Bogdánfi Sándor
író, szerkesztő, műfordító
Névváltozatok
Fenyő Árpád
Születési adatok
1912. november 26.
Budafok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Halálozási adatok
1987. január 26.
Újvidék, Jugoszlávia
Iskola
Iskoláit Versecen végezte, a Belgrádi, majd a Zágrábi Egyetemen jogot hallgatott (1931–1936), oklevelet nem szerzett.Életút
Első írásai a szabadkai őrtűzben és a Naplóban jelentek meg (1932-től). Magyarországon élt, Budapesten, az illegalitásban levő jugoszláv antifasiszta bizottság tagjaként tevékenykedett (1941–1944). A II. vh. után bekapcsolódott a jugoszláv katonai delegáció munkájába (1945), a bp.-i Jugoszláv Klub titkára (1945–1947). A bp.-i délszláv kisebbségi lap, a Narodne novine munkatársa. Jugoszláviába való visszatérése után az újvidéki Magyar Szó újságírója (1947 dec.–1949), majd az Újvidéki Rádió külpolitikai szerkesztője (1949–1957), a Buksi c. gyermeklap főszerkesztője (1957–1962), egyúttal a Dolgozók c. hetilap főszerkesztője, ill. felelős szerkesztője (1958–1964 és 1972–1980). A Magyar Szó Kilátó c. mellékletének szerkesztője (1971). Első versei és prózai művei a szabadkai őrtűz c. lapban és zágrábi horvát lapokban jelentek meg, első drámáját a szabadkai Népszínház mutatta be (Vass Péter, 1951). Legjellemzőbb műfaja azonban az aforizma és a humoreszk, ill. az irodalmi paródia volt (Se füle, se farka, 1959; Sirodalmunk könyve, 1970; Magyar sirodalom, 1976). Humoreszkjei elsősorban a társadalmi élet, s a sajátos vajdasági kisebbségi lét ellentmondásait, a bürokrácia rövidzárlatait, egyéb torz jelenségeit állítja pellengérre. Aforizmáit a Magyar Szóban Foszlányok címmel kezdte el közölni (saját magát is kigúnyolta Foszlányfi Sándor néven), sajátos műfaja volt a bökversnek és az aforizma egy különös változata, a Katastrófa. Műfordítóként kortárs jugoszláv irodalmat tolmácsolt, ill. Tito összes műveinek hivatalos fordítója volt; valamint lefordította John Reed híres dokumentumkönyvét (Tíz világrengető nap címmel, 1954).Emlékezet
A Magyar Szó c. vajdasági napilap fennállásának 10. évfordulóján élőújságot szervezett: 49 vajdasági magyar települést járt be egy szerkesztőségi csoport élén (1954). A szatirikus politikai műsor konferansziékból, rögtönzésekből és helyi villámtréfákból állt, s igen nagy sikert, kisebb politikai vihart is kavart.Elismerés
Neven-díj (1971), Svetozar Markovic Toza Újságírói Díj (1980).Főbb művei
F. m.: Új fény. Színmű. (Színpadunk. 42. Noviszád, 1950bem.: Vass Péter címmel, 1951)
Se füle, se farka. Humoreszkek. (Vidám Könyvtár. 1. Noviszád, 1959)
A nagy kaland. Ifj. reg. (Novi Sad, 1961)
A világ dióhéjban. Aforizmák, félperces novellák. Vál., az utószót írta Major Nándor. Ill. Szeles Károly. (Novi Sad, 1968)
Ember a Holdban. Humoreszkek, novellák, karcolatok. (Újvidék, 1969)
Egy merénylő vallomása. Reg. (Újvidék, 1969
szerb nyelven: Beograd, 1973)
Sirodalmunk könyve. Paródiák. Dormán László fotókarikatúráival. (Újvidék, 1970)
Hallgatni nem arany. Aforizmák. Ill. Szeles Károly. (Újvidék, 1971
szerb nyelven: Novi Sad, 1972)
Óriások. Ifj. reg. Ill. Lukic, Jovan. (Újvidék, 1971)
Angyalok játszanak. Reg. (Jugoszláviai magyar regények. Újvidék, 1974)
Magyari sirodalom. Paródiák. Ill. Kaján Tibor. (Újvidék, 1976)
Minden – és még valami. Aforizmák, humoreszkek. Ill. Szeles Károly. (Újvidék, 1980)
Szeretném, ha nevetnének. Bökversek, humoreszkek, paródiák, novellák, karcolatok. (Újvidék, 1982)
Éjszakák. Erotikus novellák. (Újvidék, 1986)
színművei a Szabadkai Népszínházban: Vass Péter. (bem.: 1951)
Bűnösök. (bem.: 1974)
ford.: Romac, P.: Szökés a börtönből. Emlékezések. (Noviszád, 1952)
Reed, John: Tíz világrengető nap. (Noviszád, 1954)
Domanovic, Radoje: Kínlódia. Szatirikus elb.-ek. Ford., az utószót írta. (Novi Sad, 1961)
Tito: Beszédek és cikkek. I–XV. köt. (Novi Sad, 1961–1971).
Irodalom
Irod.: Majtényi László: Vass Péter. B. S. színműve a szabadkai magyar színházban. (Híd, 1951)Guelmino Sándor: Foszlányos kötet. (Magyar Szó, 1972. jan. 15.)
Bori Imre: Egy merénylő vallomása. (B. I.: Fejezetek irodalmunk természetrajzából. Újvidék, 1973)
Bognár Antal: Angyalok játszanak operettet. (Új Symposion, 1974)
Vajda Gábor: Travesztiák vagy paródiák. (Magyar Szó, 1977. jún. 18.)
Dér Zoltán: Kritikus csörgősapkában. (D. Z.: Szembesülések. Szabadka, 1979)
Csorba Béla: Foszlányfi Sándor Dalton-városban. (Új Symposion, 1982)
Juhász Géza: Harc a gúny fegyverével. (Üzenet, 1982)
Utasi Csaba. Siralmas sirodalom. (U. Cs.: Vonul, ha illőn. Újvidék, 1983)
Juhász Géza: Mások modorában saját mondanivaló. (J. G.: Múltunk és jelenünk az irodalomban. Újvidék, 1983)
Hornyik Miklós: Mindennapi paráznaságaink. (Magyar Szó, 1986. aug. 31.)
Juhász Géza: „Az írásban láttam az életem célját.” Tíz éve hunyt el B. S. (Magyar Szó, 1997. jan. 25.)
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. (Bp., 2001)
Gerold László: Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon. (Újvidék, 2001)
Kalapis Zoltán: B. S. (Életrajzi kalauz. 1. A–Gy. Újvidék, 2002)
Húsz éve nincs közöttünk. (Magyar Szó, 2007. jan. 31.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (663), orvos (603), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
