Bokorné Szegő Hanna
Bokorné Szegő Hanna

2024. március 29. Péntek

Bokorné Szegő Hanna

jogász

Névváltozatok

Bokor Péterné 

Születési adatok

1925. június 18.

Budapest

Halálozási adatok

2006. december 19.

Budapest


Család

Sz: Szegő Ernő dr. jogász, tisztviselő, Balla Stefánia. F: 1. 1944–1945: Vas János. Szülei és első férje a fasizmus áldozatai lettek. 2. 1947-től Bokor Péter (1924–2014) filmrendező, történész. Leányai: Németh Pálné Bokor Klára (1945–) jogász, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője és Bokor Judit (1949–) közgazdász, az Orvostovábbképző Intézet (OTI) tud. munkatársa. 

Iskola

A Veres Pálné Leánygimnáziumban éretts. (1943), a Pázmány Péter Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1949), Külügyi Főiskolát is végzett (1955), nemzetközi jogi szakvizsgát tett (1959). Az állam- és jogtudományok kandidátusa (1960), doktora (1973). 

Életút

Budapesten szövőgyári munkás (1944–1945), az ország megszállása után a Gestapo letartóztatta (1945). A Mozgóképüzemi Vállalat (MOKÉP) Jogi Osztálya joggyakornoka, osztályvezető-helyettese (1945–1951), a Külügyminisztérium Nemzetközi Jogi Osztálya előadója (1951–1956), a Nemzetközi Szervezetek Főosztálya főelőadója (1956–1960), az MTA Állam- és Jogtudományi Intézete tud. főmunkatársa és a Nemzetközi Jogi Osztály vezetője (1960–1997). Az MKKE, ill. a BKE Nemzetközi Jogi Tanszék mb. egy. docense (1963–1974), c. egy. tanára (1974–1995), emerita professzora (1995-től). Az MSZP Közjogi Tanácsadó Testületének tagja (1989–1990), az Emberi Jogok Magyar Központja alapító tud. igazgatója (1989-től; 1996-tól közalapítványként működik). A hágai Nemzetközi Jogi Akadémia ösztöndíjasa (1962). Az MTA–TMB rövidített aspiránsa (1957–1959).

Nemzetközi joggal, elsősorban a nemzetközi szervezetek jogával, nemzetközi kapcsolatokkal, háborús helyzetek jogi vonatkozásaival, hadifogolykérdéssel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el Magyarország és a különböző nemzetközi szervezetek közötti viszony tisztázása, ill. a függetlenné vált, új államok jogi helyzetének összehasonlító vizsgálata terén. 

Elismertség

Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottsága tagja. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) és Magyarország kapcsolatának szakértője, az ILO magyar tagozatának elnöke.

 

Az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának (CEEDOW) magyar tagja (1964–1976), elnöke (1969). 

Elismerés

Munka Érdemrend (arany), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Köztársasági Érdemrend Középkeresztje.

 

Akadémiai Díj (1967), Akadémiai Nívódíj (1972), Szent-Györgyi Albert-díj (1995). 

Szerkesztés

Az Acta Humana c. folyóirat főszerkesztője (1990–2006). A Questions of International Law c. könyvsorozat szerkesztője (1986-tól).

Főbb művei

F. m.: A koreai hadifogolykérdés és az Amerikai Egyesült Államok nemzetközi jogi felelőssége. (Jogtudományi Közlöny, 1952)
A kollektív biztonság kérdése. (Természet és Társadalom, 1955)
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel és a nemzetközi munkaügyi egyezményekkel kapcsolatos nemzetközi jogi kérdések. (Jogtudományi Közlöny, 1956)
A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1961)
Az ENSZ tanulmányi konferenciája a nők családjogi helyzetéről. (Jogtudományi Közlöny, 1961)
A diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon vitája a Magyar Tudományos Akadémián. (Az MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1961)
A gyarmati klauzula alkalmazása a nemzetközi szerződésekben. (MTA Állam- és Jogtudományi Intézete Értesítője, 1961
angolul: The Colonial Clause in International Treaties. Acta Juridica, 1962)
A francia gyarmatbirodalom bomlása az alkotmányjogi változások tükrében. (Jogtudományi Közlöny, 1962)
A legújabb afrikai államok alkotmányáról. (Állam és Igazgatás, 1962)
A kozmikus térséggel kapcsolatos alapvető nemzetközi jogi kérdések. (Állam- és Jogtudomány, 1962)
La Convention de Belgrade et le régime du Danube. (Annuaire Francais de Droit International. Paris, 1962)
Peaceful Coexistance and the International Legal Problems of Outer Space. (Questions of International Law. 1962. Bp., 1962)
Az új államok jogutódlása és a nemzetközi szerződések. – Az állam „szuverén egyenlőségének elve” az ENSZ alapokmányának rendszerében. (Állam- és Jogtudomány, 1963)
La succession des nouveaux États. (Acta Juridica, 1963)
Az emberi jogok kérdése és a nemzetközi jog. (Az állampolgárok alapjogai és kötelezettségei. Bp., 1965)
Az önrendelkezési jog nemzetközi jogi tartalma a gyarmati rendszer felbomlásának tükrében. (Állam- és Jogtudomány, 1965)
Nemzetközi jog. I–II. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1965–1966
Egy. tankönyv. 6. kiad. 1979
új kiad. 1986)
Human Rights and International Law. (Socialist Concept of Human Rights. Bp., 1966)
The International Legal Content of the Right of Self-Determination as Reflected by the Disintegration of the Colonial System. (Questions of International Law. 1966. Bp., 1966)
Az új államok és a nemzetközi jog. (Állam- és Jogtudomány, 1967
angolul: The New States and the International Law. Questions of International Law. 1967. Bp., 1967)
Az ENSZ Nők Helyzetével Foglalkozó Bizottságának tevékenysége és az Emberi Jogok Éve. (Állam- és Jogtudomány, 1968)
A nemzetközi szervezetek szerepe a nemzetközi jogi normák kialakulásának folyamatában. (Állam- és Jogtudomány, 1970)
A szokásjog helye a mai nemzetközi jogban. (Állam- és Jogtudomány, 1971)
Az új államok és a nemzetközi jog. Monográfia. (Bp., 1971
angolul: New States and International Law. Bp., 1970)
The Contribution of International Organizations to the Formation of the Norms of International Law. (Questions of International Law. 1971. Bp., 1971)
A nemzetközi szervezetek szerepe az egyetemes jellegű nemzetközi jogi normák kialakításának folyamatában. Doktori értek. (Bp., 1973
megjelent, kivonatosan: Gazdaság- és Jogtudomány, 1973)
A társadalmi fejlődés hatása a nők jogairól szóló nemzetközi szerződésekre. (Állam és Jogtudomány, 1975
angolul: Influence of Social Development on Treaties Relating to the Rights of Women. Acta Juridica, 1976)
A tudományos kutatók helyzetéről szóló nemzetközi ajánlás. (Magyar Tudomány, 1976)
Az ENSZ helye a nemzetközi jogalkotásban. Monográfia. (Bp., 1976
angolul: The Role of the United Nations in International Legislation. Bp., 1978)
The United Nations Role in Treaty-Making. (Questions of International Law. 1977. Bp., 1977)
A nemzetközi szerződésekben való, államutódlásra vonatkozó kodifikáció. – A gyermek védelme a nemzetközi jogban. (Jogtudományi Közlöny, 1979)
A közigazgatás fejlesztésének nemzetközi jogi kérdései. I. köt. 1–2. rész. Szerk. Lamm Vandával. (Bp., 1981)
Államok keletkezése és megszűnése a mai nemzetközi jogban. (Állam- és Jogtudomány, 1981)
Államazonosság – államutódlás. Monográfia. (Jogtudományi értekezések. Bp., 1984)
A kozmikus térséggel kapcsolatos néhány nemzetközi jogi elméleti kérdés. (Asztronautikai Tájékoztató, 1984)
Az ENSZ és az emberi jogok. (Az ENSZ napjainkban. Szerk. Simai Mihály. Bp., 1985)
Nemzetközi jog. Egy. jegyz. (Bp., 1986)
A nemzetközi jog és az alkotmányjog közötti kapcsolat általános problematikája. (Az alkotmány továbbfejlesztésének tudományos megalapozása. Bp., 1987)
Az emberi jogok nemzetközi jogi aspektusai és az alkotmányfejlődés. (Az alkotmány továbbfejlesztésének tudományos megalapozása. Bp., 1988)
International Organizations of Universal Character and the Domestic Legal Order of States. (Questions of International Law. 1988. Bp., 1988)
A Helsinki Záróokmány és az emberi jogok. (Jogtudományi Közlöny, 1988)
Az emberi jogok egyes csoportjainak megkülönböztetése és az alkotmányfejlődés. (Állam- és Jogtudomány, 1989)
Az emberi jogok nemzetközi védelme és az új magyar alkotmány. (Belügyi Szemle, 1989)
Nemzetközi jog. Egy. tankönyv. Többekkel. (Bp., 1989
2. kiad. 1993
3. kiad. 1995)
Egyezmény a gyermek jogairól. Összeáll., az előszót írta. (Bp., 1990)
Az Emberi Jogok Magyar Központjának megalakulása. (Jogtudományi Közlöny, 1990)
Az emberi jogok nemzetközi védelme és a belső jog. (Acta Humana, 1990)
Az emberi jogok nemzetközi védelmével kapcsolatos szerződésekhez fűzött fenntartások. (Állam és Jogtudomány, 1991)
A magzatvédelem nemzetközi jogi vonatkozásai. (Gyermekgyógyászat, 1991)
A gyermek védelme a nemzetközi jogban. (Acta Humana, 1992)
Az államok nemzetközi közösségének változása és az emberi jog. Vál. tanulmányok. Vál., szerk. (Jogtudományi értekezések. Bp., 1993)
A kisebbségek védelme az európai struktúrákban. (Acta Humana, 1993)
A kelet-közép-európai régió egyes államaiban végbement szétesési folyamatok hatása a nemzetközi szerződésekre. (Állam- és Jogtudomány, 1993)
Emberi jogok a nemzetközi jogban. Alapvető okmányok gyűjteménye. Összeáll. Masenko-Mavi Viktorral. (Bp., 1994)
Az emberi jogoktól való időleges eltérés, illetve az emberi jogok állandó jellegű törvényes korlátozása. (Acta Humana, 1995)
A gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi megítélésének és szabályozásának mai kérdései. (Acta Humana, 1996)
Nemzetközi jog. Egy. tankönyv. (4. jav. kiad. Bp., 1997
2. kiad. 1998
3. kiad. 1999
4. jav. kiad. 2000
5. jav. kiad. 2003
6. jav. kiad. 2006)
Ahol az érdekegyeztetés kötelezettsége megszületett. (Acta Humana, 1998)
A diszkrimináció tilalmának modern felfogása. Környei Ágnessel. (Acta Humana, 2001)
A Modern Approach to the Prohibition of Discrimination in Human Rights. (The International System at the Turn of Millennium. Bp., 2001)
Nemzetközi kapcsolatok alapszótár. Összeáll. Böszörményi Jenővel, Kemenszky Ágnessel. (Bp., 2003)
Az államok közösségének szerepe az emberi jogok érvényesítésében. (angolul
The Role of the Community of States in the Realisation of Human Rights. Mindkettő: Acta Humana, 2005)

 

ford.: Tunkin, Grigorij Ivanovics: A nemzetközi jog elméletének kérdései. Ford. Herczegh Gézával, Horváth Annával. (Bp., 1963)
Egyezmény a gyermek jogairól. Ford., szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Az ENSZ Gyermekalap Magyar Nemzeti Bizottsága kiadványa. Bp., 1990
2. kiad. 1992)
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1146. (1991) sz. ajánlása a nők és a férfiak munkaerőpiacon való elbánásának egyenlő lehetőségeiről. – Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 153. (1990) sz. véleménye Magyarországnak az Európa Tanácshoz való csatlakozási kérelméről. – A Magyar Köztársaság meghívása az Európa Tanács tagjainak sorába. Mindhárom dokumentumot ford. (Acta Humana, 1991)
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 144. sz. egyezménye a nemzetközi munkaügyi normák alkalmazásának előmozdítása érdekében folytatott, hármas tagozódású – tripartite – tanácskozásokról. Ford. Arató Krisztinával. (Acta Humana, 1998). 

Irodalom

 

Irod.: Ars boni et aequi. Tanulmányok az ezredvég nemzetközi rendszeréről. B. Sz. H. 75. születésnapjára. Szerk. Rostoványi Zsolt. (Bp., 2000)
Halálhír és Kondorosi Ferenc: B. Sz. H. emlékére. (Népszava, 2006. dec. 22.)
Herczegh Géza: B. Sz. H. emlékére. (Acta Humana, 2006)
B. Sz. H. (Grotius, 2006)
B. Sz. H. (Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. Bp., 2010). 

 

Megjegyzések

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem ÁJTK-ra 1945 szept.-től vettek fel nőket is. Bokorné Szegő Hanna az első ilyen évfolyam tagja volt!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője