Borzsák István
Borzsák István

2024. november 2. Szombat

Borzsák István

irodalomtörténész, klasszika-filológus

Születési adatok

1914. december 24.

Monor, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

2007. december 9.

Budapest


Család

Sz: Maday Erzsébet.

Iskola

A budapesti református gimnáziumban éretts. (1932), a Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori okl. (1936) és görög–latin szakos tanári okl. (1937), a római irodalomtörténetből magántanári képesítést szerzett (1941), a nyelvészeti (klasszika-filológia) tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1965). Az MTA tagja (l.: 1982. máj. 7.; r.: 1987. máj. 8.).

Életút

Az Eötvös Collegium szeniora (1937–1939), az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) könyvtárosa és az Országos Közoktatási Tanács előadója (1939–1940), a bp.-i Berzsenyi Dániel Gimnázium r. tanára (1940–1945). A II. vh. végén frontszolgálatot teljesített, majd a Szovjetunióban hadifogolyként fizikai munkát végzett (1945–1947). A Pázmány Péter Tudományegyetem Latin Intézetének tanára (1947–1949) és a Magyar–Szovjet Társaság lektora (1948–1949), az ELTE BTK III. sz. Klasszika-Filológiai Tanszék intézeti tanára (1950–1953), a Történettudományi Kar Ókori Egyetemes Történelem Tanszék egy. docense (1953–1954), egy. tanára (1954. aug. 1.–1956) és a Tanszék vezetője (1953–1957). A forradalom idején az ELTE Történettudományi Kara Oktatói Forradalmi Bizottságának tagja (1956), a forradalomban való részvétele miatt elbocsátották (1957. jún. 15.; a Művelődésügyi Minisztérium az azonnali hatályú elbocsátás fegyelmi határozatának jogi következményeit hatályon kívül helyezte: 1962). Az Egyetemi Könyvtár könyvtárosa (1957–1963), a KLTE BTK Klasszika-Filológiai Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1963. júl. 30.–1978. jún. 30.), az ELTE Latin Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1978. júl. 1.–1985. dec. 31.), nyugdíjas tud. tanácsadója (1985-től) és emeritusz professzora (1986-tól). Latin filológiával, ókori historiográfiával, vallástörténettel, az antikvitás utóéletével, ill. a magyarországi klasszika-filológia tudománytörténetével fogl. Műfordítói és szövegkiadói tevékenysége is jelentős: Horatius és Tacitus kritikai kiadásai a nemzetközi rangot jelentő lipcsei Teubner-cég kiadványsorozatában jelentek meg.

Emlékezet

Munkásságáról emlékkonferencián emlékeztek meg (a bp.-i Eötvös Collégiumban, 2009. ápr. 20–25.). Róla nevezték el a bp.-i Eötvös Collegium 4000 kötetes könyvtárát (Borzsák István Könyvtár, 2009. okt. 26-án).

Elismertség

Az MTA Klasszika-Filológiai Főbizottsága titkára (1952–1957), az Ókortudományi Komplex Bizottság társelnöke (1973–1976), a Klasszika-Filológiai Bizottság társelnöke (1976–1980), elnöke (1980–1990), a Könyv- és Folyóiratkiadó Bizottság (1990–1998) és a Tudományetikai Bizottság elnöke (1995–1998). Az Eötvös Collegium Baráti Körének elnöke (1994–1998). A római Academia Latinitati Fovendae (1973-tól) és a Göttingeni Akadémia tagja (1990-től).

Elismerés

Akadémiai Díj (1971), ELTE Aranyérem (1985), Széchenyi-díj (1993), Herder-díj (1994), Akadémiai Aranyérem (1996), az Arany János Közalapítvány Nagydíja (2001), Magyar Örökség Díj (2002).

Szerkesztés

Az Acta Classica Universitatis Scientiarum Debreceniensis szerkesztője (1965–1978), az Antik Tanulmányok felelős szerkesztője és a folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke.

Főbb művei

F. m.: Die Kenntnisse des Altertums über das Karpatenbecken. Egy. doktori értek. (Bp., 1936)
Az ókori világ ismeretei Magyarország földjéről. (Bp., 1936
hasonmás kiad. 1966)
A latin nyelv szelleme. (Bp., 1942)
Cicero-interpretációk. 1–2. (Bp., 1942–1944)
A római irodalom története. (Bp., 1944)
A magyarországi klasszika-filológiai irodalom bibliográfiája. 1926–1950. (Bp., 1951)
Stygias detrusus in oras. Ovidius-interpretációk. (Acta Antiqua, 1953)
A hellénizmus és történeti szerepe. (MTA II. Osztálya Közleményei, 1954)
Budai Ézsaiás és klasszika-filológiánk kezdetei. (Bp., 1955)
A középkori hónapábrázolások ikonográfiája. (Antik Tanulmányok, 1958)
Az antikvitás XVI. századi képe. Bornemisza-tanulmányok. Doktori értek. is. (Bp., 1960)
Decende caelo… Horatius III. ódájának interpretációja. (Acta Antiqua 1960 és Antik Tanulmányok, 1961)
P. Cornelius Tacitus der Geschichtsschreiber. (Stuttgart, 1968)
Ábel Jenő. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1981)
A Nagy Sándor-hagyomány Magyarországon. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1983. jan. 24.
megjelent, mint tanulmány: Értekezések, emlékezések. Bp., 1984
monográfia: Bp., 1984)
A római történeti hagyomány kialakulása. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1988. jan. 28.
megjelent, mint tanulmány: Értekezések, emlékezések. Bp., 1984
monográfia: 1990)
Dragma. Vál. tanulmányok. I–VI. (Bp., 1994–2003)
Eine Handvoll. Ausgewählte kleine Schriften. (Bp., 1998)
szerk.: Görög történeti chrestomathia. (Bp., 1960
új kiad. 1997)
Római történeti chrestomathia. (Bp., 1963
új kiad. 1997)
Tacitus. Vál., ford. is. (Bp., 1961)
Horatius összes versei. Devecseri Gáborral, Szepessy Tiborral. (Bp., 1961)
A görög irodalom világa. Összeáll. (Bp., 1966)
Horatius: Epistolae. (Bp., 1969)
Lucretius: De rerum natura. (Bp., 1969)
Tacitus: Annales. 1–3. (Bp., 1970)
Horatius: Szatírák. (Bp., 1972)
Horatius: Ódák és epódoszok. (Bp., 1975)
Tacitus: Iulius Agricola életrajza. (Bp., 1979)
Horatius: Opera. (Leipzig, 1984)
Cornelii Taciti libri qui supersunt. Tom. 2. Wellesley, K.-val. (Leipzig, 1989)
Kell-e latin? Összeáll. (Bp., 1990)
Régi magyar iskolai Georgica-fordítás. Kecskeméti Gáborral. (Bp., 1993)
A korai keresztény himnuszköltészet „antihősei”. – Ovidius legújabb keservei. (Antik Tanulmányok, 2001)
A Piso-per tanulságai. – A bibliai paradicsomtól Mozart Pásztorkirályáig. (Antik Tanulmányok, 2002)
Habent sua fata libelli. Adalék Csokonai kéziratos hagyatékához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2003)
A rétorika szerepe az antik történetírásban. (Antik Tanulmányok,. 2004)
ford.: Misulin, A. V.: Az ókori világ története. (Bp., 1949)
Vinogradov, A. K.: Stendhal élete. Reg. (Bp., 1949)
Arkin, J. A.: Szülőknek a nevelésről. (Bp., 1950)
Koszven, M. O.: Matriarchatus. Az anyajog kérdésének története. (Bp., 1950)
Kungurov: Arany sztyeppe. Mongóliai elbeszélések. (Bp., 1950)
Maskin, N. A.: Az ókori Róma története. Harmatta Jánossal. (Bp., 1951)
Blagoj, Gy.: A klasszikus orosz irodalom világraszóló jelentősége. (Bp., 1951)
Gracianszkij, N. P.–Szkazkin, Sz. D.: Középkori történeti chrestomathia. Gyóni Mátyással, Mezey Lászlóval. (Bp., 1952)
Barg, M. A.: Cromwell és kora. (Bp., 1952)
Ranovics, A. B.: A hellénizmus és történeti szerepe. (Bp., 1952)
Maskin, N. A.: Augustus principatusa. Kialakulása és társadalmi lényege. (Bp., 1953)
Garnics, N. F.: Az 1812-es honvédő háború. (Bp., 1953)
Gyakov, V. N.–Nyikolszkij, N. M.: Az ókori világ története. (Bp., 1954)
Lipin, L.–Bjelov, A.: Az ékírás regénye. (Bp., 1955)
Az ókori Kelet világából. Szerk. Sztruve, V. V. (Bp., 1956)
Ranovics, A. B.: A római birodalom keleti tartományai. (Bp., 1956)
Koszven, M. O.: Vázlatok az őskori kultura történetéből. (Bp., 1956)
Sztruve, V. V.: Ókori keleti chrestomathia. (Bp., 1956)
Doblhofer, E.: Jelek és csodák. Letűnt írások és nyelvek megfejtése. (Bp., 1962)
Ceram, W.: A hettiták felfedezése. (Bp., 1962)
Szamosközy István: Erdélyi történet. (Bp., 1963)
Oertwig, S.: Elsüllyedt városok. Kirándulás a régészet birodalmába. (Bp., 1963)
Jacobi, B.: Templomok és paloták. Séta elsüllyedt városokon keresztül. (Bp., 1966)
Tacitus összes művei. 1–2. (Bp., 1970
új kiad. 1980)
Cicero válogatott művei. Többekkel. (Bp., 1974)
A Báthoriak kora. Szilágyi Jánossal, Novák Józseffel. (Bp., 1982)
Forgách Ferenc: Emlékirat Magyarország állapotáról Ferdinand, János, Miksa királysága és II. János erdélyi fejedelemsége alatt. (Bp., 1982)
Tacitus: Sorsfordulatokban gazdag kor. (Bukarest, 1984).

Irodalom

Irod.: Stephano Borzsák sexagenario… (Acta Classica, 1974)
Az Akadémia új levelező tagjai. B. I. (Magyar Tudomány, 1982)
Kabdebó Lóránt: B. I. hetvenéves. (Népszabadság, 1984. dec. 24.)
B. I.: Visszatekintés és számvetés. (Antik Tanulmányok, 1993)
Harmatta János: Horatius Noster – Magyar Horatius. (Magyar Tudomány, 1993). B. I.: Visszaemlékezés 1956-ra. (A bölcsészkar az 1956-os forradalomban. Szerk. Vadász Sándor. Bp., 1994)
Szentgyörgyi Zsuzsa: Nem utoljára: kell-e latin? (Magyar Tudomány, 1996)
Antik ünnep, keresztény ünnep. B. I. klasszika-filológus, professzor emeritusz akadémikussal Thullner Zsuzsanna beszélget. (Szépirodalmi figyelő, 2004)
Török László: B. I. köszöntése. (Antik Tanulmányok, 2005)
B. I. (Antik Tanulmányok, 2008)
Ritoók Zsigmond: B. I. (Magyar Tudomány, 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője