Beke Manó
Beke Manó

2024. november 2. Szombat

Beke Manó

matematikus

Névváltozatok

1884-ig Beck

Születési adatok

1862. április 24.

Pápa

Halálozási adatok

1946. június 27.

Budapest


Család

Sz: Beck Lipót, Herzog Fanni. F: Stern Júlia. Testvére: Beke József (1867–1940) mérnök. Leánya: G. Beke Margit (1890–1988) műfordító, író. Unokája: Ata Kando (Görög Etelka, 1913–) fotóművész.

Iskola

Középiskoláit a pápai bencés gimnáziumban és a bp.-i VI. kerületi állami főreáliskolában végezte, a bp.-i tudományegyetemen (1879–1882), a göttingeni egyetemen (1882–1883), a József Műegyetemen tanult (1879–1882), Budapesten matematika–fizika szakos tanári okl. (1883) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1884), majd a göttingeni egyetemen mint állami ösztöndíjas a matematikatanítás kérdéseit tanulmányozta (1892–1893), magántanári képesítést szerzett (1896). Az MTA tagja (1.: 1914. máj. 7.; kizárták: 1920. ápr. 19.; tagsága helyreállítva: 1945. ápr. 26.).

Életút

A bp.-i V. kerületi Markó utcai főreáliskola próbaéves (1883–1884), helyettes (1884–1886), majd r. tanára (1886–1895), az egyetemi tanárképző intézet gyakorló főgimnáziumának r. tanára (1895–1900). A Budapesti Kereskedelmi Akadémián a matematika előadó tanára (1888-tól), a bp.-i tudományegyetem magántanára (1896-tól), a matematika ny. r. tanára (1900– 1922); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1911–1912). A Tanácsköztársaság bukása után fegyelmi eljárást indítottak ellene (1919), tanszékétől és nyugdíjától megfosztották (1922; a nyugdíját még ebben az évben visszakapta; a II. vh. után a Pázmány Péter Tudományegyetem és az MTA is rehabilitálta: 1945). A bp.-i Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. matematikai, természettudományi és technikai szakértője (1922–1939). A Könyves Kálmán Szabadkőműves Páholy tagja. Vezető szerepet játszott a magyarországi matematikatanítási reformtörekvésekben; szorgalmazta a nők felsőfokú tanulási lehetőségeinek megteremtését, portrét írt Szofja Kovalevszkajáról a világon az első női egyetemi tanárról. A II. tanügyi kongresszus titkára (1896), a római (1908), a cambridge-i matematikai kongresszus (1912), a párizsi matematika-tanítási konferencia résztvevője (1914). ő készítette el a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a középiskolák állapotáról az Országgyűlés elé terjesztett jelentéseit (1886-1896). Tudományos munkássága elsősorban algebrai és geometriai kérdésekre terjedt ki; nemzetközileg is figyelmet keltettek a lineáris differenciálegyenletek ún. reducibilitására vonatkozó eredményei. Széles körben használt matematika-tankönyveket írt.

Emlékezet

Emlékére a Bolyai János Matematikai Társulat Beke Manó-emlékdíjat alapított (a matematika oktatásában és népszerűsítésében kimagasló eredményeket elért tanárok számára; elsőként 1951. dec. 15-én adták át, a Társulat Rátz László-vándorgyűlésén).

Elismertség

A Nemzetközi Matematikai Oktatásügyi Bizottság Magyar Nemzeti Albizottságának alelnöke. Az Országos Középiskolai Matematikai Reformbizottság elnöke (1906–1909).

Főbb művei

F. m.: Halmazok aequivalenciája. (Bp., é. n.)
A legkisebb működés elve a Gauss-féle görbület-elmélet alapján. Egy. doktori értek. is. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1884)
Érettségi vizsgálati mathematikai feladatok gyűjteménye. Reif Jakabbal. (Bp., 1893
hasonmás kiad. 1993)
A közoktatás a kiállításon. Kalauz. Gopcsa Lászlóval. (Bp., 1896)
Egy elemi geometriai tétel. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1898)
A homogén lineáris differenciálegyenletek resolvenseinek alapegyenleteiről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1898)
A Bolyai-féle trigonometria. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1903)
Egy középérték. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1903)
A Taylor-sor maradék tagja. (Bp., 1903)
A linear differenciálegyenlet alapegyenletéről. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1905)
A függvény elméletéhez. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1906)
A Cauchy-féle integráltételek. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1906)
Bevezetés a felsőbb mennyiségtanba. (Bp., 1907)
A kapcsolástanhoz. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1907)
A körtanhoz. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1907)
Bevezetés a differenciál- és integrálszámításba. (Bp., 1908
2. kiad. 1920
3. átd. kiad. 1965
4. kiad. 1967)
A geodetikus vonalak elméletéhez. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1909)
Der Mathematische Unterricht an den Mittelschulen. (Bp., 1912)
A differenciál- és integrálszámítás elemei. (Bp., 1913)
Les resultats obtenus dans l’introduction du calcul différential Bioche, Ch.- val. (Paris, 1914)
Vizsgálatok az analytikai függvények elmélete köréből. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1914. okt. 19.
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1916)
Adalékok a hatványsorok Hadamard- és Hurwitz-féle compositióihoz. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1917)
Sophia Kovalevska. (Női arcképek. Bp., 1922)
Determinánsok. (Bp., 1925)
Analytikai geometria. (Bp., 1926)
A véletlen a természettudományokban. (Bp., 1927)
Über mathematische Begabung. (Leipzig, 1933)
Adalék a térbeli görbék elméletéhez. (Bp., 1938)
Transzverzális és ortogonális. (Bp., 1938)
Egy differenciális függvényegyenlet. (Bp., 1941)
A matematikai tanítás reformja. Sajtó alá rend. Pintér Lajos. (Bp., 1992)
tankönyvei: Algebra. (Bp., 1890
8. kiad. 1923)
Mértan. (Bp., 1891
4. kiad. 1917)
Számtan. (Bp., 1893–1895)
Vezérkönyv a népiskolai számtani oktatáshoz. (Bp., 1896
2. kiad. 1918)
Számtan és mértan. (Bp., 1899)
Differenciál- és integrálszámítás. 1–2. (Bp., 1910–1916)
szerk.: Az Országos Középiskolai Tanár-egyesület jubileumi közgyűlése alkalmából … megnyílt középiskolai kiállítás katalógusa. (Bp., 1891)
A II. országos egyetemes tanügyi kongresszus naplója. Többekkel. 1–3. (Bp., 1898)
A középiskolai matematikai tanítás reformja. Mikola Sándorral. (Bp., 1909
németül: Leipzig–Berlin, 1911)
A technika világa. 1–3. (Bp., 1928–1929)
ford.: Hurwitz, A.: Az analitikai függvények általános elméletének újabb fejlődéséről. (Bp., é. n.)
Poincaré, H.: A tiszta analízis és a mathematikai physika kapcsolata. (Bp., 1898)
Perry, J.: A pörgettyű. (Bp., 1922)
Janet, P.: A búgó csiga és egyéb rejtelmek. (Bp., 1935).

Irodalom

Irod.: Bálint Elemér: B. M. (Nyugat, 1922)
Oblath Richárd: B. M., a nagy magyar tanár. (A matematika tanítása, 1956)
Tolnai Jenő: B. M. születésének századik évfordulójára. (A matematika tanítása, 1962)
Hajnal Imre: B. M. (Pedagógiai Műhely–Csongrád Megyei Pedagógiai Intézet, 1986)
Berényi Zsuzsanna Ágnes: B. M. állásfoglalása három erkölcsi kérdésben. (A matematika tanítása, 1987)
Hajnal Imre: B. M. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1987)
Grábnerné Bősze Klára: B. M. (Bp., 1987).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője