). A két vh. közötti csehszlovákiai magyar kulturális és szellemi élet egyik vezetője, kezdeményezte az ún. Tavaszi Parlament és a Kisebbségi Társaság létrehozását. A II. vh. után jelentős szerepet játszott Budapesten az áttelepített és hazájukból elüldözött csehszlovákiai magyarok ügyének intézésében, elrendezésében. Jogászként a büntetőeljárás rendszertani kérdéseivel, a bűnözés elleni küzdelem módszertanával és az ifjúság egyetemi nevelésének kérdéseivel fogl., elsőként vizsgálta a pszichológia lehetőségeit az igazságügyi büntetőeljárásban. Költőként Kassák Lajos hatására avantgárd és expresszionista verseket írt, amelyekben az életöröm, a szociális indulat, az erő kultusza és az erotika kap helyet többnyire laza szövésű szabadversekben, mérsékelt színvonalon.

Főbb művei

F. m.: szépirodalmi művei: Fel-égetett hidak. Versek. (Komárom, 1930)
Erő. Versek. (Komárom, 1931)
Örömriadó. Versek. (Komárom, 1935)
Az elűzött nemzedék. (Új Szellem, 1937)
jogtudományi munkái: Büntető eljárási jog. 1–2. Egy. jegyz. Kocsis Mihállyal, Móra Mihállyal. (Bp., 1952–1953)
A törvényesség kérdései a büntetőeljárásban. (Acta Juridica et Politica Szegediensis, 1955)
A tárgyalás bírósági előkészítésének formáiról, alanyairól és egyéb eljárási szabályairól a büntetőeljárásban. (Acta Juridica et Politica Szegediensis, 1958)
A tudományos népművelés szervezete a Szegedi Tudományegyetemen. (Felsőoktatási Szemle, 1959)
A bűntett okainak és körülményeinek felderítése a büntető eljárásban és a bizonyítás módszertana. – Az igazságügyi pszichológia kialakításának bizonyítástani alapjai a büntetőeljárásban. (Jogtudományi Közlöny, 1963)
A biztosító és kényszerítő intézkedések rendszere a büntetőeljárásban. (Acta Juridica et Politica Szegediensis, 1964)
Nevelési eszmény a jogászképzésben. (Felsőoktatási Szemle, 1964)
A törvényesség kérdései a büntetőeljárásban. (Szeged, 1970)
ford.: Sifman, M. L.: Az ügyész a bűnperben. I–II. (Tanulmányok a szovjet jog köréből. Bp., 1948).

Irodalom

Irod.: Kovács Endre: Örömriadó. (Magyar Írás, 1936)
Fábry Zoltán: Egy szlovenszkói fiatalember. (Magyar Nap, 1936
F. Z.: Összegyűjtött írásai. 4. köt. Pozsony–Bp., 1983)
Csanda Sándor: Első nemzedék. (Pozsony–Bp., 1968)
Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén. A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között. (Pozsony–Bp., 1967).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője