Csizmadia Andor
Csizmadia Andor

2024. november 2. Szombat

Csizmadia Andor

jogász, jogtörténész

Születési adatok

1910. szeptember 4.

Győr

Halálozási adatok

1985. június 12.

Budapest

Temetési adatok

1985. június 28.

Budapest

Farkasrét, hamvasztás


Család

Győri római katolikus családból származott. Sz: Csizmadia Miklós ügyvéd, Győr vármegye tb. főügyésze, Polgár Mária Franciska. F: Griczman Éva. Fia: Csizmadia András és Csizmadia László; leánya: Csizmadia Éva Zsuzsanna.

Iskola

A győri Bencés Gimnáziumban éretts. (1928), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. (1933), a magyar városi jog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1944), az állam- és jogtudományok kandidátusa (1956), doktora (1964).

Életút

A győri polgármesteri hivatal napidíjas tisztje (1929–1933), díjnoka (1933–1936), III. osztályú aljegyzője és anyakönyvvezető-helyettese (1936–1940). A kolozsvári polgármesteri hivatal I. osztályú aljegyzője (1940–1944), tb. tanácsnoka és a népjóléti ügyosztály vezetője (1941. máj.–1944. aug.). Nagybánya város polgármestere (1944. szept.–okt.), a nyilas uralom idején családjával együtt Péren élt (1944–1945). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) magántanára (1944-től).

 

A II. világháború után újjászervezte Győr-Révfalu település közigazgatását (1945). A Népjóléti Minisztérium szociális főfelügyelője (1945), a szociális ügyosztály vezetője (1945–1946). Az egri jogakadémián a magyar alkotmányjog ny. r. tanára (1946–1949), egyúttal az általa megszervezett Szociográfiai Intézet igazgatója (1947–1949) és a JNMGE-n, ill. a BME-n a magyar közjog mb. előadó tanára (1948–1949). Az ELTE ÁJTK Alkotmányjogi Tanszékének ún. beosztott főisk. tanára (1949–1951), egy. docense (1951–1958). A Pécsi Tudományegyetem, ill. a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) ÁJTK Jogtörténeti Tanszék tanszékvezető egy. docense (1958–1959), tanszékvezető egy. tanára (1959. szept. 12.–1980. jún. 30.); közben az ÁJTK dékánhelyettese (1962–1964), dékánja (1964–1968). Az Állami Egyházügyi Hivatal jogi tanácsadója (1956–1980). Az MTA Jogtörténeti Munkaközösségének elnöke (1968-tól).

Tudományos pályafutásának kezdetén a magyar szociálpolitika és a hazai városjog történetével foglalkozott: első nagyobb tanulmányai Győr város jogtörténetét vizsgálták. Később érdeklődése a magyar közigazgatás- és alkotmánytörténet, valamint a magyar állam és az egyházak viszonyának jogtörténeti kérdései felé fordult.

 

Jelentős eredményeket ért el az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc jogalkotásának tisztázása és az első népképviseleti országgyűlés választási rendszerének feltárása terén. Magyar állam- és jogtörténet (1972) c., társszerzőkkel írt monográfiája a magyar jogtörténetírás klasszikusa (2010-ig 15 kiadásban jelent meg!). A forradalom bukása után elvállalta az akkor szerveződött Állami Egyházügyi Hivatal tanácsadói tisztjét, ahol a lelkiismereti szabadság és a különböző vallásfelekezeteknek és egyházaknak a szocializmusban betöltött feladatait tanulmányozta. A Pécsi Tudományegyetem, ill. a magyar egyetemi állam- és jogtudományi oktatás történetével is foglalkozott. Nemere c. történelmi regénye halála után jelent meg (2003-ban).

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

 

Emlékére a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Csizmadia Andor-díjat alapított (azon megyei köztisztviselőknek, akik a közigazgatás területén hosszú időn keresztül kiemelkedő elméleti és gyakorlati munkájukkal hozzájárultak az önkormányzati feladatok színvonalas ellátásához, 1991-ben. Minden évben, aug. 20-án adják át.).

Elismertség

Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának tagja. A Magyar Jogász Szövetség Jogtörténeti Szakosztályának elnöke (1962-től). Az Osztrák Tudományos Akadémia tagja (külső l.: 1979).

 

Az Association Internationale d’Histoire du Droit et des Institutions elnökségének tagja (1970–1980), alelnöke (1980-tól).

Elismerés

A krakkói Jagelló Egyetem t. doktora (1981).

 

Goldnes Ehrenzeichnis (Bécs, 1976), Pro Universitate Emlékplakett (Pécs, 1978), Szalay László-emlékérem (1983).

Szerkesztés

A Győri Katholikus Tudósító (1932), a Decanatus occidentali, ill. a Katholikus Őrtüzek (1932–1933), a Dunántúli Hírlap (1933), a Győri Füzetek (1939–1940), a Győri Szemle (1940), a Kolozsvári Szemle (Katona Lajossal, 1942–1944), ill. a Kolozsvári Szemle Könyvtára (Katona Lajossal, 1943–1944), a Magyar Katolikus Jog- és Államtudományi Kar Szociográfiai Intézete Kiadványai (1947–1948), a Jogtörténeti Tanulmányok szerkesztője (Pecze Ferenccel, 1966–1980).

Főbb művei

F. m.: A gázmű, mint közüzem, különös tekintettel a győri gázmű viszonyaira. Várospolitikai dolgozat. (Győr, 1935)
A magyar városok kegyurasága. Monográfia. (Győr, 1937)
A szellemi szükségmunkások ügye. (Győr, 1937)
A magyar városrendezési törvény. (Katholikus Szemle, 1937)
Az országgyűlési összeférhetetlenség. – A magyar választójog alakulása. (Katholikus Szemle, 1938)
Érdekképviseletek és a magyar rendi állam kialakulása. (Győr, 1938)
A magyar városok oktatásügyi közigazgatása. (Városi Szemle, 1939)
A mai magyar város. (Katholikus Szemle, 1939)
A magyar nép- és családvédelem. (Katholikus Szemle, 1940)
Győr városjoga az Árpádok alatt. (Győr, 1940)
Győr közigazgatása a szabad királyi városi rangra emelkedés előtt. (Győri Szemle, 1940)
A magyar városi jog. Reformtörekvések a magyar városi közigazgatásban. Monográfia. (Kolozsvár, 1941)
A városi jog a XVIII. század derekán. (Városi Szemle, 1941)
Tizedesek a régi Kolozsváron. (Kolozsvár, 1942)
Tizedesek és fertálymesterek. (Vasi Szemle, 1942
és külön: A Dunántúli Szemle Könyvei. Szombathely, 1942)
Vázlat Kolozsvár társadalmáról. (Nép és Családvédelem, 1942)
Az erdélyi szegényügy a gubernium irányítása alatt. (Nép és Családvédelem, 1943)
Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért. (Győri Szemle, 1943)
Szociálpolitika a reformkori Kolozsváron. (Az Erdélyi Múzeum Egyesület Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályának Értekezései. 4. Kolozsvár, 1943)
A városi közigazgatás egyszerűsítése. 1–3. (Városi Szemle, 1943
és külön: Statisztikai Közlemények. 97. köt. 1. Bp., 1943)
Városi társadalomszervezésünk kezdete. (Városi Szemle, 1944)
A mi alkotmányunk. (Hitel. Nemzetpolitikai Szemle, 1944)
Magyarország közigazgatása. Karcsay Sándorral. (A közszolgálat könyvei. 1. Bp., 1946)
A község. (A közszolgálat könyvei. 3. Bp., 1947)
A szociográfiai alapismeretek vázlata. (Az egri Magyar Katolikus Jog- és Államtudományi Kar Szociográfiai Intézete kiadványai. 1. Eger, 1947)
Közlekedésügyi közigazgatás. Egy. jegyz. (Bp., 1950)
A nyolcvanéves főváros. (Állam és Igazgatás, 1952)
A községi nyilvántartások rendezésének kérdéséhez. (Állam és Igazgatás, 1953)
A rendőrminisztérium a szabadságharc alatt. (Rendőrségi Szemle, 1953)
A helyi tanácsok jogszabály-alkotási hatásköre. – A törvény és a törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaságban. (Állam és Igazgatás, 1954)
Magyar államjog. Kovács Istvánnal, Szamel Lajossal. A Tanácsakadémia jegyzete. (Bp., 1955)
A szécsényi országgyűlés törvényei. (Állam és Igazgatás, 1955)
A nemzeti bizottságok rendészeti tevékenysége. (Rendőrségi Szemle, 1955)
A nemzeti bizottságok. Monográfia és kand. értek. (Bp., 1955)
A népi rendőrség haladó hagyományai. A Közcsendi Bizottmány és a rendészeti szervek az 1848-i forradalomban. (Rendőrségi Szemle, 1956)
Ráby Mátyás. (Természet és Társadalom, 1956)
Új állampolgársági törvényünk. (Rendőrségi Szemle, 1957)
Kísérlet a bélapátfalvi jobbágyok XVIII. századi életszínvonalának megállapítására. (Történeti Statisztikai Közlemények, 1958)
A magyar jakobinusok alkotmánytervezetei. (Állam és Igazgatás, 1959)
A konstanzi „bulla” hatása a főkegyúri jog fejlődésére. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1959
németül: Acta Juridica, 1960)
A szocialista állam szociális gondoskodást megvalósító tevékenységének elvi kérdései. (Népegészségügy, 1960)
A kormánybiztosi intézmény 1848–1849- ben. (Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis, 1960)
A nemzeti bizottságok létrejötte és jogállása 1944–1945-ben. (Studia Juridica. Bp., 1960)
A forradalmi jogalkotás 1944–1945-ben. A nemzeti bizottságok jogalkotó tevékenysége. (Jogtudományi Közlöny, 1960)
A feudális jogintézmények továbbélése a Horthy-korszakban. A kegyúri jog történetéhez. (Studia Juridica. Bp., 1961)
Az egyházi mezővárosok jogi helyzete és küzdelmük a felszabadulásért a XVIII. században. (Studia Juridica. Bp., 1962)
Az első népképviseleti választójog megteremtése Magyarországon. (Állam és Igazgatás, 1963)
A vallás- és lelkiismereti szabadság és a felekezetek egyenjogúságának kérdése Magyarországon a dualizmus korában. (Jogtudományi Közlöny, 1963)
A magyar választási rendszer 1848–1849-ben. Az első népképviseleti választások. Monográfia. (Bp., 1963)
Állam és egyház I. Istvántól II. Józsefig. A magyar királyok és az egyház vitája a főkegyúri jogról. – Főkegyurak és a végrehajtóik. Az állam és az egyházak Magyarországon a kapitalista korban. (Világosság, 1964)
A szociális gondoskodás egyes elvi kérdései. (Állam és Igazgatás, 1964)
Egy 200 év előtti országgyűlés évfordulójára. A „Kollár contra Status et Ordines.” (Jogtudományi Közlöny, 1964)
A pécsi egyetem a középkorban. (Studia Juridica. Bp., 1965
németül és franciául is)
A társadalmi szervek szerepe a népi demokratikus állam feladatainak megoldásában. (Jogtudományi Közlöny, 1965)
Egy kétszáz éves alkotmány- és reformtervezetről. (Állam és Igazgatás, 1965)
A magyar állam és az egyházak jogi kapcsolatainak kialakulása és gyakorlata a Horthy-korszakban. Monográfia. (Bp., 1966
németül: Rechtliche Beziehungen von Staat und Kirche in Ungarn vor 1944. Bp., 1971)
Széchenyi István törekvései a feudális jogrend átalakítására. (Gazdaság- és Jogtudomány, 1966)
Az esküdtbíróság Magyarországon a dualizmus korában. (Jogtörténeti tanulmányok. I. Bp., 1966)
Szociálpolitikai tendenciák a polgári korszak munkaügyi szabályozásában és munkaszerződéseiben. 1848–1944. – A bürokrácia kezdetei Magyarországon. (Állam és Igazgatás, 1967)
A jogtörténeti oktatás a Pécsi Tudományegyetemen a két világháború között. (A Pécsi Egyetem történetéből. Jubileumi Tanulmányok. I–II. köt. Szerk. is. Pécs–Bp., 1967)
A „közigazgatási bizottság” a polgári állam szervezetében. (Jogtörténeti tanulmányok. II. Bp., 1968)
A „Magyar Népköztársaság” belső mechanizmusa 1918–1919-ben. (Jogtudományi Közlöny, 1968)
A községi – városi – önkormányzatokról. (Állam és Igazgatás, 1968)
Az egyetemi oktatás Magyarországon a pécsi egyetem alapítása után a XIV–XV. században. (Bp., 1968)
A nemzeti bizottságok állami tevékenysége 1944–1949. A kand. értek. átd. változata. (Bp., 1968)
Les problèmes de l’administration provinciale en Hongrie au XVIII. siècle. (Acta Juridica, 1969)
A községi közigazgatás önállósulása. – A magyar állampolgársági jog fejlődése. (Állam és Igazgatás, 1969)
A magyarországi feudális jogintézmények felszámolásához. A decima megszüntetése. (Gazdaság- és Jogtudomány, 1969)
Le développement des relations juridique entre l’État et les Eglises en Hongrie. 1000–1944. (Droit Hongroises. Bp., 1970)
Önkormányzatok – nemzeti bizottságok a felszabadulás után. (Állam és Igazgatás, 1970)
Racionalizálási törekvések a magyar közigazgatásban a két világháború között. – A közigazgatási képesítés és képzés Magyarországon 1. 1918 előtt. 2. 1920–1971. (Állam és Igazgatás, 1971)
Eötvös József kultuszkormányzati és jogalkotó tevékenysége. (Gazdaság- és Jogtudomány, 1971)
A pécsi egyetemalapítás 600. évfordulójára 1367–1967. (Pécs, 1971)
A 750 éves „Aranybulla.” Az Aranybulla magyar nyelvű szövegével. (Székesfehérvár, 1972)
A szekszárdi prediálisok és utódaik a feudális korban. (Tanulmányok Tolna megye történetéből. Szekszárd, 1972)
Reformtörekvések a magyar közigazgatásban 1944 előtt. (Állam és Igazgatás, 1972)
Magyar állam- és jogtörténet. Egy. tankönyv. Kovács Kálmánnal, Asztalos Lászlóval. (Bp., 1972
2. kiad. 1975
3. kiad. 1986
4. kiad. 1990
5. kiad 1991
6. bőv. és átd. kiad. 1995
15. bőv. és átd. kiad. 2010
oroszul: Moszkva, 1986)
Verwaltunghistorische Studien. Többekkel. I–II. köt. (Pécs, 1972)
Alkotmányfejlődés a felszabadulást követő években. 1944–1949. (Jogtörténeti tanulmányok. III. Bp., 1974)
Az adminisztrátori rendszer fejlődése Magyarországon és a Fejér megyei adminisztrátorság. (Fejér megyei történeti évkönyv, 1974)
Közigazgatási reformkísérletek a század elején. – Az emberi jogok deklarációi és helyük a magyar alkotmány történetében. (Állam és Igazgatás, 1974)
Die Entwicklung des Patronatsrechtes in Ungarn. (Österreichisches Archiv für Kirchenrecht, 1974)
Közigazgatási reformtervezetek a felszabadulás után. (Állam és Igazgatás, 1975)
Az erdélyi jog fejlődése a fejedelmi korban. Kodifikációs munka a XVII. századi Erdélyben. (Gazdaság- és Jogtudomány, 1975)
Törekvések az emberi és polgári jogok biztosítására és büntetőjogi védelmükre a reformkori Magyarországon. (Jogtudományi Közlöny, 1975)
Az 1946. évi I. törvény alkotmányjogi megerősítése. (Állam és Igazgatás, 1976)
Deák Ferenc egyházpolitikája. (Zalai Gyűjtemény, 1976)
A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Monográfia. (Bp., 1976)
A polgári államépítés Deák Ferenc politikai nézeteiben. (Gazdaság- és Jogtudomány, 1976)
A szociális gondoskodás változásai Magyarországon. Monográfia. (Bp., 1977)
Kétoldalú szerződések. Az állam és az egyházak kapcsolatának jogi rendezése. – Az egyházi vagyon köztulajdonba vételének követelése Magyarországon. (Világosság, 1977)
A magyar korona. Jogtörténeti kérdések a magyar korona körül. – A regionális és a városi igazgatás fejlődése Magyarországon. (Állam és Igazgatás, 1978)
Igazgatástudomány a XIX. század elején. Reviczky József. (Jogtudományi Közlöny, 1978)
A bácskai prediális szék a XVII–XVIII. században. (Tanulmányok Győr és vidéke történetéhez. Győr, 1978)
Études sur l’histoire du droit de mariage de Hongrie. Degré Alajossal, Somfai-Filó Erikával. (Studia Juridica. Pécs, 1979)
Szociálpolitikai törekvések a Magyar Tanácsköztársaságban. – A jogi hagyományok, mint a jogi reform korlátai Magyarországon a XIX. században. (Jogtudományi Közlöny, 1979)
A törvényhatósági városok első szervezkedése Győrött. (Győri tanulmányok. 4. Győr, 1979)
Ivád község és az ivádiak a feudális kor hanyatló korszakában. – Ivád jogélete. (Archívum. A Heves Megyei Levéltár Közleményei, 1979)
Generális congregatiók és diéták Erdélyben. – A tized Erdélyben. (Jogtudományi Közlöny, 1980)
Deák Ferenc és a magyar egyházpolitika. (Világosság, 1980)
Az újra felállított pécsi Erzsébet Tudományegyetem. – A Jog- és Államtudományi Kar. 1923–1951. – A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara. (Fejezetek a Pécsi Egyetem történetéből. Szerk. is. Pécs, 1980)
Eötvös József egyházpolitikája. (Világosság, 1981)
A közszolgálati képesítés múltja Magyarországon. (Állam és Igazgatás, 1981)
Urbárium és közigazgatás a feudális kori Apátfalván. (Borsodi levéltári évkönyv, 1981)
A magyarországi polgári demokratikus forradalom államszervezete. (A magyarországi polgári államrendszerek. Tanulmányok. Szerk. Pölöskei Ferenc, Ránki György. Bp., 1981)
Jogi emlékek és hagyományok. Esszék és tanulmányok. (Bp., 1981)
Városi törvényhozás a dualizmus korában és az 1918. évi városi törvénytervezet. (Állam és Igazgatás, 1982)
Adam Franz Kollar und die ungarische rechtshistorische Forschung. (Wien, 1982)
Magyar közigazgatás-történet. Főisk. tankönyv. Máthé Gáborral, Nagy Endrével. (Bp., 1982
2. átd. kiad. 1990
3. kiad. 2003)
A szabad királyi városok becikkelyezése az 1790–1791. évi országgyűlésen. (Jogtörténeti tanulmányok. V. Bp., 1983)
Az egyház törvénykezési kiváltsága. A privilégium fori a magyar jogban. – Egyháziak a törvényhozásban és a közigazgatásban a két világháború között. (Világosság, 1983)
Fegyelmi jog a közigazgatásban a két világháború között. (Állam és Igazgatás, 1983)
A házasság a feudális korban s a trienti zsinat rendelkezéseinek végrehajtása Magyarországon. (Jogtudományi Közlöny, 1983)
L’instauration du droit bourgeois au cours de la révolution hongroise 1848. (Acta Juridica, 1983)
Népi közigazgatásunk tizedesi és fertálymesteri intézménye. (Győri tanulmányok. 5. Győr, 1983)
Pétervására jogéletéből. (Archívum. A Heves Megyei Levéltár Közleményei, 1983)
A városok szövetkezése. (Állam és Igazgatás, 1984)
A szociográfiai alapismeretek vázlata. Cs. A. előadásának kivonata. (Bp., 1984)
Az állam és a katolikus egyház jogi kapcsolatainak alakulása a felszabadulás után. – Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a kormány államjogi szempontból. (Jogtudományi Közlöny, 1985)
Az állam és egyház különválasztása Magyarországon. – Az osztrák konkordátumról. Egyház és állam közötti kapcsolatok a két világháború között. (Világosság, 1985)
Közigazgatási kísérletek a Horthy-korszak utolsó szakaszán. (Állam és Igazgatás, 1985)
A községi jegyző jogállása és magánmunkálatainak értékelése a polgári a polgári korban. (Jogtörténeti tanulmányok. VI. Bp., 1986)
A parlamentarizmus kezdetei Magyarhonban. A polgári átalakulás kérdései az 1848–1849. évi népképviseleti országgyűlésen. (Jogtörténeti Szemle, 1986)
A türelmi rendelet. (Világosság, 1987)
Győr küzdelme a szabad királyi városi rangért. (Győri tanulmányok. 13. Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára. Győr, 1993)
Nemere. Történelmi regény. (Piliscsaba, 2003)
szerk.: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Beér Jánossal. (Bp., 1954)
Magyar államjog. Egy. jegyz. Szerk. (Bp., 1955)
Hajnóczy József közjogi-politikai munkái. Sajtó alá rend. (Bp., 1958)
Die Freiheitsrechte und Staatstheorien im Zeitalter des Dualismus. Többekkel. (Bp., 1966)
Történelmünk a jogalkotás tükrében. Sarkalatos honi törvényeinkből 1001–1949. A függelékben alkotmánytervezetek. Összeáll. Beér Jánossal. A rendeleteket vál. Bölöny József. Kihajtható mellékletekkel. (Nemzeti Könyvtár. Bp., 1966)
A 600 éves jogi felsőoktatás történetéből. 1367–1967. A pécsi egyetemtörténeti konferencia – 1967. okt. 12. – anyagából. Szerk. Többekkel. (Studia Juridica. Pécs, 1968)
Die Entwicklung des Zivilrechts in Mitteleuropa. 1848–1944. Szerk. Kovács Kálmánnal. (Bp., 1970)
Entwicklungsfragen der Verwaltung in Mitteleuropa. Szerk. Többekkel. (Studia Juridica. Pécs, 1972)
Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban. Vál., sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1979).

Irodalom

Irod.: Jogtörténeti tanulmányok. Emlékkönyv Cs. A. 70. születésnapjára. Műveinek teljes bibliográfiájával. Szerk. Ádám Antal, Benedek Ferenc, Szita János (Studia Juridica. Pécs, 1980)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1985. jún. 29.)
In memoriam Cs. A. (Állam és Igazgatás, 1985 és Jogtudományi Közlöny, 1985)
Cs. A. (Hallama Erzsébet: Fele játék, fele gyötrelem. Tudósportrék. 2. kiad. Pécs, 1986)
Kajtár István: Cs. A. (Jogtörténeti Szemle, 1987)
Horváth Pál: Magyar joghistorikusok. Cs. A. szerepe a közjogi- közigazgatás-történeti kutatómunkában. (Jogtudományi Közlöny, 2000)
Kajtár István: Cs. A. (Magyar jogtudósok. II. köt. Szerk. Hamza Gábor. Bp., 2001)
Győri életrajzi lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. (2. átd. kiad. Győr, 2003)
Szekeres Róbert: Pillanatképek Cs. A. életéből. – Nagy Janka Teodóra: Cs. A., a szociálpolitikus. – Cs. A. Szakmai bibliográfia. 1936–2003 között megjelent munkák. Összeáll. Kajtár Istvánné. (Jogtörténeti tanulmányok. VIII. Bp., 2005)
Horváth Pál: Győri jogtudósok. Adalékok Hajnik Imre, Timon Ákos és Cs. A. munkásságához. (Leviatán, 2005)
Horváth Pál: Adalékok Cs. A. életművének felidézéséhez. (Magyar Közigazgatás, 2006)
Ruszoly József: Cs. A., az ember és a tudós – emlékeimben és leveleimben. (Jogtörténeti Szemle, 2006)
Szecskó Károly: Száz éve született Cs. A. (Comitatus, 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője