Brachfeld Olivér Ferenc
Brachfeld Olivér Ferenc

2024. október 14. Hétfő

Brachfeld Olivér Ferenc

irodalomtörténész, író, műfordító

Születési adatok

1908. február 18.

Budapest

Halálozási adatok

1967. szeptember 2.

Quito, Ecuador


Család

Nagyszülei: Brachfeld Vilmos, Brachfeld Franciska (†1901. jan. 21. Bp. Temetés: 1901. jan. 23. Rákoskeresztúr, Izraelita Sírkert); Latzkó Henrik, Weisz Johanna (†1907. nov. 27. Bp. Temetés: 1907. nov. 29. Kerepesi úti Izraelita Temető). Brachfeld Franciska testvére: Brachfeld Szigfrid (= Brachfeld Siegfried †1907. dec. 26. Bp.) cs. és kir. udvari szállító.

Brachfeld Szigfrid unokája: Brachfeld Siegfried (1917. ápr. 17. Berlin–1978. jún. 22. Bp.) újságíró, konferanszié, irodalomtörténész.

Szülei: Brachfeld Vilmos (1866–1941. okt. 28. Bp. Temetés: 1941. okt. 30. Rákoskeresztúr, Izraelita Sírkert) divatáru-kereskedő, Latzkó Hermina (= Latzkó Mici, 1872. máj. 21. Bp.). Szülei diavatáruüzlete a belvárosi Gizella tér [Vörösmarty tér] Dorottya utca sarkán volt.

Testvére: Brachfeld Péter (1910–), üzletember, Brachfeld Ferenc Olivér hagyatékának gondozója, a Katalán–Magyar Kulturális Egyesület alapító tagja, örökös elnöke. A gimnazista Brachfeld Péterről írta Németh László egyik orvospedagógiai tanulmányát.

Iskola

A budapesti evangélikus gimnáziumban éretts. (1925), a Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1930); közben a párizsi és a bécsi egyetemen is tanult; a barcelonai Katalán Egyetemen magántanári képesítést szerzett (1930).

Életút

A barcelonai Katalán Egyetem magántanára és a párizsi Sorbonne, ill. a Müncheni Egyetem előadója (1930–1938), a barcelonai állami színház főigazgatója (1936–1938), Párizsban (1938–1941), majd ismét Spanyolországban élt (1941–1944).

A Caracasi és a Bogotai Egyetem ny. r. tanára (1951–1960), a Münsteri Egyetem professzora (1960–1967).

Irodalomtörténeti, nyelvészeti és nyelvpszichológiai kérdésekkel, elsősorban a spanyolországi katalán irodalom történetével, spanyol–magyar irodalom- és művelődéstörténeti kapcsolatokkal foglalkozott. Társadalom-lélektani művei a spanyol pszichológiai irodalom alapvető munkái. A barcelonai levéltár anyagának feldolgozásával életrajzi monográfiát írt Árpád-házi Jolán hercegnőről (= Jolánta, 1219–1251), II. András (uralkodott: 1205–1235) magyar király leányáról, I. Aragóniai Jakab (uralkodott: 1213–1276) király feleségéről, Árpád-házi Szent Erzsébet testvéréről (Violante de Hungría, 1942; magyarul: 1993). Szintén ebben a művében, majd több kisebb dolgozatában kiderítette a reconquista harcaiban részt vett magyar lovagokat, egyéb nemeseket, valamint a reconquista utáni birtokadományok magyar neveit elemezve tisztázta a kialakuló XIII. századi aragón középnemesség egy kisebb, magyar eredetű csoportját.

Sokat tett a magyarországi irodalom spanyolországi és dél-amerikai megismertetéséért, több spanyol nyelvű népszerű irodalomtörténeti mű szerzője és szerkesztője, és jelentős műfordítói tevékenysége is. Bródy Lili, Herczeg Ferenc, Hunyady Sándor, Karinthy Frigyes, Márai Sándor, Nyírő József, Németh Andor, Ráth-Végh István és Zilahy Lajos több művét tolmácsolta spanyol (és katalán!) nyelvre.

Magyarországon 1945 után nem publikált, ill. a Kádár-rendszerben nem adták ki munkáit, elsősorban magyar irodalomtörténeti művei és az 1956-os forradalommal kapcsolatos spanyol nyelven megjelent írásai miatt.

Elismertség

Az Amerikai Művészeti Akadémia (1951) és a Venezuelai Nemzeti Történeti Akadémia tagja (1951).

Szerkesztés

Katalán nyelvű írásai az 1930-as években a Mirador c. barcelonai lapban jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: önálló kiadványai és idegennyelvű kisebb írásai: Magyar vonatkozások a régi katalán irodalomban és a katalán népballadákban. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1930)
Zur Individualpsychologie des Sprachenerlernens. (Internationale Zeitschrift für Individualpsychologie, 1932 és külön: Leipzig)
Contra Maranon. Critica de suos teorias sexuales. (Barcelona, 1933)
El examen de la inteligencía en los ní
ños. (Gerona–Madrid, 1936)
Los sentimentos de inferiorad. (Barcelona, 1936
új kiad. 1970)
Una familia hongarese a Catalunya el segle XIII. (Homenatge a Antonio Rubió i Lluch. Barcelona, 1936)

Violante de Hungaria. (Barcelona, 1942
2. kiad. 1950
katalán nyelven: Violant d’Hongria. A fordítást ellenőrizte, a szöveget gondozta Brachfeld Péter, 1991
2. kiad. 2000)
Árpád-házi Jolánta, Aragónia királynéja. Ford. Csikós Margit. Szerk. Anderle Ádám és Zsoldos Sándor. (Szeged, 1993
2. jav. kiad. 1994
3. kiad. 2001)

La vida de un escritor. Lajos Zilahy. Biografía y autobiografía. (Barcelona, 1945)
La reina mas olvidada de la historia. (Barcelona, 1947)
Los complejes de inferioridad de la mujer. (Caracas–Barcelona, 1951
olaszul: Roma, 1952
angolul: Inferiority Feelings in the Invidiual and the Group. London, 1951)
Las abejas. Tres narraciones en una. Novel. (Barcelona, 1957)
Historia de Hungaria. 24 táblával. (Barcelona, 1957)
Adler, Alfred: Menschenkenntnis. Szerk., az előszót írta. (Frankfurt am Main, 1991)
Az egyén és a csoport kisebbértékűség-érzése. Tanulmányok. Vál., ford. Csorba János, a szöveget gondozta Bárány László. (Individuálpszichológiai Könyvtár 1. Veszprém, 2002 és utánnyomások)
Minderwertigkeitsgefühle. Beim Einzelnen und in der Gemeinschaft. Szerk. Janssen, Gert. (Berlin, 2002).

F. m.: kisebb írásai magyar nyelven: Magyar irodalomtörténet kínai nyelven. (Literatura, 1929)
Mária Terézia halála s a Francia Akadémia. (Debreceni Szemle, 1930. 3.)
A kegyetlen paraszt meséje. (Debreceni Szemle, 1930. 4.)
Az Ibériai-félsziget hungarica-problémái. (Debreceni Szemle, 1930. 5.)
Proust, vagy A betegség filozófiája. (Debreceni Szemle, 1930. 7.)
Magyar keresztesek egy spanyol lovagregényben. – Magyarországi lovagjáték egy portugál balladában. (Debreceni Szemle, 1930. 9.)
Ramón Gomez de la serna. – Unamuno a ponyván. (Nyugat, 1931. 10.)
Irodalomtörténet és pszichoanalízis. (Debreceni Szemle, 1931. 1.)
Szent Erzsébet „Magyarország királynéja”. – „Ungria” és „Scythia” (Debreceni Szemle, 1931. 7.)
Xenius, az író-Coriolanus. (Nyugat, 1932. 9-10.)
Josep-Maria de Segarra. – López-Picó. (Nyugat, 1932. 18.)
„Magyarországi Szent Zsuzsánna.” (Debreceni Szemle, 1932. 3.)
Sören Kierkegaard, a „szellem határőre.” (Debreceni Szemle, 1932. 9.)
Juan Valera magyar tárgyú levelei. (Debreceni Szemle, 1933. 3.)
Teodóra és a magyar kereskedő Almanzor király udvarában. (Debreceni Szemle, 1933. 9.)
Unamuno új drámája. (Nyugat, 1934. 3.)
Spanyol nagyságok tündöklése és bukása. (Nyugat, 1935. 6.)
A háromszázéves Lope de Vega. – Maimonides: Mai tévelygők kalauza. (Nyugat, 1935. 7.)
Alferd Adler halálára. (Korunk, 1937. 7-8.)
A kilencedik nemzetközi bölcseleti kongresszus. (Korunk, 1937. 9.)
A színház a mai Spanyolországban. – José Ruben Romero. (Korunk, 1937. 11.)
Montaigne aktualitása. (Nyugat, 1937. 4.)
A párizsi sajtótudományi intézet. (A Sajtó, 1937)
Ventura Garcia Calderon. (Korunk, 1938. 1.)
Bölcselet és számkivetettség. (Korunk, 1938. 2.)
A XVIII. századbeli Dubos abbé. (Korunk, 1938. 3.)
Környezet és átöröklés. Az élettan és a társadalomtudomány viszonya. – Hugo von Hofmannsthal. (Korunk, 1938. 4.)
A sajtótudomány mai állása. – Az „időfélelem” fogalma. (Korunk, 1938. 5.)
Kényszernevelés altruizmusa. – Merre tart a pszichoanalízis? (Korunk, 1938. 6.)
Járás és jellem. (Korunk, 1938. 9.)
Még egyszer a pszichoanalízisről. (Korunk, 1938. 11.)
Pierre Janet. (Korunk, 1938. 12.).

F. m.: ford.: spanyol nyelvre: Székely Béla: Az antiszemitizmus és története. (El antisemitismo. Su historia, su sociologia, su psicologia. Buenos Aires, 1940)
Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül. Regény. (Viaje en torno de mi craneo. Barcelona, 1942 és Buenos Aires, 1961)
Bródy Lili: Felesége tartja el. Regény. (Su mujer le mantiene. Barcelona, 1943)
Dormándi László: A bajthozó tündér. Regény. (Hada fatal. Barcelona, 1944)
Nijinsky, Romola: Nijinsky. Visszaemlékezés. (Vida de Nijinsky. Barcelona, 1944)
Zilahy Lajos: A földönfutó város. Regény. (La ciudad en vagones. Barcelona, 1944
2. kiad. 1945)
Zilahy Lajos: Valamit visz a víz. Regény. (Algo flota sobre el agua. Barcelona, 1944
6. kiad. 1947
új kiad. 1976 és utánnyomások)
Zilahy Lajos: A szökevény. Regény. (El desertor. Barcelona, 1944
2. kiad. 1954)
Zilahy Lajos: A lélek kialszik. Regény. (El alma se apaga. Barcelona, 1944
2. kiad. 1961)
Herczeg Ferenc: A királyné futárja. Regény. (El husar de la reina. Ford. Orbók Macellal. (Barcelona, 1946)
Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek. Regény. (A la luz de los candelabros. Barcelona, 1946
2. kiad. 1951)
László András: Rákrapszódia. Regény. (Barcelona, 1948)
Németh Andor: Egy foglalt páholy története. Regény. (Reservado para una tertulia. Barcelona, 1948)
Márai Sándor: A féltékenyek. Regény. (Los celosos. Barcelona, 1949)
Ráth-Végh István: Az emberi butaság története. (Historia de la estupidez humana. Barcelona, 1950)
Vaszary Gábor: Szajnaparti kaland.  Regény. (Aventura a orillas del Sena. Barcelona, 1950)
Zilahy Lajos: A fehérszárnyú vitorlás. Elbeszélések. (El velero blanco. 1–2. kiad. Barcelona, 1950)
Zilahy Lajos. Elbeszélések. I–II. köt. (Novelas. Buenos Aires [etc.], 1950–1962)
Márai Sándor: Firenze. (Musica en Florencia. Barcelona, 1951)
Németh Andor: Mária Terézia, magyar királynő. Életrajzi regény. (Maria Teresia de Austria. Barcelona, 1952)
Zilahy Lajos: Szépapám szerelme. Regény. (El amor de un antepasado mio. Barcelona, 1954)
Zilahy Lajos: Csendes élet. Kisregény. (Vida serena. Barcelona, 1954
2. kiad. 1968)
Zilahy Lajos: Halálos tavasz. Regény. (Primavera mortal. Barcelona, 1959)
Nyirő József: Úz Bence. Regény. (El Uz. Novela de las sierras nevadas de Transilvania. Barcelona, 1959)
Zilahy Lajos: Fatornyok. Színmű. (Torres de madera. Drama. Madrid, 1960)
Zilahy Lajos: Két fogoly. Regény. (Las carceles del alma. Barcelona, 1960)
Zilahy Lajos: Szépanyám. Színmű. (Retorno al hogar. Barcelona, 1961).

Irodalom

Irod.: források: Elhunyt Latzkó Henrikné Weisz Johanna. (Az Újság, 1907. nov. 29.)
Elhunyt Brachfeld Vilmos. (Az Újság, 1941. okt. 30.)
Erdős Jenő: A történelem kulisszatitkaiból. Árpádházi királylányról neveztek el utcát Barcelonában. [Brachfeld Olivérről és Jolántáról.] (Tolnai Világlapja, 1943. 40.)
Zsadányi Oszkár: Komoly párbeszéd – Brachfeld Siegfrieddel. (Új Élet, 1973. 10.)
Rónai Zoltán: Spanyolok és magyarok. [Brachfeld Olivérről.] (Chicago és Környéke, 1976. 43.)
Rónai Zoltán: Király és királyné. [Brachfeld Olivérről és Jolántáról.] (Chicago és Környéke, 1977. 17.)
Németh László: Brachfeld Péter. Orvospedagógiai tanulmány, 1925. (Kortárs, 1985. 10.)
V. G. P.: Örökifjú maradt a fasori diák. [Interjú Brachfeld Péterrel.] (Vasárnapi Hírek, 1997. okt. 12.)
Brachfeld Olivér két levele Déry Tiborhoz. Közli: Botka Ferenc. (A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1999).

Irod. és műveiről: Anderle Ádám: „A magyar királylány.” B. F. O.: Violant d’Hongria. (Tiszatáj, 1992. 7.)
Rónai Zoltán: Árpád-házi Jolánta, Aragónia királynéja. (Ungarn-Jahrbuch, 1993–1994)
Rónai Zoltán: Brachfeld F. Olivér: Árpád-házi Jolánta, Aragónia királynéja. (Vigilia, 1995. 5.)
Csorba János: 90 éve született B. O. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1999. 2.)
Horváth Petra: B. O. Egy magyar individuálpszichológus a spanyol pszichológia történetében. (Thalassa, 2008. 1.)
Horváth Petra: B. O. esete Ramón Gómez de la Sernával. (Múlt és Jövő, 2008. 4.).

Irod.: lexikonok: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966
Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. (Bp., 1992)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000).

 

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/358966 (Brachfeld Vilmosné Brachfeld Franciska gyászjelentése, 1901)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/358963 (Brachfeld Szigfrid gyászjelentése, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6MCT-V9?i=105&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQP4X-Q9CZ (Brachfeld Vilmos halotti anyakönyve, 1941)

Megjegyzések

MÉL III. és ÚMIL I. téves születési és halálozási adatok: 1908. jún. 2. Bp., ill. 1975. dec. 16. Bogota!

Más téves adatok szerint Münsterben halt meg.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője