Csapody István
Csapody István

2024. április 25. Csütörtök

Csapody István, ifj.

orvos, szemész

Névváltozatok

Csapodi; 1905-től fejéregyházi

Születési adatok

1892. május 3.

Budapest

Halálozási adatok

1970. február 27.

Budapest

Temetési adatok

1970. március 6.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Csapodi István, id. (1856–1912) orvos, szemész, Allaga Vilma (1868–1942) írónő. Testvérei: Csapody Vera (1890–1985) grafikus, Csapodi Csaba (1910–2004) irodalomtörténész, könyvtáros, kodikológus, ill. Csapodi Éva (1891–1979), Csapodi Géza (1896–1920), Sztrilich Pálné Csapody Hedvig (1903–1997), Csapodi Etele (1905–1985). F: 1924-től Mócsy Márta (1897–1980) orvos, szemész főorvos. Fia: Csapody István, legifj. (1928–) orvos, szemész. Leánya: Csapody Márta (1925–).

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1915), a szemészeti diagnosztika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1923), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1954).

Életút

A bp.-i tudományegyetem Szemklinikáján Grósz Emil munkatársa (1913–1918); közben az I. vh.-ban az olasz fronton a 3. honvéd-gyalogezred zászlóaljorvos-főnöke. A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Szemklinikáján Imre József tanársegéde (1918–1919), az összeomlás után a bp.-i Állami Szemkórházban Blaskovics László tanársegéde (1919–1924). A bp.-i Szent István és a bp.-i Szent László Közkórház főorvosa (1924–1929), az Új Szent János Közkórház Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosa (1929–1960). A pécsi Erzsébet Tudományegyetem (1923–1929), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1929–1936), a szemészeti műtéttan c. ny. rk. tanára (1936–1950). Szemészeti műtéttannal és szemészeti diagnosztikával foglalkozott. Kidolgozta a kontakt üvegek céljára történő mintavételt az élő szemről, vizsgálta a pajzsmirigyműködés és a glaukóma keletkezésének összefüggéseit, valamint az ideghártya-leválás kérdéseit. Újítása a szemüregi plasztika műtéte – vendégszem hordására alkalmas, az elpusztult kötőhártyazsákot pótló üreg kialakítása. Különösen jelentősek a közellátó szemek hályogműtéteire vonatkozó újításai.

Emlékezet

Budapesten (II. kerület Szilágyi Erzsébet fasor 27.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben feleségével közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004).

Elismertség

A Magyar Szemorvostársaság főtitkára (1923–1925), elnöke (1947–1950).

Szerkesztés

A Budapesti Orvosi Ujság szemészeti rovatának szerkesztője (Liebermann Leóval).

Főbb művei

F. m.: Csapody-féle olvasópróbák. Szerk. (Bp., 1923)
A trachomások eloszlása. (Orvosi Hetilap, 1924)
Tapasztalatok szemhéjoperálások közben. (Grósz Emil Emlékkönyv. Bp., 1925)
Szemüreg-alkotás. – Röntgen-felvételek az arc verőereiről. (Orvosi Hetilap, 1926)
Szemorvos és iskola. (Népegészségügy, 1927)
Az ideghártya-leválás kezelése. (Szemészet, 1928)
A belgyógyászat és a szemészet viszonyáról. – Az iskola-szemészet munkája és céljai. (Budapesti Orvosi Ujság, 1928)
Öntvények élő szemről érintkező szemüvegek rendelése céljából. (Orvosi Hetilap, 1929)
A szemzugi szalag megereszkedése. Blepharophimosis medialis. (Orvosi Hetilap, 1931)
Adatok az ideghártya-szakadások keletkezéséhez. – Ideghártya-leválás és terhesség. (Budapesti Orvosi Ujság, 1932)
A szem rákjairól. (Rákbetegségek. Bp., 1932)
Élőszem megmintázása. (Orvosi Hetilap, 1933)
A tanulók szeme. (Az iskoláskor egészségügye. Bp., 1933)
Mihályhegyi Géza: A szem védelme, ápolása és kozmetikája. Az előszót írta. (Bp., 1934)
A közellátóság keletkezése. (Orvosképzés, 1934)
A szemészet magyar műszói. (Bp., 1934)
Vendégszem-illesztés bőrből pótolt kötőhártya-zsákba. (Budapesti Orvosi Ujság, 1935)
A felemás fénytörés javítása. (Szemészet, 1935)
A rosszlátású tanulók külön oktatása. (Jó Egészség, 1937)
A szemorvosi hivatásról és operálásra nevelésről. (Szemészet, 1938
és külön: Bp., 1938)
Egy szemosztály tízévi működése és része a szemorvos-képzésben. (Szemészet, 1940)
Sárgafolti látóhártya-szakadás és leválás három operált esete. (Gyógyászat, 1940)
Szokatlan műtéti feladatok. (Szemészet, 1940)
Berufsleben des Augenarztes. Eine ophthalmologische Ethik und Pädagogik. (Stuttgart, 1941)
Diathermiált operált érhártyadaganat. (Orvosi Hetilap, 1941. 12.)
Szembajok gyógykezelése. (Gyógyszerek és gyógyítás. Bp., 1941
és külön: Bp., 1941)
Egy ötvenéves magyar szemészeti kézikönyv. (Szemészet, 1942)
Szemüregi plasztikák. 70 eset tanulságai. 4 táblával. (Közkórházi Orvostársulat Évkönyve. Bp., 1942)
A szemüreg-plasztikáról. (Orvosképzés, 1943)
Látáspróbák. Többnyelvű olvasókönyv. Falitáblák. Id. Cs. I. művét átd. (5. kiad. Bp., 1943
6. kiad. 1960
7. átd. kiad. 1980)
A látóhártya-leválás vizsgálata. (Orvosok Lapja, 1946)
Régóta észlelt glaukoma-esetek tanulságai. – A hályogműtét sebének gyógyítása. (Orvosok Lapja, 1947)
A vakok rehabilitációja. (Iparegészségügy, 1949)
A szemészi kórhatározás és hibái. (Orvosi Hetilap, 1950. 43.)
Szemészeti vizsgálólámpa. Újítás. (Orvosi Hetilap, 1951. 31.)
Nagyfokú közellátó szemek hályogműtéte. (Szemészet, 1952)
A szemészeti műtéttan fejlődése. (Bp., 1952)
Écriture et opération. (Zeitschrift für Psychologie, 1953)
Szemüregi plasztikák. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1953
2. jav. kiad. Bp., 1956
németül: Augenhöhenplastik. Bp., 1953
2. jav. kiad. 1956)
Gyermek-kollektívák és trachoma. Hodászy Józseffel. (Népegészségügy, 1955)
Hatvan év hályogműtétei. (Szemészet, 1956)
A glaukomáról. (Orvosi Hetilap, 1957. 35.)
A szem gümőkórja. (A gümőkór. Bp., 1959)
A szemészet fejlődése. (Orvosi Hetilap, 1959. 26.)
Sebrepedések ellátása, sebzáró U-varrat. Erőss Sándorral. (Szemészet, 1960)
A szimpátiás szemgyulladásról. Erőss Sándorral, Kálló Antallal. (Orvosképzés, 1961)
Koraszülöttek retinopathiája. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1963. 13.)
Szemész életrajzom. Munkáim jegyzéke. (Orvostörténeti Közlemények, 2001).

Irodalom

Irod.: Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre, Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Radnót Magda: Cs. I. (Szemészet, 1970)
Kapronczay Károly: Cs. I. (Orvosi Hetilap, 1977. 2.)
Györffy István: Magyarországi szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
Hídvégi Jenő: Cs. I. emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1992. 48.)
Bíró Imre: Cs. I. emlékezete. (Szemészet, 1993)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője