Dögei Imre
Dögei Imre

2022. október 3. Hétfő

Dögei Imre

agrárpolitikus

Születési adatok

1912. június 24.

Törökszentmiklós, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Halálozási adatok

1964. január 16.

Budapest

Temetési adatok

1964. január 22.

Budapest

Farkasrét


Család

Szegényparaszti családból származott. Sz: Dögei Ferenc, Balogh Eszter.

Iskola

Törökszentmiklóson öt elemit végzett, a két világháború között napszámos, földműves, majd a helyi mezőgazdasági gépgyár munkása (1943–1944).

Életút

A II. világháború után az MKP tagja, a párt törökszentmiklósi szervezetének alapító tagja (1944), Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei vezetőségi tagja (1946-tól). Az Újbirtokosok és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége (ÚFOSZ) főtitkára (1946. szept. 15.–1948. dec. 18.), az ÚFOSZ és a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége egyesítésével létrehozott Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége ügyvezető elnöke (1948. dec. 18.– 1949. aug.), a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnöke (1949. aug. 9.–1951. máj.). Az MKP Központi Vezetősége (KV) és a KV Szervező Bizottságának póttagja (1946. okt. 1.–1948. jún. 12.), az MDP KV tagja (1948. jún. 14.–1956. okt. 31.) és az MSZMP KB tagja (1956. nov. 11.–1960. febr. 12.).

 

Az Országos Földműves-szövetkezeti Tanács elnöke (1954. ápr. 2.–1956. nov. 4.). Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után az MSZMP alapító tagja, a Kádár János által alapított Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagjaként megbízva a földművelésügyek vezetésével (1956. nov. 12.–1957. máj. 9.), ill. földművelésügyi miniszter (1957. máj. 9.–1960. jan. 15.). A Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság társulati csoportvezetője (1960–1964).

Országgyűlési képviselő (Somogy vármegye, ill. Somogy megye, 1947. aug. 31.–1949. máj. 15.; 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; 1953. máj. 17.–1958. nov. 16.; 1958. nov. 16.–1962. febr. 16.) és az Országgyűlés elnöke (1951. máj. 18.–1952. aug. 14.).

A Rákosi- és a korai Kádár-korszak egyik jelentős agrárpolitikusa. 1945 tavaszán részt vett a földreform végrehajtásában, majd kinevezték az ÚFOSZ főtitkárává. Az 1950-es években előbb Rákosi Mátyás híve, majd támogatta Nagy Imre agrárpolitikáját, ám Nagy Imre bukása után szembefordult a reformokkal. A forradalom idején Olaszországban tartózkodott, hazatérése után – elsősorban a Nagy Imre és a közötte támadt korábbi nézeteltérések miatt – elsők között csatlakozott Kádár Jánoshoz. Kádár megbízta a földművelési tárca és a KB agrárpolitikai bizottságának vezetésével.

 

Miniszterként a kisparaszti gazdaságok megszüntetését követelte, és fellépett a mezőgazdaság erőszakos, gyors kollektivizálása mellett. A szovjet kolhozrendszer híveként szembekerült Fehér Lajossal (1917–1981), a KB mezőgazdasági osztályvezetőjével, aki a lassúbb, a parasztságot a termelésben érdekeltté tevő megoldást szorgalmazta. Végül is Fehér Lajos koncepciója érvényesült, Dögeit felállították miniszteri székéből: pekingi és hanoi nagykövetté „fokozták le”. Állomáshelyét azonban nem foglalhatta el, mert „szektás és pártellenes” nézetei miatt a KB kizárta tagjai sorából (1960. febr. 12-én). 1962. jan. 9-én a pártból is kizárták és parlamenti mandátumáról is le kellett mondania.

Elismerés

Kossuth Érdemrend (1948), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1948), Magyar Népköztársasági Érdemrend (1952), Munka Érdemrend (1956), Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1958).

Főbb művei

F. m.: Falusi szövetkezeti és szakszervezeti mozgalom. Kelemen Zoltánnal és Nagy Gyulával. (Szemináriumi füzetek. Bp., Szikra, 1947)
A jó szövetkezet fegyver a dolgozó parasztság kezében. (Az MDP Somogy megyei Bizottsága kiadványa. Kaposvár, 1948)
Munkás–paraszt szövetség. (Hitelszövetkezeti Könyvtár 3. Bp., 1948)
A harmadik parasztküldöttség tapasztalatai a Szovjetunióban. (Társadalmi Szemle, 1951)
A magyar mezőgazdaság az ellenforradalom után. Szerk. Bak István. A bevezetést írta D. I. (Bp., Kossuth, 1958).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1964. jan. 19.)
Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Feitl István: Egy miniszter eltávolítása. A Dögei-ügy. (Magyar Nemzet, 1990. febr. 26.)
Jónás Károly–Villám Judit: A magyar országgyűlés elnökei, 1848–2002. (Bp., 2002)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
Az 1947. év szept. 16-ára összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Marelyn Kiss József és Vida István. (Bp., 2005)
Sipos Levente: Kolhozosítás vagy szövetkezesítés? D. I. és Fehér Lajos vitái 1957-ben. (Agrártörténet – agrárpolitika. Tanulmányok Szuhay Miklós emeritus professzor tiszteletére. Szerk. Buza János, Estók János, Szávai Ferenc, Varga Zsuzsanna. Bp., 2006)
Papp István: Fehér Lajos. Egy népi kommunista politikus pályaképe. (ÁBTL Monográfiák. Bp., 2017).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phptFWfA6.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője