Erdei László
Erdei László

2024. szeptember 16. Hétfő

Erdei László

filozófus

Névváltozatok

1946-ig Enzelmüller László 

Születési adatok

1920. október 18.

Bori, Hont vármegye

Halálozási adatok

1996. január 14.

Budapest

Temetési adatok

1996. január 26.

Budapest

Kerepesi út


Család

Szülei: nevelőapja: Enzelmüller János (1870. jan. 31. Orsova, Krassó-Szörény vm.–1962. márc. 6. Bp.) géplakatos, nyomdász, Müller Ilona. Még nem volt egy éves amikor elvesztette édesanyját. Apja ezért örökbe adta nővéréhez és annak férjéhez, Enzelmüller Jánoshoz.

Enzelmüller János szülei: Enzelmüller János (1843. Bécs–1901. ápr. 8. Bp.), Breitner Katalin (†1912. nov. 24. Bp. Temetés: 1912. nov. 27. Hol?); nagyszülei: Enzelmüller Mátyás, Karlitzki Erzsébet; Breitner József, Engel Terézia.

Enzelmüller János testvérei: Enzelmüller Antónia (1875. ápr. 11. Bp.), Enzelmüller Borbála (1876. okt. 15. Bp.), Enzelmüller Nándor (= Enzelmüller Ferdinánd, 1882. júl. 9. Bp.–1925. jan. 18. Bp. Temetés: 1925. jan. 21. Farkasrét), ill. Enzelmüller Katalin. Enzelmüller János felesége: Horváth Borbála.

Enzelmüller Katalin férje: Peidl Gyula (1873. ápr. 4. Ravazd, Győr vm.–1943. jan. 22. Bp. Temetés: 1943. jan. 24. Kerepesi út) Magyarország miniszterelnöke (1919. aug. 1.–1919. aug. 6.); Peidl Mihály és Zombori Erzsébet fia.

Gyermekeik: Sándor Imréné, majd Hajós Miklósné Peidl Katalin (= Peidl Kató, 1897. aug. 2. Bp.), az Országos Munkásbiztosító Pénztár tisztviselője, Peidl Margit (1899. jún. 6. Bp.–1939. febr. 24. Bp. Temetés: 1939. febr. 26. Farkasrét) az Országos Társadalombiztosító Intézet tisztviselője, Lukáts Elemérné, majd Szabó Istvánné Peidl Lilly (= Peidl Karolina, „Lili”, 1903. márc. 18. Bp.–1969. jan. 17. Bp. Temetés, urnaelhelyezés: 1969. febr. 12. Rákoskeresztúr) fotóművész és Peidl Rózsi (1908. máj. 23. Bp.–1936. júl. 17. Bp. Temetés: 1936. júl. 21. Farkasrét).

Peidl Lilly második férje: Szabó István (= Szabó Zsigmond István, 1908. márc. 12. Vinkovci, Szerém vm.–1987. dec. 3. Bad Wiesse, Bajorország, Német Szövetségi Köztársaság) újságíró, a Magyar Nemzet szerkesztője; Szabó János és Urbich Fáni leánya. Zsolt Béla önéletrajza és visszaemlékezései szerint Peidl Lili szöktette meg a váradi gettóból, majd férjével  lakásában bujtatta az írót.

 

Felesége:

1. 1940. aug. 10.–1947: Molnár Ilona. Elvált. Gyermekei, leánya: Erdei Zsuzsanna (1943–); fia: Erdei László (1945–).

2. 1948–1986. dec. 1.: Kisutzky Edit (1923. ápr. 6. Erzsébetfalva, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. – 1986. dec. 1. Bp. Temetés: 1986. dec. 8. Mező Imre út, Munkásmozgalmi Panteon) politikus, a Magyar Nők Országos Tanácsa (MNOT) elnöke; Kisutzky Lajos (1898. jún. 30. Erzsébetfalva) vasöntő és Hevér Rozália (1901. jan. 10. Hol?) mosónő. Özvegy.

Iskola

Négy polgári iskola elvégzése után a budapesti VII. kerületi Nyár utcai  iparostanonc iskolában tanult tovább (1936–1940), cinkográfus szakképesítést szerzett (1940), majd további magántanulmányokat folytatott.

A filozófiai tudományok kandidátusa (1957), doktora (1970).

Életút

A Pallas Nyomda, ill. az Athenaeum Nyomda cinkográfus segéde (1935–1941), a II. világháborúban katonai szolgálatot teljesített (1941–1945). A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) alapszervezeti tagja, ill. Dél-Pestmegyei vezetőségi tagja, vezetője (1945–1946), a kaposvári Somogyvármegye (1946–1947), a soproni Sopronvármegye és a Soproni Világosság c. napilapok felelős szerkesztője (1947–1949). Az Állami Hirdető osztályvezető-helyettese (1949–1950), az Országos Béketanács (OBT) politikai munkatársa (1950–1952), Népbolt ellenőr (1952).

Az MTA–TMB-n Fogarasi Béla aspiránsa (1952–1955), az MTA Filozófiai Csoportjának h. vezetője (1955–1957), az MTA Filozófiai Intézete alapító tagja, igazgatóhelyettese (1957–1966), a Logikai Osztály vezetője (1966–1972). Az ELTE BTK Dialektikus Materializmus és Logika Tanszéke egy. docense (mellékállásban, 1957. aug.–1970), c. egy. tanára (1970–1972). A Logika Tanszék alapító egyetemi tanára (1972. júl. 1.–1990. dec. 31.) és a Tanszék első vezetője.

Az MSZMP országgyűlési képviselőjelöltje (Budapest, 18. sz. egyéni választókerület [XII. kerület], 1990). A Munkáspárt tanácsadó testülete és budapesti XII. kerületi elnökségi tagja.

Fogarasi Béla (1891–1959) tanítványaként materialista dialektikus logikával, elsősorban a mozgás dialektikájával és a modern formális logikával együtt megjelenő polgári nézetek kritikájával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a hegeli-marxi filozófiai módszerek logikai adaptációjával, ill. az ezzel összefüggő ítélet- és következetéselméleti vizsgálatokkal. Az 1960-as években az MTA Filozófiai Intézete Fogarasi Béla örökségeként a dogmatikus anti-lukácsiánus nézetek legfőbb képviselőjének számított. Lukács György (1885–1971) részleges rehabilitálása és visszatérése a közéletbe élénk szellemi vitákat gerjesztett, és a Lukács-tanítványok átmeneti győzelmét jelentette a marxizmus konzervatív irányzatát képviselő filozófusok felett. Az intézet Logikai Osztálya megszűnt, az ideológiai küzdelemben alulmaradt Erdei László az ELTE-re került, a Logika Tanszék vezetőjének.

Néhány, Sopron művelődéstörténetével kapcsolatos kisebb dolgozatot is jegyzett.

Elismertség

Az MTA Filozófiai Bizottsága tagja.

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1980).

Főbb művei

F. m.: önálló művei: A megismerés kezdete. A hegeli logika első fejezetének kritikai elemzése. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1957
németül: Studia Philosophica. 5. Der Anfang der Erkenntnis. Kritische Analyse des ersten Kapitels der Hegelschen Logik. Ford. Paulinyi Zoltán. Bp., 1964)
Die dialektisch-
logische Theorie des Begriffes und des Urteils. (Studia Philosophica. 13. Aufsätze über Logik. Szerk. is. Szigetvári Sándorral és Tamás Györggyel. Bp., 1971)
Az ítélet dialektikus logikai elmélete. Monográfia és
doktori értek. is. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1971
németül: Das Urteil. Die dialektisch-
logische Theorie des Urteils. Bp., Akadémiai Kiadó, 1982)
Ellentét és
ellentmondás a logikában. (Társadalomtudományi kismonográfiák. 8. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973
2. kiad. 1975
németül: Gegenstanz und Widerspruch in der Logik. Ford.: Pätzke, Henning. Bp., Akadémiai Kiadó, 1972)
Dialektikus logika. Egységes jegyz. (Bp., 1974 és utánnyomások 1976–1986)
Hegel, Georg Wilhelm Friedrich: A logika tudománya. I–II. köt. Ford. Szemere Samu. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Filozófiai írók tára. Új folyam. 13. 2. kiad. Bp., 1979)
Der
Schluss. Die Dialektik des Schlusses. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1983)
A dialektikus
módszerről. Tanulmányok. (Bp., Kossuth Kiadó, 1988).

F. m.: tanulmányai: Az érzékelés „megsemmisítése” Hegel logikájában. (Magyar Filozófiai Szemle, 1957. 1.)
A
mozgás dialektikája. (Magyar Filozófiai Szemle, 1957. 2-4.)
Sopron magyar
irodalma és egy ismeretlen költő a Bach-korszakban. (Soproni Szemle, 1957. 1.)
A
soproni táj legkorábbi jelentkezései az irodalomban. (Soproni Szemle, 1958. 1.)
Logisztika vagy marxi–lenini logika? (Magyar Filozófiai Szemle, 1959. 3-4.)
Vas Gereben a kismartoni jurátus életről. (Soproni Szemle, 1960. 3.)
A megmaradási tételek és a teremtés. Logikai megjegyzések egy nem-logikus cikkhez. (Világosság, 1961. 5.)
Az ellentmondás elve a formális és a dialektikus logikában. (Magyar Filozófiai Szemle, 1963. 4.)
A fogalom dialektikájához. (
Magyar Filozófiai Szemle, 1969. 3.)
A minőség kategóriájának alakulása Hegel Logikájában. Hegel összes műveinek kritikai kiadásáról. (Valóság, 1980. 2.)
A
logikai ellentmondásról. (Magyar Filozófiai Szemle, 1980. 5.)
Dialektika – dialektikus
logika. Hegel halálának 150. évfordulójára. (Magyar Filozófiai Szemle, 1981. 6.).

Irodalom

Irod.: családi és egyéb források: Elhunyt özv. Enzelmüller Jánosné Breitner Katalin. Az elhunytban Enzelmüller János, a Pesti Napló főszedője az édesanyját gyászolja. (Pesti Napló, 1912. nov. 26.)
Peidl Lilly fotóművésznőt, Peidl Gyula leányát eljegyezte Lukáts Elemér hangversenyrendező. (Világ, 1922. jan. 14.)
Peidl Lilly és Lukáts Elemér a mai napon házasságot kötöttek. (Az Újság, 1922. márc. 19.)
Enzelmüller Nándor nyomdai gépmester elvátrsunk hosszas szenvedés után elhunyt. Peidl Gyula elvtársunk sógorát gyászolja benne. (Népszava, 1925. jan. 20.)
Peidl Kató és Hajós Miklós jegyesek. (Pesti Napló, 1931. máj. 17.)
Peidl Kató és Hajós Miklós építészmérnök a mai napon házasságot kötöttek. (Pesti Napló, 1931. júl. 30.)
Megmérgezte magát és meghalt Peidl Rózsa, Peidl Gyula volt országgyűlési képviselő leánya. (Magyarság–Pesti Hírlap, 1936. júl. 28.)
Peidl Margit hosszas szenvedés után elhunyt. (Magyar Nemzet, 1939. febr. 25.)
Molnár Ilonka és Enzelmüller László f. hó 10-én házasságot kötöttek Pestszentimrén. (Nemzeti Újság–Népszava, 1940. aug. 11.)
Meghalt Peidl Gyula. (Magyar Nemzet–Népszava–Pesti Hírlap, 1943. jan. 23.)
Zsolt Béla: Anyám keze. [Visszaemlékezés.] (Képes Figyelő, 1945. szept. 29.)
Enzelmüller László, Pestszentmire, Lajos utca 9. Lukács Györgyhöz intézett nyílt levelét sajnos nem közölhetjük, mert több mint két újságoldalt venne igénybe. Az értékes szöveget kivételesen visszaküldjük. [Szerkesztői üzenet. Ekkor még Enzelmüller Lászlónak hívták!]
(Új Magyarország, 1946. jún. 25.)
Biernaczky Szilárd: Párbeszédjegyzetek az életmódról. A logikától a hivatástudatig. Beszélgetés Erdei László professzorral. (Egyetemi Lapok, 1978. márc. 31.)
Biernaczky Szilárd: Élet – szocialista módon. „Hogyan éljünk?” Logika – dialektika – hivatástudat. Beszélgetés Erdei László logikaprofesszorral. (Ifjú Kommunista, 1978. 4.)
Elhunyt dr. Erdei László a filozófiai tudomány doktora, ny. tanszékvezető egyetemi tanár. (Népszabadság, 1996. jan. 20.).

Irod.: műveiről: Szabó András György: Megjegyzések E. L. könyvéről. E. L.: A megismerés kezdete. (Magyar Filozófiai Szemle, 1959. 3-4.)
A[lbert]. G[ábor].: E. L.: Az ítélet dialektikus logikai elmélete. (Magyar Nemzet, 1971. nov. 14.)
Szigetvári Sándor: Az ítélet intenzionális logikája. E. L. könyvéről. E. L.: Az ítélet dialektikus logikai elmélete. (Magyar Filozófiai Szemle, 1972. 5-6.)
Vas Ida: „Logikátlan” valóság. E. L.: Ellentét és ellentmondás a logikában. (Népszabadság, 1974. jún. 13.)
Vas Ida: Ellentmondás a gondolkodásban? E. L.: Ellentét és ellentmondás a logikában. (Magyar Filozófiai Szemle, 1974. 6.)
Forgács Zsuzsa: „…állandóan résen vagyunk…” Dialektikus logika. Jegyzet 1977-ből, E. L. szemináriumán. (Beszélő, 1996. 3.).

Irod.: lexikonok: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
 
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1996. (Bp., 1991–1995).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6W6-PQ9 (Enzelmüller Antónia születési anyakönyve, 1875)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6WN-QPF (Enzelmüller Borbála születési anyakönyve, 1876)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8JP-PZ6 (Enzelmüller Ferdinánd születési anyakönyve, 1882)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:CT39-D9ZM (Peidl Margit születési anyakönyve, 1899)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6DL3-5S13 ([id.] Enzelmüller János halotti anyakönyve, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WS9R-FSMM (Peidl Rózsa születési anyakönyve, 1908)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:CCNH-MN2M (Enzelmüller Jánosné Breitner Katalin halotti anyakönyve, 1912)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6GC7-K5SF (Sándor Imre és Peidl Katalin házassági anyakönyve, 1922)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68W4-7V9V (Enzelmüller Nándor és Kácsár [Kátsár] Terézia házassági anyakönyve, a házassági tanú Peidl Gyula volt, 1924)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/245240 (Enzelmüller Nándor gyászjelentése, 1925)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:ZTNP-44PZ (Enzelmüller Nándor halotti anyakönyve, 1925)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/467386 (Peidl Rózsika gyászjelentése, 1936)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:D2QK-9ZPZ (Peidl Rózsa halotti anyakönyve, 1936)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68S8-21CR (Peidl Margit halotti anyakönyve, 1939)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6CY5-GFBF (Szabó István és Peidl Karolina házassági anyakönyve, 1939)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/467379 (Peidl Gyula gyászjelentése, 1943)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6Z4R-LF2G (Peidl Gyula halotti anyakönyve, 1943)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:W41L-YDPZ (Enzelmüller János halotti anyakönyve, 1962)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/574957 (Szabó Istvánné Peidl Lili [!] gyászjelentése, 1969)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2024

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője