Csukás Zoltán
Csukás Zoltán

2025. március 21. Péntek

Csukás Zoltán, zetényi

állatorvos, állattenyésztő

Születési adatok

1900. szeptember 20.

Győr

Halálozási adatok

1957. szeptember 16.

Freiburg, Német Szövetségi Köztársaság


Iskola

Elemi iskoláit Siómaroson és Nagyrákoson végezte, a Pápai Református Kollégiumban éretts. (1918). A magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda okl. (1923), az Állatorvosi Főiskolán és a budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi karon tanult, állatorvos-doktori okl. (1930-ig), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) magántanári képesítést szerzett (1936).

A mezőgazdasági tudomány doktora (addigi tevékenységéért, 1952), az MTA tagja (l.: 1954. jún. 19.).

Életút

A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar Mezőgazdasági Osztály Állattenyésztéstani Intézetének tanársegéde (1930–1932), egy. adjunktusa (1932–1934), a debreceni Mezőgazdasági Akadémia r. tanára (1934–1936), Cambridge-ben. Readingben és Edinburghben ösztöndíjas (1936).

A JNMGE magántanára (1936–1940), a debreceni Tisza István Tudományegyetem Állattani Tanszék ny. r. tanára és a Tanszék vezetője (1940–1944), a JNMGE Állatorvos-tudományi Kar Állattenyésztéstani Intézet ny. r. tanára (1944–1945), a Magyar Agrártudományi Egyetem Állatorvos-tudományi Kara, ill. az Állatorvos-tudományi Főiskola Állattenyésztéstani Intézete ny. r. tanára (1946–1952), egy. tanára (1952–1957) és a Tanszék vezetője (1950–1957). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) hajdúnánási kísérleti telepének megszervezője (1943), az Állattenyésztéstani Kutató Intézet Szarvasmarha-tenyésztési Osztályának vezetője (1950–1952).

Szarvasmarha-tenyésztéssel, takarmányozástannal foglalkozott, a magyarországi szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatos kutatások irányítója és a hazai szarvasmarha-utódellenőrzés megszervezője. Kutatást indított a magyartarka marha tejelő- és hízóképességének javítására. Kezdeményezésére Herceghalmon létrehozták az első magyarországi szarvasmarha-törzstenyészetet, amellyel az állatok élettartamát és -teljesítményét vizsgálták.

Emlékezet

Freiburgban, súlyos betegségét követő operáció után hunyt el, a budapesti Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

 

Nevét vette fel a csornai Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola (1963. nov. 22-én), mellszobrát – Csúcs Ferenc alkotását – a tanintézet parkjában állították fel (leleplezték: 1981. szept. 19-én). Az iskola vezetése arcképét is megfestette (Zuber Titusz győri festőművész alkotása). Emlékére a Magyar Szarvasmarha-tenyésztők Szövetsége Csukás Zoltán-díjat alapított (1999-ben, először 2000. ápr. 29-én adták át). Az Állatorvos-történeti Gyűjtemény őriz egy Csukás Zoltán-emlékérmet is (Domonkos Béla szobrászművész alkotása).

Elismertség

Az MTA Állattenyésztési Főbizottsága elnöke (1950–1952), alelnöke (1952–1957).

 

A Società Italiana per il progresso zootechnica külső tagja.

Elismerés

Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1953).

 

Meskó Pál-jutalomdíj (1942), Kossuth-díj (1954).

Főbb művei

 

F. m.: A gazdasági baromfiak tenyésztése. (Bp., 1935)
A tehén takarmányozása. (Bp., 1936
4. kiad. Debrecen, 1943)
A kárpátaljai szarvasmarha tenyésztése. (Mezőgazdasági Közlemények, 1940)
A fehérje táphatásának csökkenés a szervezetben. (Debrecen-Pallag, 1940)
A magyar tarkamarha eredete. (Magyar Állattenyésztés, 1940)
Alkatkutatás és állattenyésztés. (Debrecen, 1941)
A podoliai marhacsoport az Appennini-félszigeten. (Bp., 1942)
Az évszak befolyása a csirke anyagforgalmára, különös tekintettel a téli hízlalásra. (Debrecen-Pallag, 1942)
Mezőgazdasági enciklopédia. Egy. jegyz. (Bp., 1949)
Takarmányozástan. Egy. jegyz. (Bp., 1950
2. átd. kiad. 1956)
Az időszakos teljesítmény, mint a kiválasztás alapja a tejelő szarvasmarha tenyésztésében. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1950)
Baromfitenyésztéstan. (Bp., 1951)
Alkattani tanulmányok hosszú élettartamú teheneken. (Bp., 1954)
Baromfitenyésztés. A tyúk-, a gyöngytyúk-, a pulyka-, a kacsa- és a lúdfajok tenyésztéstani ismereteinek kompendiuma. (Bp., 1955)
A tehéntej zsírtartalmának belső környezeti tényezői. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1955. márc. 11.
megjelent: MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1955)
A tehén meddőségének örökletes okai. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1957). 

Irodalom

Irod.: Cs. Z. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1955)
Mócsy János: Cs. Z. (Magyar Tudomány, 1957)
Hönsch Pál: A merammann és a magyar szarvasmarha. (Állattenyésztési Szemle, 1973)
Kecskés Sándor: Emlékezés Cs. Z. akadémikusra. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1980)
Kálmán Gyula: Felavatták Csukás professzor mellszobrát Csornán. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1982)
Bodó Imre–Sándor István: Emlékezés Cs. Z. akadémikusra. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1991)
Cs. Z. professzor életútja. Szerk. Jávorka Levente, Ernst József. (Debrecen–Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője