Család

Sz: Bielz Mihály (1787–1866) evangélikus lelkész, természettudós, az első nagyszebeni kőnyomó intézet alapítója.

Iskola

Gimnáziumi tanulmányai után a nagyváradi jogakadémián jogot hallgatott (1846–1848). Az MTA tagja (l.: 1873. máj. 21.).

Életút

A kamarai erdészeti igazgatóság tisztviselője (1848), majd hadnagyként szolgált az osztrák hadseregben (1848–1850); részt vett a magyar szabadságharc elleni küzdelemben is (1848–1849). A dévai cs. és kir. kerületi törvényszék fogalmazója (1850), Dobrán cs. és kir. kerületi albiztos és a nagyszebeni pénzügyigazgatóság fogalmazója (1850–1867), Nagyszebenben és Marosvásárhelyen cs. és kir. kerületi biztos (1867–1869), a pénzügyminisztérium nagyszebeni titkára (1869). Az (= KSH) miniszteri titkára, majd kir. tanácsosi rangban a KSH elnökhelyettese (1869–1873), Nagyszebenben tanfelügyelő (1873– 1878), súlyos betegsége, melynek következtében megvakult nyugdíjazták (1878). A természet titkainak megfigyelésébe apja, a gyűjtés és preparálás rejtelmeibe Fuss Mihály, a nagyszebeni gimnázium tanára vezette be. Beutazta Erdélyt, s a korszak egyik legjelentősebb rovargyűjteményét és herbáriumát állította össze. Zoológusként elsősorban a puhatestű és a gerinces faunával fogl., de jelentős dolgozatokat írt az erdélyi ásványokról is. Német nyelvű erdélyi útikönyeket, útleírásokat és honismereti műveket is kiadott.

Emlékezet

Tekintélyes mennyiségű egzotikus fajt is tartalmazó rovargyűjteményét a nagyszebeni Siebenbürgischen Verein für Naturwissenschaften zu Hermannstadt vásárolta meg (1858-ban; ez a mai Nagyszebeni Természettudományi Múzeum első jelentősebb gyűjteménye). Cserék révén jelentős puhatestű anyaggal gyarapította a Magyar Nemzeti Múzeumot (MNM), csiga- és kagylógyűjteménye a Magyar Állami Földtani Intézetbe (MÁFI) került.

Elismertség

A Bécsi Tudományos Akadémia és a Belga Királyi Akadémia tagja. A szász Erdélyi Természettudományi Egylet elnöke (1866-tól).

Elismerés

A kolozsvári tudományegyetem tb. doktora (1896).

Szerkesztés

A nagyszebeni Transsylvania periodische Zeitschrift für Landeskunde c. hetilap szerkesztője (1861–1863).