Czigány Lóránt
Czigány Lóránt

2021. október 21. Csütörtök

Czigány Lóránt

irodalomtörténész, író, kritikus

Születési adatok

1935. június 3.

Sátoraljaújhely, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

2008. november 8.

Budapest

Temetési adatok

2008. november 21.

Budapest

Farkasrét


Család

Dédapja: Czigány Péter.

Nagyszülei: Czigány Péter, Marton Anna.

Szülei: Czigány János (1910–1974) pénzügyi tanácsos, Rétfalvi Mária (= Rétfalvi-Riby Mária, 1908–1982) festőművész. Czigány János testvérei: Czigány István (†1942. nov. 20. Sátoraljaújhely. Temetés: 1942. nov. 22. Sátoraljaújhelyi Köztemető) és Dutkievicz Istvánné Czigány Rózsi.

Testvére: Czigány Edith.

Felesége: 1957–2008: Salacz Magda (= Czigány Magda, 1935. okt. 7. Kalocsa) művészettörténész, könyvtáros.

Leánya: Czigány Judith.

Iskola

A sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Általános Gimnáziumban éretts. (1954), Szegedi Tudományegyetem magyartörténelem szakán (1954–1956), az Oxfordi Egyetem orosz szakán tanult (1957–1958), a Londoni Egyetem magyar–történelem szakán BA- (1958–1960), összehasonlító irodalomtörténeti szakán PhD-fokozatot szerzett (1965), az irodalomtudomány doktora (Budapest, MTA, 1998).

Életút

Az 1956. évi forradalom és szabadságharc leverése után Nagy-Britanniába menekült, Londonban telepedett le. Tanulmányai befejezése után a londoni British Museum könyvtárának magyar szakreferense (1962–1969), a berkeleyi Kalifornia Egyetemen (UCLA) a magyar nyelv és irodalom r. tanára (1969–1973), az American Council of Learned Societies-nél ún. postdoctoral fellow (1973–1978). Londonba visszatérve írásaiból élt és a Londoni Egyetem vizsgáztató tanára (1978–1988). A Külügyminisztérium rk. követe és meghatalmazott minisztere (1990–1992), főtanácsadója (1993–1994) és a Magyar Köztársaság londoni nagykövetségének kulturális tanácsosa (1990–1994).

Az ELTE budapesti Eötvös József Kollégiuma vendégprofesszora (1986 és 1989) és örökös tb. vendégprofesszora (1989-től). A Miskolci Egyetem vendégprofesszora (1995-től). A müncheni Szabad Európa Rádió londoni munkatársa (1961–1984) és a BBC külső munkatársa (1965–1990).

A Times külső munkatársa (1978–1991).

A forradalom idején a Szabad Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségének alapító tagja (1956). Az emigrációban a United Federation of Hungarian Students angliai képviselője (1960–1961) és a Magyar Írók Szövetsége Külföldön ügyvezető titkára (1961-től).

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ)  elnökségi tagja (1989–1990).

Összehasonlító irodalomtörténettel, angol–magyar irodalom- és művelődéstörténeti kapcsolatok történetével, a magyarországi „államosított” irodalom történetével foglalkozott. Alapvető munkásságot fejtett ki a magyarországi irodalom nyugat-európai (mindenekelőtt angliai) megismertetése terén. Legjelentősebb műve az Oxfordi Egyetemi Kiadó által megjelentett angol nyelvű magyar irodalomtörténeti monográfia (The Oxford History of Hungarian Literature. From the Earliest Times to the Present, 1984). A közel hatszás oldalas kötet a legmagasabb színvonalon teszi hozzáférhetővé a magyar irodalom történetét az angol, az amerikai és a nyugat-európai egyetemi oktatás számára. Műve az első olyan idegennyelvű egyetemi tankönyv volt a hazai irodalomról, ami az egységet tartotta szem előtt: részletesen elemezte az erdélyi, a felvidéki, a délvidéki, a kárpátaljai, ill. a nyugat-európai, az amerikai és az izraeli emigráns magyar szerzők munkásságát.

A Szepsi Csombor Kör alapítójaként vezető szerepet játszott az emigráns magyar irodalom publikációs és szereplési lehetőségekhez juttatásában; anyanyelvi programokat, irodalmi, művészeti és egyéb kulturális rendezvényeket szervezett. Hazaszállíttatta több jelentős magyar emigráns író, költő és művész – Buday György, Cs. Szabó László, Révai András, Szabó Zoltán stb. – hagyatékát. Különösen sokat fáradozott a példaképének tekintett Cs. Szabó László (1905–1984) és Szabó Zoltán (1912–1984) munkássága hazai megismertetésén: összeállította Cs. Szabó László bibliográfiáját, ill. több Szabó Zoltán művet kiadott és szerkesztett.

Elismertség

Bárczi Géza-emlékérem (1981), Szirmai Endre-díj (1988), Kortárs Díj (1997), Pro Literatura Díj (1997 és 2003), József Attila-díj (2000), Művelődés Szolgálatáért Díj (2000), Pulitzer-emlékdíj (2000).

A Miskolci Egyetem t. doktora (1995).

Elismerés

A Societas Uralo–Altaica tagja (1965-től), a londoni Szepsi Csombor Kör alapító tagja (1965-től) és elnöke (1965–1989). A Great Britain–East Europe Centre tagja (1967–1990).

Az Anyanyelvi Konferencia egyik védnöke (1973–1990).

A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság végrehajtó bizottságának tagja (1977–1996).

Szerkesztés

A londoni Szepsi Csombor Kör kiadványai (1967–1990) és az amszterdami Hollandiai Mikes Kelemen Kör kiadványai szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: önálló kiadványok, könyvrészletek: The Reception of Hungarian Literature in Great Britain from John Browring’s Poetry of the Magyars to the Novels of Jókai. A Typescript. PhD-értek. (London, 1965)
Egy magyar klasszikus és viktoriánus kritikusai. (Ábránd és valóság. Tanulmányok Eötvös Józsefről. Szerk. Szalai Anna. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1973)
A
magyar irodalom fogadtatása a viktoriánus Angliában 1830–1914. Kismonográfia. A PhD értek. átdolgozott változata. A fordítás angol nyelvű kéziratból készült, ford. Rozsnyai Bálint. (Irodalomtörténeti Füzetek 89. Bp., Akadémiai Kiadó, 1976)
„neved ki diccsel ejtené…” Személyi kultusz Ferenc József és Rákosi Mátyás korában. (Mérlegen. Irodalmi, történelmi és szociológiai tanulmányok. Szerk. Piri Zoltán. A Hollandiai Mikes Kelemen Kör kiadványa. Utrecht, 1978)
The Oxford History of Hungarian Literature. From the Earliest Times to the Present. (Oxford, Clarendon Press, 1984
2. jav. kiad.
1986)
Lépéskényszer. Az irodalom államosítása Magyarországon, 1946–1951. (Önarcképünk sorsunk tükrében. 1945–1949. A Hollandiai Mikes Kelemen Kör Tanulmányi Napjainak előadásai, Bleyerheide, 1980. szept. Utrecht, 1984 és külön: München, 1985)
Nézz vissza haraggal! Az államosított irodalom Magyarországon, 1946–1988. Tanulmányok. (Terep. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1990)
Gyökértelen, mint a zászló nyele. Írások a nyugati magyar irodalomról. (Bp., Szabad Tér Kiadó, 1994)
A nyugati magyar irodalom mibenléte. Doktori értek. (Bp., 1997)
Ahol állok, ahol megyek. Magyarországi tanulóéveim. Visszaemlékezések. (Bp., Kortárs Könyvkiadó, 1998)
Talpalatnyi senkiföldjén. Tanulmányok. (Phoenix Könyvek. Bp., Kortárs Könyvkiadó, 2002)
Vakrepülés. Írások az emigrációból. (Nyelv és lélek könyvek. A Magyar nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága kiadványa. Bp., 2003)
Írok, tehát vagyok. Emigráns napjaim múlása. 1971–1981. (Phoenix Könyvek. Bp., Kortárs Könyvkiadó, 2005)
Irodalom kényszerzubbonyban. Vál. tanulmányok. (Mundus – új irodalom 72. Bp., 2006)
Együgyű történetek. karcolatok, glosszák, kisebb írások. Ill. Gyémánt László. (Bp., Kortárs Könyvkiadó, 2009).

F. m.: nagyobb tanulmányai: Sir John Bowring és a magyar irodalom. (Új Látóhatár, 1961. 1.)
Egy kiadatlan Csokonai-levél. Gr. Károlyi Józsefnek, Debrecen, 1795. júl. 26. (Magyar Műhely, 1962. 3.)
Magyar irodalom az Encyclopaedia Britannica tükrében. (Új Látóhatár, 1961. 4.)
A falu jegyzője Angliában. (Új Látóhatár, 1962. 4.)
Illyés Gyula hatvanadik születésnapjára. Ősök és elődök. (Új Látóhatár, 1962. 5.)
Széchenyi kiadatlan levele. Br. Droste Edmundnak, 1832. szept. 12. (Irodalmi Újság, 1962. 3.)
Kölcsey és az országgyűlési ifjak pere. (Új Látóhatár, 1964. 1.)
Kölcsey második felirata az ifjak ügyében. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1964. 3.)
Londoni részletek Szerelmey regényes életéből. (Magyar Nemzet, 1965. szept. 8.)
A filológia nyomora vagy a nyomor filológiája? Egy Bessenyei-mű [Der Mann ohne Vorurtheil] története. (Irodalmi Újság, 1967. 22.)
A Survey of Finno-Ugrian Studies in Great Britain. (Ural-altaische Jahrbücher, 1967)
Deák Ferenc irodalmi érdekességű levele. John Bowringhoz, Pest, 1866. dec. 24. (Magyar Műhely, 1967. 21.)
Juhász Vilmos. (Irodalmi Újság, 1967. 18.)
Szabó Dezső „személyének és különös cselekedeteinek mentsége”. [Gombos Gyula és Nagy Péter Szabó Dezső monográfiáiról.] (Új Látóhatár, 1968. 4.)
Egy utazási kedv története. Szepsi Csombor Márton összes művei. (Új Látóhatár, 1969. 3.)
Ősök, hősök és mások. Magyar Pantheon A-tól Z-ig. A Magyar életrajzi lexikonról. (Új Látóhatár, 1970. 3.)
A Hungarian Classic and Its Victorian Critics. (The New Hungarian Quarterly, 1971)
A magyar irodalom bibliográfiai kézikönyve. Tezla, Albert: Hungarian Authors. A Biubliographical Handbook. (Új Látóhatár, 1971. 3.)
Jancsóország. Cz. L. angol nyelvű előadásának magyar változata. Az eredeti elhangzott a Kaliforniai Egyetem kelet-európai filmhetén Jancsó Miklós Szegénylegények c. filmje bevezetéseként. (Új Látóhatár, 1972. 1.)
Nyelvünk a világban. A külföldi magyartanítás gondjairól. (Tiszatáj, 1972. 5.)
The Eastern European Imagination in Literature. János Vitáz. The „People’s” Epic. (Mosaic, 1973)
Az úgynevezett magyarosság. (Nyelvtudományi Értekezések 83.  Jelentéstan és stilisztika. Szerk. Imre Samu. Bp., 1974)
Hungarianness. The Origin of a Pseudo-Stylistic Concept. Slavonic and East European Review, 1974)
Kinek a nyelvében él a nemzet? [A Magyar értelmező kéziszótárról.] (Új Látóhatár, 1974. 1.)
Az úgynevezett „magyarosság”. Egy pszeudo-stíluskategória eredete. (Új Látóhatár, 1975. 1.)
Fekete árvácskák. Visszaemlékezés. (Új Látóhatár, 1975. 2.)
Jókai’s Popularity in Victorian England. (The New Hungarian Quarterly, 1975)
A nyugati magyar irodalom helyzete. (A III. Anyanyelvi Konferencia előadásai. Szerk. Imre Samu. Bp., 1977)
The
Oriental Attitude to the Dilemma of Self and Society in Modern Hungarian Poetry. A Paper. [Szabó Lőrinc.] (London, Great Britain/East Europe Centre, 1978)
The Use of Hallucinogens and the Shamanistic Tradition of the Finno-Ugrian People. (Slavonic and Est European Review, 1980)
„Gyökértelen, mint a zászló nyele…” A természetes világkép felbomlása az ötvenhatos nemzedék költészetében. 1–2. A hollandiai Mikes Kelemen Kör Tanulmányai Napjain 1979. szept. 13-án megtartott előadás átdolgozott szövege, hozzászólásokkal. (Új Látóhatár, 1980. 3–4. és külön: München, 1981)
Az irodalom államosítása Magyarországon. 1946–1951. (Arkánum, 1981. 1.)
Igicek utóda. Faludy György összegyűjtött versei. (Új Látóhatár, 1981. 3-4.)
Elfogadott királycsel. – Házi feladat kezdőknek. Két elbeszélés. (Nyugati magyar széppróza antológiája 1982. Szerk. Ferdinandy György. Bern, 1983)
Kinek a nyelvében él a nemzet? (Nyugati magyar esszéírók antológiája. Szerk. Borbándi Gyula. Bern, 1986)
Negyven évig a sivatagban. Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza. (Új Látóhatár, 1986. 4.)
A tizenkettedik mókusszezon. Elbeszélés. (Új Látóhatár, 1987. 4.)
Perbenyik. Elbeszélés. (Két dióhéj. Nyugat-európai és tengerentúli magyar írók. Felelős szerk. Tarnóc Márton, vál., szerk. Berkes Erzsébet és Rónay László. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1987)
Mester és tanítvány. Fodor András: Ezer este Filep Lajossal. I–II. köt. (Új Látóhatár, 1988. 2.)
Mi fán terem a nyugati magyar irodalom? (Bécsi Napló, 1988. 3.)
„A magyar nép édesapja.” Rákosi Mátyás alakja a magyar költészetben. (Kapu. Kulturális különszám, 1989. máj. 2.)
Tudnivalók Temesi Ferencről. T. F.: Por. I–II. köt. (Új Látóhatár, 1989. 1.)
„A méhsár megkülönböztető jele.” A nemzedéki vita az emigrációban. (Kortárs, 1992. 8.)
A derivátum-irodalmak mibenléte. A nyugati magyar irodalomról. (Kortárs, 1995. 7.)
A ruritán diplomácia rövid története. (Magyar Műhely, 1996. 100.)
A szexuális őserő mítosza. A „kiforgatott” Toldi. (Kortárs, 1996. 4.)
A kataklizma emléke. 1956 és a nyugati magyar irodalom. (Kortárs, 1997. 4.)
A nép államának gimnáziuma, 1950. (Kortárs, 1997. 7.)
Nálunk már tavasz van. (Kortárs, 1997. 11.)
„Nyolc” évszázad magyar versei. Hét évszázad magyar költői. Szerk. Kovács Sándor Iván és Lakatos István. (Kortárs, 1997. 5.)
Szinnyei–Gulyás–Viczián. [A magyar biobibliográfiákról.] (Magyar Könyvszemle, 1997. 1.)
A forradalom közkatonája. Részlet Cz. L. önéletírásából. (Kortárs, 1998. 10.)
Ha a múltat… Részlet Cz. L. önéletírásából. (Alföld, 1998. 2.)
Az irodalmi piacon. (Kortárs, 1998. 2.)
Államosított szavaink átvilágítása, avagy szótáríróink diszkrét bája. (Kortárs, 1999. 7.)
Egy polgár végső vallomásai. Márai Sándor: Napló, 1984–1989. (Kortárs, 1999. 6.)
Az „Uralkodó eszmék
” kritikai kiadása – angolul. Eötvös, József: The Dominant Ideas of the Nineteenth Century and Their Impact on the State. (Holmi, 2000. 11.)
Angliai áttörés: Márai Sándor bűvöletében. Az elveszett magyar remekmű. (Magyar Nemzet, 2002. jan. 26.)
Globalizáció és nemzeti irodalom. (Az év esszéi, 2003. Vál., szerk. Molnár Krisztina. Bp., Magyar Napló, 2003)
Írok, tehát vagyok – Napló, 1980. (Kortárs, 2003. 5.)
Egy nikotinista vallomásai. (Kortárs, 2004. 12.)
Írok, tehát vagyok – Napló, 1981. (Kortárs, 2004. 2.)
Szerencsénk volt, hogy volt Csénk… Egyveleg a Naplómból, 1971–1981. (Forrás, 2005. 11.)
A nyugati magyar irodalom mibenléte. Avagy mire jó a nyugati magyar irodalom? Eszik-e vagy isszák? Cz. L. előadása a Hollandiai Mikes Kelemen Kör Tanulmányi Napjain. Elspeet-ben, 2005. szept. 8–11. (Kortárs, 2006. 4.).

F. m.: kisebb írásai, megemlékezései: Egy úr a Mikó utcából. Márai Sándor 80 éves. (Irodalmi Újság, 1980. 3-4.)
A mi Kazinczynk. Cs. Szabó László 75 éves. (Irodalmi Újság, 1980. 11-12. és Párbeszéd Magyarországgal. Nyugat-európai és tengerentúli magyar tanulmányírók. Szerk. Pomogáts Béla. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1991)
Egy hely megszerzése a mindenségben. Pilinszky János halálára. (Irodalmi Újság, 1981. 7.)
Illyés Gyula Nyugat-Európában. (Élet és Irodalom, 1982. 49.)
„Száll hírem síromról szélverte homlokkal…” Illyés Gyula halálára. (Bécsi Napló, 1983. 5.)
Homo politicus. Szabó Zoltán halálára. (Új Látóhatár, 1984. 3.)
A „kleinstaaterei” angol szószólója. Hugh Seton-Watson. (Bécsi Napló, 1985. 1.)
Ferenc Donáth. (The Times, 1986. aug. 8.)
Dezső Orbán. (The Times, 1986. okt. 11.)
J. W. Scott. (The Times, 1986. aug. 19.)
Krassó Miklós. (Új Látóhatár, 1986. 2.)
„Ne bántsd a gyönge nőt…”  Gyömrői Edit halálára. (Bécsi Napló, 1987. 2.)
Homo politicus. Szabó Zoltánról 10 tételben. (Életünk, 1988. 12.)
Nagy Gáspár köszöntése. (Nyugati Magyarság, 1988)
Pál Hevesy. (The Times, 1988. márc. 21.)
A túlsó partról. Avar lófej. A Szibériában megtalált állítólagos Petőfi-csontvázról. (Magyar Nemzet, 1989. aug. 28.)
A túlsó partról. „Fehér” Szekfű – „vörös” Szekfű. (Magyar Nemzet, 1989. ápr. 26.)
A túlsó partról. Mit „vétett”  Mályusz Elemér? (Magyar Nemzet, 1989. szept. 18.)
A túlsó partról. Sértődősdi. A népi–urbánus ellentétről. (Magyar Nemzet, 1989. ápr. 17.)
Cs. Szabó Londonban. (Literatura, 1989. 3-4.)
Egy régi március. Forinyák Géza emlékezete. (Magyar Nemzet, 1989. márc. 15.)
Egy úr a Mikó utcából. Márai Sándor halálára. (Magyar Nemzet, 1989. márc. 4.)
Illyés Elemér. (Új Látóhatár, 1989. 4.)
János Kádár. (The Times, 1989. júl. 7.)
„Lélek lép a lajtorján.” Weöres Sándor halálára. (Bécsi Napló, 1989. 2.)
Sándor Márai. (The Times, 1989. febr. 27.)
Sándor Weöres. (The Times, 1989. jan. 25.)
Szabó Zoltán az emigrációban. (História, 1989. 6.)
Szűcs Jenő. (Új Látóhatár, 1989. 1.)
A hétértelmű beszéd labirintusaiban. Thinsz Géza halálára. (Magyar Nemzet, 1990. júl. 12.)
Athéni Timon Londonban. Buday György halálára. (Magyar Nemzet, 1990. júl. 9.)
Búgó hang. Karády Katalinról. (Magyar Nemzet, 1990. máj. 26.)
George Buday. (The Times, 1990. júl. 6.)
Géza Ottlik. (The Times, 1990. okt. 17.)
Hegeltől Keletre. A. J. P. Taylor halálára. Girnóczy Antal néven. (Magyar Nemzet, 1990. okt. 1.)
Pé mint pillanatkép. Hajnóczy Londonban. (Magyar Nemzet, 1990. júl. 27.)
Urbánusok és népi(es)ek nálunk. Péter Lászlóval. (Magyar Nemzet, 1990. márc. 10.)
A 80 éves Baróti Dezső köszöntése. (Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, 1991)
Count Mihály Teleki. (The Independent, 1991. aug. 27.)
Gróf Teleki Mihály halálára. (Magyar Nemzet, 1991. aug. 27.)
György Krassó. (The Times, 1991. febr. 15.)
Egy Illyés-vers margójára. Ne feledd a tért. (Magyar Nemzet, 1991. okt. 22.)
István Siklós. (The Times, 1991. aug. 30.)
„…lelkem se Londonban, se Budapesten.” Siklós István halálára. (Magyar Nemzet, 1991. szept. 6.)
A lelki független ember. Nyolcvan éve született Szabó Zoltán. (Magyar Nemzet, 1992. jún. 5.)
Szó-Tár. Szabó Zoltán címszavakban. (Magyar Nemzet, 1992. jún. 30.)
Emléksorok a kupolás olvasóteremről. [A Britis Museumról.] (Európai Utas, 1993. 4.)
Pilinszky Nyugaton. Kiegészítések Csokits János könyvéhez. (Kortárs, 1993. 7.)
A kortárs közvetítőeszközök mestere. Nagy Pál hatvanéves. (Palócföld, 1994. 4.)
Az utolsó szegedi fiatal. Ma temetik Baróti Dezsőt. (Magyar Nemzet, 1994. szept. 16.)
George Frederick Cushing. (Hungarológiai Értesítő, 1994. 3-4.)
Kossuth – angol – teleszkópja. (Holmi, 1994. 6.)
Trianon angol kritikusa. Száz éve született Macartney „Elemér”. (Magyar Nemzet, 1995. jan. 19.)
The Passionate Outsider. Professor George Cushing. (The Hungarian Quarterly, 1996)
A lomha látnok. Ted Hughes halálára. (Magyar Nemzet, 1998. nov. 9.)
Márai dokumentum. Remeték Nyugaton. Beszélgetés Márai Sándorral. (Kortárs, 2000. 4.)
Emigráns sorsok. Iványi-Grünwald Béla. (Kortárs, 2002. 2-3.)
Fest Sándor öröksége. (Kortárs, 2001. 9.)
Macartney Elemér. Jegyzet. (Magyar Napló, 2002. 4.)
Horváth János oxfordi tisztelője. (Irodalomismeret, 2002. 5-6.)
Waltherr László aprónyomtatványai a British Library-ben. (Magyar Könyvszemle, 2002. 1.)
A „párizsviselt, életviselt” Keszei Istvánról. (Árgus, 2003. 1.)
A tudós macskája. (Magyar Könyvgyűjtő, 2003. 10.)
Magyar költő jakobinussipkában. [Tornai Józsefről.] (Kortárs, 2004. 11.)
Tévhitek és legendák Cs. Szabó Lászlóról. (Kortárs, 2005. 5.)
Csé londoni könyvei. (Kommentár, 2006. 4.)
Homo politicus. Szabó Zoltán halálára. (Új Egyenlítő, 2014. 9.).

F. m.: szerk.: The Béla Iványi-Grünwald Collection of Hungarica. A Catalogue Edited with a Short Biographical Notice and with a Bibliography of His Writings. Kat. Összeáll. Cz. L. (Publications of the Szepsi Csombor Literary Circle. English Series. No. 1. London, 1967)
The
László Waltherr Collection in the British Museum. Kat. Összeáll. Cz. L. (London, The British Museum Quarterly, 1969)
Angyal Dávid: Emlékezések. Sajtó alá rend. Cz. L., a bevezető tanulmányt írta Péter László. (A Szepsi Csombor Kör Kiadványai. Magyar Sorozat 6. London, 1971)
A
túlsó partról. Révai András vál. írásai. Vál, szerk., Cz. L. Ford. Krassó Miklós, Leader Ninon és Szabó András. A bevezetést írta Szabó Zoltán. (A Szepsi Csombor Kör Kiadványai. Magyar Sorozat 10. London, 1975)
Új Látóhatár repertórium
19501975. Összeáll. Borbándi Gyulával és Szilágyi Attilával (München, 1976)
Cs. Szabó László irodalmi munkássága 1949–1981, a személyére vonatkozó legfontosabb irodalommal. Piazza-Hunyor Katalin közreműködésével összeáll. Cz. L. (Cs. Sz. L.: Hűlő árnyékban. Bern, 1982
2. bőv. és jav. kiad. 1991)
Önarcképünk
sorsunk tükrében, 1945–1949. Tóth Miklóssal. (A Hollandiai Mikes Kelemen Kör kiadványa. Utrecht, 1984)
Szabó Zoltán: Ősök és társak. Vál. írások. Vál., szerk., sajtó alá rend. és a szöveget gondozta Cz. Z. (Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadványa. Bern, 1984)
Szabó Zoltán:
Terepfelverés. Vál. írások. Vál., szerk., sajtó alá rend. és a szöveget gondozta Cz. Z. A függelékben Sz. Z. irodalmi munkásságával. (Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadványa. Bern, 1987)
Új Látóhatár
repertórium. Pótkötet 1976–1987. Összeáll. K. Lengyel Zsolttal és Szász Judit Annával. (München, 1988)
Világ világossága mögöttem. Vál. művek, írások, Siklós Istvánról. Szerk. (A Szepsi Csombor Kör és a Kézirat Kiadó közös kiadványa. London, 1992)
Cs.
Szabó László: A tág haza. Összegyűjtött versek. Sajtó alá rend., az utószót írta. (Bp., Könyves Kálmán Kiadó, 1995)
Pajzán Toldi. A szexuális őserő eposza. A fellelhető kéziratos, nyomtatott és hangszalagon megőrzött forrásokból összeáll., a bevezető tanulmányt írta Cz. L. Sajtó alá rend. Cz. L. (Bp., Kortárs Kiadó, 1997
2. kiad. 2001)
Macartney, Carlile Aylmer: Studies on Early Hungarian and Pontic History. Szerk., sajtó alá rend. Péter Lászlóval. (Variorum Collected Studies Series. Aldershot [etc.], 1999)
Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz. Útirajz. Szerk., az utószót írta Cz. L. (Millenniumi Könyvtár 21. Bp., Osiris Kiadó, 1999)
Fest Sándor: Skóciai Szent Margittól a walesi bárdokig. Magyar–angol történeti és irodalmi kapcsolatok. Vál. tanulmányok. Vál., szerk. Korompay H. Jánossal. A névmutatót összeáll. Tóth Magdolna. (Bp., Universitas Kiadó, 2000)
A tűzmadár fénylő emléke. A londoni Szepsi Csombor Kör ünnepi műsorai a forradalom tizedik, huszadik, huszonötödik és harmincadik évfordulóján. Összeáll. Czigány Magdával. (Bp., Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2006)
Bowring, George: A magyarok költészete. – Poetry of the Magyars. Készült a Poetry of the Magyars és a Translations from Alexander Petőfi, the Magyar Poet c. művek alapján. Kétnyelvű kiadvány. A bevezető tanulmányt írta Kiss Dénes, a kötetet szerk. Cz. L. Ford. Görgey Etelka és Takács Zoltán. (Bp., Allprint Kiadó, 2006)
Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Szerk., az előszót írta Cz. L. Hasonmás kiad. (Bp., Maecenas Kiadó, 2007)
Cs. Szabó László: Hódoltsági irodalom. Az irodalom államosításától a forradalomig. Sajtó alá rend, az utószót írta Cz. L. (Cs. Szabó László életműsorozat. Mundus – új irodalom 76. Bp., 2008).

Irodalom

Irod.: források, interjúk: Szántó Miklós: Szabálytalan interjú. Beszélgetés Cz. L.-tal. (Magyar Hírek, 1967)
Cs
[atár] I[mre]: A külföldi magyarság etnikumtudata. Beszélgetés Cz. L. irodalomtörténésszel. (Magyar Nemzet, 1975. aug. 24.)
Csatár Imre: A nyugat magyar irodalmáról. Beszélgetés Cz. L. londoni magyar irodalomtörténésszel. (Magyar Nemzet, 1977. aug. 28.)
H[eimann]. I[ldikó].: A magyar szó otthonai a nagyvilágban. Beszélgetés Cz. L.-tal. (Magyar Nemzet, 1979. aug. 31.)
Hegyi
Béla: Távolsági beszélgetések Cz. L. (Vigilia, 1982. 7. és H. B.: Távolsági beszélgetések. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1989)
Lintner Sándor: „Egy” magyar irodalomtörténet – angolul. Londoni beszélgetés Cz. L. irodalomtörténésszel. (Magyar Nemzet, 1983. aug. 14.)
V. Bálint Éva: A magyar irodalom jelenléte Angliában. Egzotikum vagy információ? Válaszol Cz. L. (Magyar Hírlap, 1985. máj. 11.)
Kurcz
Béla: Jelenlét. Az irodalmi közvetítő Cz. L. (Magyar Nemzet, 1985. aug. 31.)
Halász György:
Szemléletet adtam és kaptam. Budapesti beszélgetés Cz. L. londoni irodalomtörténésszel. (Magyar Hírek, 1986. 10.)
A Szirmai Endre-díj átadása. Klaniczay Tibor laudációja és Cz. L. válasza. (Hungarológiai Értesítő, 1987)
V. Bálint Éva: Feszültségeket oldani. Beszélgetés Cz. L.-tal. (Új Tükör, 1987. 36.)
Filep Gusztáv–Tamási Orosz János: „Elvtelen” pragmatizmus. Beszélgetés Cz. L. irodalomtörténésszel. (Kapu. Kulturális különszám, 1989. máj. 2.)
Győrffy Miklós: Féligaz felszabadulás. Szabó Zoltánról beszélget Cz. L.-tal Gy. M. (168 Óra, 1989. 7.)
Nagy Emőke: Irodalom kényszerzubbonyban. Cz. L. az irodalom államosításáról. (Világ, 1989. 3.)
S[olymosi]. B[álint].: „Mindenki itthon van.” Interjú Cz. L.-tal. (Szegedi Egyetem, 1989)
Györffy Miklós: Akkor is hazafiak. Emigráns interjúk. (Bp., 1990)
Kurcz Béla: „Mindent, ami nincs betiltva.” Beszégetés a kultúrdiplomata Cz. L.-tal. (Magyar Nemzet, 1990. dec. 7.)
Tóth
Pál Péter: „Nyugatról semmi sem tűnik annyira provinciálisnak, mint éppen európaiságunk örökös bizonygatása.” Beszélgetés Cz. L.-tal. (Magyar Tudomány, 1990. 6.)
Bodor Béla: Ex libris Cz. L. (Élet és
Irodalom, 1991. 15.)
Ducsai Attila–Ifj. Jármy Tibor: Exkluzív interjú Cz. L. meghatalmazott miniszterrel, „újhelyi magyar emberrel”. (Újhelyi Körkép, 1991)
Farkas Zoltán: Aki broiler csirke akart lenni. Londoni beszélgetés Cz. L.-tal. (168 Óra, 1991. 9.)
Brassai Zoltán: Indulat – jelző nélkül. Beszélgetés Cz. L.-tal. (Veszprémi Hét, 1992. szept. 11.)
Hajdú Viktória: Magyar–angol irodalmi kapcsolatok. Interjú Cz. L. professzorral. (Miskolci Egyetem, 1992)
Gülch Csaba: „Dolgom
egész életemben volt bőven.” Beszélgetés Cz. L.-tal. (Új Forrás, 1994. 2.)
Tarapcsák Ilona: Cz. L. a Miskolci Egyetemen. (Észak-Magyarország, 1995. febr. 21.)
Erdélyi Erzsébet–Nobel Iván: „Van a kimondásnak értéke.” Beszélgetés Cz. L.-tal. (Tiszatáj, 1996. 5.)
Siklós István: Magyar író Angliában. 1978-as beszélgetés Cz. L.-tal. (Forrás. 2002. 5.)
Czigány Magda: Kényszerű tanulmányúton. 1956-os magyar egyetemi hallgatók Nagy-Britanniában. (Bp., Jószöveg Könyvműhely, 2007)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 2008. nov. 10.)
Cz. L. halálára. (Magyar Nemzet, 2008. nov. 11.)
Alexa Károly: In memoriam Cz. L. (Magyar Hírlap, 2008. nov. 12.)
Cz. L. búcsúztatója. (Magyar Hírlap, 2008. nov. 18.)
András Sándor: In memoriam Cz. L. (Kortárs, 2008. 12.)
Fehér József: Cz. L. emlékezete. Elhangzott Cz. L. emlékkiállításán, Széphalmon, a Magyar Nyelv Múzeumában, 2011. jún. 17-én. (Széphalom. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2011)
Czigány Magda: Küldetéstudat. Cz. L. és Siklós István útja a Szepsi Csombor Kör megalapításához. (Kortárs, 2012. 3.)
Czigány Magda: A Szepsi Csombor Kör megalakulása és programja. (Kortárs, 2012. 4.).

Irod.: műveiről: Wix Györgyné: Cz. L.: The László Waltherr Collection in the British Museum. (Magyar Könyvszemle, 1970. 3.)
Vardy, A. H.: Cz. L.: A
magyar irodalom fogadtatása a viktoriánus Angliában 1830–1914. (Canadian–American Review of Hungarian Studies, 1977)
Kovács József:
Cz. L.: A magyar irodalom fogadtatása a viktoriánus Angliában 1830–1914. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1978. 4.)
Sarbu Aladár:
Cz. L.: A magyar irodalom fogadtatása a viktoriánus Angliában 1830–1914. (Irodalomtörténet, 1978. 1.)
András Sándor: Mit ér a siker, ha magyar? Cz. L. könyvéről.
A magyar irodalom fogadtatása a viktoriánus Angliában 1830–1914. (Új Látóhatár, 1981. 1.)
Kabdebó Tamás: Oxfordi magyar irodalomtörténet.
Cz. L.: The Oxford History of Hungarian Literature. From the Earliest Times to the Present. (Katolikus Szemle, 1984. 3.) Kibédi Varga Áron: A magyar irodalom angol nyelvű története. Cz. L.: The Oxford History of Hungarian Literature. From the Earliest Times to the Present. (Új Látóhatár, 1984. 3.)
Bitskey István: Egy kritika kritikája. Magyar irodalomtörténet angolul. Cz. L.: The
Oxford History of Hungarian Literature. From the Earliest Times to the Present. (Alföld, 1985. 10.)
Dávidházi Péter: Cz. L.: The
Oxford History of Hungarian Literature. From the Earliest Times to the Present. (Helikon. Irodalomtudományi Szemle, 1985. 1.)
Wéber Antal: A magyar irodalom története angolul. Cz. L.: The
Oxford History of Hungarian Literature. From the Earliest Times to the Present. (Nagyvilág, 1985. 8.)
Szegedy-Maszák Mihály: Cz. L.: The
Oxford History of Hungarian Literature. From the Earliest Times to the Present. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1985. 2. és Hungarian Studies, 1986. 1.)
Barabás Judit: An Oxford History, at Last.
Cz. L.: The Oxford History of Hungarian Literature. From the Earliest Times to the Present. (The New Hungarian Quarterly, 1987)
Ágoston Vilmos: Cz. L. esszékötete. Nézz
vissza haraggal! Az államosított irodalom Magyarországon, 1946–1988. (Magyar Nemzet, 1991. jún. 13.)
Pannonhegyi Katalin: Jogos indulattal. Cz. L.:
Nézz vissza haraggal! Az államosított irodalom Magyarországon, 1946–1988. (Magyar Napló, 1991. 6.)
N. Pál József: Szolgáló tudomány. Cz. L.:
Gyökértelen, mint a zászló nyele. (Magyar Napló, 1994. 17.)
Gyarmati László: Minden másképp van… Cz. L.: Gyökértelen
, mint a zászló nyele. (Kortárs, 1995. 11.)
Iván Csaba: Mit tanulhatunk a jósoktól? Cz. L. Gyökértelen
, mint a zászló nyele c. könyvéről. (Iskolakultúra, 1995. 15-17.)
Borbándi Gyula: Cz. L.: Gyökértelen
, mint a zászló nyele. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1996. 4.)
Görömbei András: Ténytisztelet. Cz. L.: Gyökértelen
, mint a zászló nyele. (Hitel, 1997. 3.).

Irod.: lexikonok, bibliográfiák, feldolgozások: A magyar irodalom története 1945–1975. IV. köt. A határon túli magyar irodalom. Szerk. Béládi Miklós. (Bp., 1982)
Borbándi Gyula: A magyar emigráció életrajza. 1945–1985. (Bern, 1985)
Béládi Miklós–Pomogáts Béla–Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után. (Bp., 1986)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
Cz. L. Válogatott bibliográfia. 1955–1995. Összeáll. Nyerges Judit. (A Miskolci Egyetem kiadványa. Miskolc,
1995)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. Bibliográfia és fotótár. I–II. köt. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Sárközi Mátyás: Hungaro–Brits. The Hungarian Contribution to British Civilisation. (London, 2000)
Borbándi Gyula: Emigránsok. (Bp., 2002)
Hübners Who is Who Magyarországon. 2003–2008. (Zug, 2003–2008).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/393062 (Czigány István gyászjelentése, 1942)

https://kulturpart.hu/2008/11/13/meghalt_czigany_lorant (Meghalt Czigány Lóránt, 2008)

https://boon.hu/helyi-kozelet/a-satoraljaujhelyi-konyv-vegul-megis-hazatert-2842924/ (Sátoraljaújhely. Czigány Lóránt egész életében szorosan kötődött a könyvekhez, 2016)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021