Bozóky Alajos, bozóki
jogász, jogtörténész, műfordító
Névváltozatok
1907-től pilismaróti
Születési adatok
1842. december 30.
Buda
Halálozási adatok
1919. december 7.
Nagyvárad
Család
Nagyapja: Bozóky Mihály, id. (1755–1839) falusi kántor és jegyző. Sz: Bozóky Mihály, a Helytartótanács hivatalnoka. F: kőröstarjáni Hoványi Mária. Hét gyermeke született, fiai közül: Bozóky Dezső (1871–1957) orvos, Bozóky Gyula (1878–1954) honvéd ezredes, ill. Bozóky Géza (1875–1960) és Bozóky Ferenc (1886–1961) jogászok. Unokája: Bozóky László (1911–1995) biofizikus, az MTA tagja. Testvére: Bozóky János (1838–1872) pedagógus, reáliskolai igazgató.Iskola
Középiskoláit Budán végezte, pesti tudományegyetemen bírói államvizsgát (1866) és jogtudori okl. szerzett (1867), tanulmányait a heidelbergi egyetemen egészítette ki (1867–1868), a római jogból magántanári képesítést szerzett (1869).Életút
A nagyváradi jogakadémián a római jog és az egyházjog helyettes (1868–1869), rk. (1869–1871), r. tanára (1871–1911); közben a jogakadémia igazgatója is (1879–1911). A pesti tudományegyetemen a római jog magántanára (1869–1911). M. kir. tanácsos (1889–1911), majd m. kir. udvari tanácsosi címmel nyugdíjazták (1911-től). Egyházjoggal és klasszikus római joggal fogl. Számos népszerű könyvet írt az ókori római irodalomról és a klasszikus latin művészetekről. Nagyvárad és környéke helytörténetével foglalkozó írásai is értékesek. Műfordítóként elsősorban klasszikus latin irodalmat, Cicero műveit tolmácsolta.Elismertség
A Szent István Társulat Irodalmi Osztályának tagja (1888), a Szent István Akadémia tagja (1916).Elismerés
Pauler-díj (1867).Szerkesztés
A Nagyváradi királyi jogakadémia almanachjának szerkesztője (1874–1911). Tudományos dolgozatai – többek között – a Jogtudományi Közlöny (1866–1897), a Nagyvárad (1891–1910), a nagyváradi Szabadság (1892–1902), a Katholikus Szemle (1892– 1913), az Ügyvédek Lapja (1901–1911) és a Tiszántúl c. folyóiratokban jelentek meg (1902–1908).Főbb művei
F. m.: A világtörténet átnézete synchronistikai táblákban, különös tekintettel Magyarország történetére. (Buda, 18632. kiad. 1867)
Praetori jog, azaz a praetorok állása a törvénykezés terén a római államban… (Pest, 1866)
A börtönügy legújabb haladásai tekintettel Magyarországra. (Pest, 1867)
A biztosítási ügyről. Jogtudori értek. (Pest, 1868)
A római jog institutióinak tankönyve. (Pest, 1870
2. kiad. Bp., 1875
3. kiad. 1880
4. jav. és bőv. kiad. 1885)
A jogi személyekről. (Nagyvárad, 1870)
Az egyházi jog tankönyve. (Pest, 1871)
A római jog pandektáinak tankönyve. (Bp., 1874)
A köteles részről. (Nagyvárad, 1874
2. kiad. 1891)
A római magánjog tankönyve. (Bp., 1874)
Római perjog. (Nagyvárad, 1878
2. kiad. 1885)
A római nők. Felolvasás. (Nagyvárad, 1883)
Pompeji. Felolvasás. (Nagyvárad, 1883)
Római világ. Művelődéstörténeti rajzok a császárság fénykorából. 1– 2. köt. Friedlaender, Jung, Bender és mások alapján átd. (Bp., 1883–1884
A Magyar Nemzet Családi Könyvtára. 2. kiad. 1892)
A rómaiak nyilvános játékai. Felolvasás. (Nagyvárad, 1885)
Mit hittek a rómaiak? Felolvasás. (Nagyvárad, 1886)
A nagyváradi királyi akadémia százados múltja 1788-tól 1888-ig. (Bp., 1889)
Felolvasások Rómában. Felolvasás. (Nagyvárad, 1889)
Az ausztriai magánjog rendszere. Monográfia. (Bp., 1891)
A művészetek a római császárság fénykorában. Friedlaender, Jung és mások művei nyomán átd. (Nagyvárad, 1892)
A szépirodalom a római császárság fénykorában. Ludwig Friedlaender művei nyomán átd. (Nagyvárad, 1893)
Valláserkölcsi viszonyok a római császárság fénykorában. Ludwig Friedlaender művei nyomán átd. (Nagyvárad, 1894)
A hallgatólagos akaratnyilvánításról. (Magyar jogászegyleti értekezések. Bp., 1895)
A nagyváradi takarékpénztár ötvenéves története. (Nagyvárad, 1897)
Római magánjog. 1–2. füz. (Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár. 8–9. Pozsony–Bp., 1898–1899)
Magyar katholikus egyházi jog. (Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár. 10. Pozsony–Bp., 1899)
Az első keresztény kodificatio. Codex Theodosianus. Monográfia. (Bp., 1900)
A magyar általános polgári törvénykönyv tervezete. (Nagyvárad, 1903)
A sztrájk jogalapja. Többekkel. (Bp., 1907)
Az új polgári törvénykönyv. 1–2. (Katholikus Szemle, 1913)
ford.: Gaius római jogi institutióinak négy könyve latinul és magyarul. Ford., bev., jegyz. (Görög és latin remekírók. Bp., 1886)
M. Tullius Ciceronak védőbeszéde Sestius mellett. (Bp., 1887)
M. Tullius Ciceronak I., II. és XIV. Philippicája. (Nagyvárad, 1887
2. kiad. 1891)
Cicero válogatott levelei. Ford., jegyz. (Nagyvárad, 1888)
Gibbon, Edward: Konstantinápoly eleste 1453-ban. (Olcsó könyvtár. Bp., 1913)
Jensen, Hermann: A csatatér árnyai. Reg. (Modern Könyvtár. 428–431. Bp., 1914).
Irodalom
Irod.: Márki Sándor: B. A. (Figyelő, 1885)B. A. (Ország–Világ, 1899)
B. A. (A királyi jogakadémia almanachja. Nagyvárad, 1912).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (663), orvos (603), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
