Család

Sz: Boros Sándor (1863–1900), a kolozsvári unitárius kollégium igazgatója, leppendi Kómis Lujza.

Iskola

A kolozsvári unitárius kollégiumban éretts. (1910), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1914).

Életút

A kolozsvári Ellenzék segédszerkesztője (1912–1914), majd tanulmányai befejezése után az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918). Az összeomlás után Budapesten telepedett le, a 8 Órai Újság szerkesztője, politikai rovatvezetője (1918–1944), egyúttal a Reggeli Ujság és a Hétfő Reggel c. lapok belmunkatársa (1930-as évek). A II. vh. után a Hírlap törvényszéki rovatvezetője (1945–1948). Verseket, vígjátékokat, számos kabaréjelenetet és néhány filmforgatókönyvet írt. Politikai újságíróként, publicistaként gyűjtötte a magyar közélet szereplőinek életrajzi adatait. Közreműködött Balla Antal: A magyar országgyűlés története (1918) c. munkájában, valamint ő szerkesztette, ill. az ő életrajzi adatai alapján készült az első modern kortárs életrajzi lexikon, a Magyar politikai lexikon. 1914–1929. (Bp., 1929 és 1935).

Szerkesztés

A kolozsvári Ellenzék segédszerkesztője (1912–1914), majd tanulmányai befejezése után az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1918). Az összeomlás után Budapesten telepedett le, a 8 Órai Újság szerkesztője, politikai rovatvezetője (1918–1944), egyúttal a Reggeli Ujság és a Hétfő Reggel c. lapok belmunkatársa (1930-as évek). A II. vh. után a Hírlap törvényszéki rovatvezetője (1945–1948). Versei, tárcái, kritikái a fenti lapokon kívül még elsősorban az Erdélyi Szemle, a Kolozsvári Hírlap és a Pásztortűz c. lapokban jelentek meg (1930-as évek).