Bresztovszky Béla
gépészmérnök
Születési adatok
1872. augusztus 28.
Nagykároly, Szatmár vármegye
Halálozási adatok
1941. június 7.
Budapest
Család
Sz: Bresztovszky Ede, Gryneus Vilma. Testvére: Bresztovszky Ede (1889–1963) író, újságíró és Bresztovszky Ernő (1882–1922) író, újságíró, politikus. F: Rauscher Lujza Mária, Rauscher Lajos iparművész, építész leánya.Iskola
Elemi iskoláit Rimaszombatban és Dobsinán (1878–1882), az algimnáziumot Rimaszombatban és Máramarosszigeten végezte (1882–1886), majd a nagyváradi főreáliskolában éretts. (1890). A József Műegyetemen gépészmérnöki okl. (1894), műszaki doktori okl. szerzett (1907); tanulmányait a darmstadti, a müncheni, a genfi, a berlin-charlottenburgi műszaki egyetemeken, ill. a párizsi Sorbonne-on egészítette ki (1894–1896); a szilárdsági kísérletek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1909).Életút
A József Műegyetem tanársegéde, egyúttal a bp.-i Danubius Hajógyár hídosztályának szerkesztő mérnöke (1896–1899), a Magyar Monier Vasbeton Vállalat vezető mérnöke (1899–1901). A József Műegyetem Műszaki Mechanikai és Elméleti Géptani Tanszék adjunktusa (1901–1912) és magántanára (1909–1912), ny. rk. tanára és a Tanszék vezetője (1912–1914), ny. r. tanára (1914-től). A Műszaki Mechanikai Laboratórium és Kísérleti Állomás vezetője (1916-tól), a műegyetem Gépészmérnöki Osztályának dékánja (1920–1922 és 1925–1927). Országgyűlési képviselő, a Felsőház póttagja (1927–1935). Építőanyagok, födémszerkezetek anyagvizsgálatával fogl., elsősorban a különböző korú betonok és téglaszerkezetek rugalmasságát vizsgálta. A repülés műszaki kérdéseit is kutatta. A reimsi első repülőverseny résztvevője (1909), jelentős szerepet játszott a magyar repülés I. vh. utáni újjáépítésében. Autószerencsétlenség áldozata lett.Elismerés
A Magyar Mérnök- és Építész Egyesület (MMÉE) főtitkára (1911–1914), a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének elnöke (1924–1927). A Magyar Aëro Szövetség alelnöke, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület alapító elnöke.Szerkesztés
A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye szerkesztője (1912–1913).Főbb művei
F. m.: A födémpróbák kérdése. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1901)A Kleine-féle födém terhelőpróbája. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1903)
A parafa mint építőanyag. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1904)
„Satorin” homlokzatvakoló anyag. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1905)
A beton mechanikai tulajdonságainak megállapítása nyomókísérletekkel. Egy. doktori értek. is. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1907)
Kísérletek különböző összetételű és korú betonok rugalmasságáról. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1908)
Technikai kísérletező laboratóriumok. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítője, 1909)
A repülésről. (Universum. V. köt. Bp., 1910)
Ipari kísérleti intézetekről. (Bp., 1911)
Dynamika és mechanika. (Bp., 1920)
Statika és szilárdságtan. (Bp., 1920)
Vasszerkezetek. B. B. műegyetemi ny. r. tanárnak a gépészmérnök hallgatók számára tartott előadásai. (Bp., 1921
2. átd. kiad. 1923)
A technikai anyagvizsgálat. (Bp., 1930)
Eljárások a téglaszilárdság meghatározására. (Bp., 1933).
Irodalom
Irod.: B. B. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1941)Vajda Ödön: B. B. (Technika, 1941).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Aujeszky Aladár
orvos, állatorvos, bakteriológus
Fazekas Mihály
író, költő, botanikus
Gábor Andor
író, költő, újságíró, műfordító
Lyka Károly
művészettörténész, szerkesztő, botanikus
Varga Zoltán
edző, labdarúgó
Foglalkozások
politikus (663), orvos (605), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)