Bede Jób
Bede Jób

2024. november 10. Vasárnap

Bede Jób

újságíró, író

Névváltozatok

Rosenberg

Születési adatok

1869. január 8.

Szilágysomlyó

Halálozási adatok

1919. február 16.

Budapest


Család

Hegedűs Gyula (1887–1953) újságíró Mikszáth Kálmán (1847–1910) író

Iskola

Középiskoláit szülővárosában és Kolozsvárott végezte, a kolozsvári református kollégiumban éretts. (1887), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán tanult és uo. a Bölcsészkaron filozófiát is hallgatott (1887–1890?), tanulmányait nem fejezte be.

Életút

A kolozsvári Ellenzék belmunkatársa (1887), a kolozsvári Erdélyi Híradó főmunkatársa (1887–1888), a Kolozsvár c. politikai napilap munkatársa (1888–1895). Budapestre költözött (1895). Az Egyetértés c. napilap (1895–1896), a Magyarország (1896–1901), a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló (1901–1913), a Világ és a Magyar Hírlap belmunkatársa (1913–1919). Első írásai hetedikes gimnazista korában jelentek meg, kezdetben szépirodalmi tárcákat írt, majd társadalmi cikkeivel nagy feltűnést keltett a kolozsvári lapokban. A Kolozsvár c. napilapban elsősorban jogtörténeti dolgozatokat, politikai és nemzetgazdasági tárgyú írásokat, néhány eredeti novellát közölt, ill. külföldi elbeszéléseket és kisregényeket fordított. Az erdélyrészi napi eseményekről tájékoztatta a nagyobb fővárosi lapokat (Vasárnapi Ujság, 1889; Ország–Világ, 1889–1890; Pesti Hírlap, 1889–1890; Fővárosi Lapok, 1890–1894 stb.). Írásainak sikere után megszakította egyetemi tanulmányait, majd a fővárosba költözött. Budapestre költözése után a századelő egyik ismert újságírója lett. Tárcái, elbeszélései, kisebb prózai munkái éles megfigyelőképességről, kiváló stílusérzékről és érzékeny jellemábrázoló képességről tanúskodnak. Mikszáth Kálmán kiválása után átvette a Pesti Hírlap népszerű országgyűlési rovatának A tisztelt házból -nak a vezetését. 1906-ban egy hírlapi vita következtében híres párbajt vívott Hegedűs Gyula újságíróval, aminek következtében megsebesült.

Szerkesztés

Írásai, novellái a fentieken kívül még elsősorban A Hét (1890–1907), a Szegedi Híradó (1891–1894), a Képes Családi Lapok (1892), a Magyar Géniusz (1892–1893), az Egyenlőség (1895–1910), a Jövendő (1903–1905), a Politikai Heti Szemle c. lapokban jelentek meg. (1904–1905).

Főbb művei

F. m.: Trifolium. Elb.-ek. Fekete Bélával, Kovács Dezsővel. (Kolozsvár, 1891)
A befejezett regény. Önéletrajzával és arcképével. (Az Érdekes Ujság dekameronja. IX. Száz magyar író száz legjobb novellája. Bp., 1900?)
Jár az élet útjain… (Eredeti magyar novellák és elbeszélések. Bp., 1908)
A leányom, Manci… (Hölgyek naptára. 1912. Bp., 1912)
A regény második fejezetje. (Mikszáth almanachja. Bp., 1914).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője