Fabinyi Rudolf, ifj.
orvos, neurológus
Névváltozatok
Fabinyi Rezső
Születési adatok
1879. május 31.
Kolozsvár
Halálozási adatok
1936. október 30.
Budapest, Farkasrét
Temetési adatok
1936. november 2.
Budapest
Család
Régi evangélikus családból származott.
Nagyszülei: Fabinyi Sámuel (1814. jún. 5. Jolsva, Gömör vm.–1888. szept. 17. Jolsva) kereskedő, takarékpénztári igazgató, Markusovszky Hermine (1823. jún. 7. Csorba, Liptó vm.), Markusovszky Lajos (1815–1893) orvos testvére; Weber Julianna. Fabinyi Sámuel 2. felesége: Kánya Petronella (1832–1898. júl. 20. Csetnek, Gömör vm. Temetés: 1898. júl. 22. Csetnek), Kánya Pál (1794–1876), a pesti evangélikus gimnázium igazgatójának leánya és Kánya Emília (1828–1905) újságíró, író, szerkesztő testvére.
Szülei: Fabinyi Rudolf, id. (1849. máj. 30. Jolsva–1920. márc. 7. Bp. Temetés: 1920. márc. 10. Kerepesi út) kémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, tyrlingi Weber Katalin (= Weber Katinka, 1852–1887. máj. 19. Kolozsvár. Temetés: 1887. máj. 21. Kolozsvár). Édesapja kétszer nősült, két házasságából tizenegy gyermeke született.
Testvérei: Fabinyi Arthur (1882. Kolozsvár–1901. júl. 13. Kolozsvár) műegyetemi hallgató, dr. Fabinyi Leó Lajos (1883. aug. 11. Kolozsvár–1957. jún. 27. Bp.) közjegyző, ifj. Fabinyi Gusztáv, Fabinyi Lajos, Fabinyi József (1887. márc. 21. Kolozsvár–1949. Bp.) vegyészmérnök, úszó, olimpiai résztvevő, magyar bajnok mellúszó, ill. Parádi Ferencné, Ganié Jánosné Fabinyi Felicia (= Fabinyi Lili, 1881. Kolozsvár) újságíró, író, szerkesztő.
Féltestvérei: Fabinyi László, ill. nagybarcsai Barcsay Lászlóné Fabinyi Mária (= Fabinyi Mici), árkosi és altorjai Benkő Istvánné Fabinyi Katalin (= Fabinyi Katica, Fabinyi Kató, †1935. jan. 3. Bp. Temetés: 1935. jan. 5. Farkasrét) színésznő és alsócsernátoni Czell Benőné, Prónai Lajosné Fabinyi Margit (1898. márc. 7. Kolozsvár).
Felesége: Kosutány Antónia (1877. júl. 31. Pécs), Kosutány Ignác (1851. júl. 6. Mátészalka–1940. jan. 20. Bp. Temetés: 1940. jan. 24. Farkasrét) jogász, egyetemi tanár és Külley Paulina leánya.
Gyermekei, fia: Fabinyi Rudolf; leánya: Istók Jánosné Fabinyi Magdolna (1912. febr. 15. Bp.–1981. nov. 17. Bp. Temetés: 1981. dec. 1. Farkasrét) és Meznerics Ivánné Fabinyi Paula. Fabinyi Paula férje: Meznerics Iván (1907. nov. 28. Szabadka–1988. dec. 8. Bp. Temetés: 1989. jan. 2. Farkasrét) jogász, egyetemi tanár.
Iskola
A kolozsvári református gimnáziumban éretts. (1897), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1902), a gyakorlati elmekórtan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1925. jan. 15.).
Életút
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Elmegyógyászati Klinika gyakornoka, tanársegéde (1902–1906), a dicsőszentmártoni kórház osztályos orvosa (1906–1911), a budapesti lipótmezei állami elmegyógyintézet főorvosa (1911–1936) és igazgató főorvosa (1926. okt. 1.–1936. okt. 30.).
Nagy-Britanniában, Hollandiában és Belgiumban járt hosszabb tanulmányúton (1914), majd az I. világháborúban katonaorvosként frontszolgálatot teljesített (1914–1918).
Ideg- és elmebetegek gondozásával, utókezelésével foglalkozott. Kezdeményezésére Magyarországon először, Dicsőszentmártonban (Kisküküllő vármegye) hozták létre az elmebetegek családi ápolását (1905-ben). A módszer lényege, hogy az elmegyógyintézet vagy kórház közelében, egy speciális családi telepet alakított ki, ahol a betegek szigorú orvosi felügyelet mellett, különböző ápoló családok gondozása, befogadása alatt álltak (a minta a belgiumi Gheel városa volt, ahol a helyi családok már évszázadok óta fogadtak maguk közé elmebetegségben szenvedőket). Az első tizenöt beteg Nagyszebenből érkezett, a telep velük kezdte meg működését (1905. aug. 10-én; 1906-tól már 178 beteget helyeztek el családoknál; 1909-ig Dicsőszentmárton és 10 közeli községében 447 beteget helyezett el, 207 családnál!). Nevéhez fűződik továbbá a magyarországi elmebeteg-szakápolói képzés elindítása, ill. javaslatára és tervei szerint épült fel a hárshegyi elmegyógyintézet.
Emlékezet
Fabinyi Rudolf Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismerés
A Magyar Elmeorvosok Országos Egyesülete alapító tagja, majd elnöke (1923–1936). A Magyar Elmevédelmi Liga alapító tagja (1923-tól).
Főbb művei
F. m.: Az agyalapi ütőerek syphilises működéséről. (Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályából. II. Orvosi és Természettudományok. XXV. köt. 1–2. füz. Kolozsvár, 1903 német nyelven is)
Az agyalapi daganatok ismeretéhez. (Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályából. II. Orvosi és Természettudományok. XXVIII. köt. 1–3. füz. Kolozsvár, 1906)
Az elmebetegek családi ápolása Dicsőszentmártonban. (A Budapesti IV. Országos Elmeorvosi Értekezlet Munkálatai, 1907)
Az elmebetegek családi ápolása külföldön és Magyarországon. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének Munkálatai. Bp., 1907)
Az elmebetegek családi ápolásáról. (Értesítő az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályából. II. Orvosi és Természettudományok. XXX. köt. 1. füz. Kolozsvár, 1908)
A medinal. Tökéletesbített altatószer a veronal-csoportból. (Gyógyászat, 1909. 12.)
Az elmebajok statisztikai beosztása a magyar elmegyógyintézetek jelentéseiben. (Az 1911. évi Budapesten tartott VI. Országos Elmeorvosi Értekezlet munkálatai. Bp., 1911)
Szemcrisisek tabes dorsalisnál. Ifj. F. R. előadása a Budapesti Kir. Orvosegyesület Elme- és Idegkórtani Osztályán, 1912. máj. 20-án. (Klinikai Füzetek. Bp., 1912)
A bűntevő elmebetegek elhelyezéséről. Ifj. F. R. előadása a Budapesti Kir. Orvosegyesület Elme- és Idegkórtani Osztályán, 1913. jan. 27-én. (Klinikai Füzetek. Bp., 1913)
Elmeorvosi tapasztalatok Nagy-Britanniában. Ifj. F. R. előadása a Budapesti Kir. Orvosegyesület Elme- és Idegkórtani Osztályán, 1913. dec. 15-én. (Klinikai Füzetek. Bp., 1914)
Hogyan ápoljunk elmebetegeket? Tudnivalók elmebetegápolók számára. Az elmeápolói tanfolyamnak belügyminiszterileg előírt tankönyve. Az előszót Oláh Gusztáv írta. (Bp., Pesti Könyvnyomda Rt., 1914)
Az Abderhalden-féle reactio paralysisnél és dementio praecornál. (Lechner Emlékkönyv, 1914 és Gyógyászat, 1914)
Elmeorvosi tapasztalatok Belgiumban és Hollandiában. 1–2. (Orvosi Hetilap, 1914. 27–28.)
Kísérletek a paralysis gyógykezelésére. 1–2. Selig Árpáddal. (Orvosi Hetilap, 1915. 9–10.)
A Pándy-féle carbol-próba diagnosztikai értéke a liquor cerebrospinalis vizsgálatában. (Orvosi Hetilap, 1917. 16.)
Az alkoholizmus és a háború. (Orvosi Hetilap, 1918. 48. és külön: Bp., 1918)
Elmezavarok spanyol betegségben. (Orvosi Hetilap, 1919. 8.)
Vörössejt-ülepítési és colloidlabilitási vizsgálatok elmebetegeknél. Tomcsik Józseffel. (Magyar Orvosi Archívum, 1924)
A lelki egészség megóvásáról. (Nemzeti Újság, 1927. aug. 20.)
A gödöllői mintajárásban a lelkileg abnormisak számára létesítendő gondozó és megelőző védelem tervezete. (Népegészségügy, 1927)
Az elmebetegségek Magyarországon 1915-től 1925-ig. (Népegészségügy, 1927. 9. és külön: Bp., Pesti Könyvnyomda Rt., 1927)
Praeventiv és gondozó elmebetegvédelem. F. R. előadása az Egészségügyi Reformiroda szociálhigiénikus szemináriumában. (Bp., Pesti Könyvnyomda Rt., 1927)
A tébolydától a praeventív és szociális pszichiátriáig. (Népegészségügy, 1928. 6.)
A lelki betegek mai gondozása. (Magyar Szemle, 1929. 9-12.)
Az elmebetegek aktív munkatherápiája. (Népegészségügy, 1930. 16-19.)
A zárt intézetbe szállított ideg- és elmebetegek rögtönös jogvédelme. 1–2. (Jogtudományi Közlöny, 1933. 25–26.)
Előítélet – pszichopátia – elmebaj. (Magyar Szemle, 1933. 9-12.)
Nyílt idegosztály elmegyógyintézetekben. (Népegészségügy, 1935).
Irodalom
Irod.: források: Elhunyt Fabinyi Rudolfné Weber Katinka. (Pesti Hírlap, 1887. máj. 20.)
Fabinyi Rudolf meghalt. (Pesti Hírlap, 1920. márc. 9.)
A Magyar Elmeorvosok Országos Egyesülete megalakult. (Pesti Hírlap, 1923. dec. 11.–Magyarság, 1923. dec. 12.)
Az Elmevédelmi Liga megalakulása. (Ország–Világ, 1924. 15.)
P. T. I.: A Lipótmezőt is szanálták. (Magyarság, 1924. okt. 4.)
Fabinyi Rudolf magántanári képesítése–megerősítése. (Pesti Hírlap, 1925. jan. 17.–Hivatalos Közlöny, 1925. febr. 1.)
Fabinyi Rudolf egyetemi magántanár elmegyógyintézeti igazgatói kinevezése. (Budapesti Közlöny, 1926. okt. 3.)
Nyírő Gyula: Az első elmeegészségügyi nemzetközi kongresszus. (Nemzeti Újság, 1930. ápr. 24.)
Elhunyt Benkő Istvánné Fabinyi Kató. (Keleti Újság, 1935. jan. 7.)
Halálhír. (Nemzeti Újság–Népszava–Pesti Hírlap, 1936. okt. 31.)
A Herzog-klinikán meghalt Fabinyi Rudolf, a Lipótmező igazgatója. (Új Nemzedék, 1936. okt. 31.)
Fabinyi Rudolf, lipótmezei elmegyógyintézet igazgatója meghalt. (Budapesti Hírlap, 1936. okt. 31.)
Fabinyi Rudolf. (Orvosi Hetilap, 1936. 45.)
Tébolyda helyett kórházi jelleget kell adni az elmegyógyintézeteknek. (Új Nemzedék, 1937. jan. 19.)
A Magyar Elmevédelmi Ligát, amely papíron már régen megalakult, a valóságban is meg kell végre szervezni. (Nemzeti Újság, 1938. júl. 10.).
Irod.: Nyírő Gyula: Fabinyi Rudolf. (Magyar Szemle, 1936. 9-12.)
Czimmermann Márton: Hetven éve létesült a dicsőszentmártoni családi ápolási telep. (Orvosi Hetilap, 1975. 34.)
Fabinyi Rudolf. (Orvosi Hetilap, 1936. 51.)
Vida Tivadar: Fabinyi Rudolf. (Orvosi Hetilap, 1977. 46.)
Kárpáti Miklós: A Lipótmező jelentősebb neuropszichiátriai tudományos munkásságot kifejtő orvosai a kezdetektől az 50-es évekig. (Orvosi Hetilap, 1999. 12.)
Várady Géza: Hetvenöt éves a magyar pszichiátriai gondozás. (Orvosi Hetilap, 2001. 28.)
Kiss László: Az ispotálytól a modern kórházig. Kórházak Magyarországon a 19. század végétől a második világháborúig. (Századvég, 2005)
Iványi János: Az elmegyógyász F. R. pályakezdő évei Erdélyben. (Orvosi Hetilap, 2007. 50.)
Friedrich Ildikó: „Országi őrülde, jöjjön el a te országod!” (Budapest [folyóirat], 2009. 1.).
Irod.: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Kempelen Béla: Családkönyv I. Nemes családok, polgárcsaládok. (Bp., 1940)
Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. (Bp., 2004).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y33Q-VTS?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX82M-74K (Kosutány Antónia születési anyakönyve)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-XH2S-SSP?i=115&cc=1452460 (Istók Jánosné Fabinyi Magdolna házassági anyakönyve)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/269161 (Istók Jánosné Fabinyi Magdolna gyászjelentése)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6XKS-W69?i=110&cc=1452460 (Fabinyi Leó Lajos halotti anyakönyve)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTM9-TNT?i=112&cc=1452460 (Czell Benőné Fabinyi Margit házassági anykönyve)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/410179 (Id. Fabinyi Rudolf gyászjelentése)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/410183 (Fabinyi Rudolfné Weber Katinka gyászjelentése)
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/410180 (Ifj. Fabinyi Rudolf gyászjelentése)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6SGS-34D?i=152&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3ADV7M-NLN2 (Ifj. Fabinyi Rudolf halotti anyakönyve, Fabinyi Rezső néven)
https://www.eltereader.hu/media/2019/10/Kovacs_MTA-VH_HAT_WEB.pdf (Kovács I. Gábor–Takács Árpád: A Magyar Tudományos Akadémia tagjai a két világháború közötti magyar tudáselitben I. A protestáns felekezeti-művelődési alakzatokhoz tartozók ősfái. Bp., 2018)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2021
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)