Bauer Simon
Bauer Simon

2024. október 14. Hétfő

Bauer Simon

filozófus, pedagógus, műfordító

Születési adatok

1851. április 12.

Pest

Halálozási adatok

1897. július 19.

Lőcse


Család

F: Lewy Eugénia tanítónő. Fia: Balázs Béla (1884–1949) író, esztéta, Bauer Ervin (1890–1938) biológus; leánya: Bauer Hilda (1887– 1965) emlékiratíró.

Iskola

A bécsi egyetemen filozófiát, pedagógiát és német filológiát tanult (1870–1873), a berlini, a strassburgi és párizsi egyetemen kiegészítő tanulmányokat folytatott (1873–1874); a bp.-i tudományegyetemen magyar–német szakos tanári okl. (1874) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1876).

Életút

A szegedi állami főreáliskola (1875–1890), a lőcsei állami főreáliskola r. tanára (1890–1897). Kiadta, magyarázta, ill. fordította Goethe, Schiller drámáit, Leibniz filozófiai műveit. Nyelvészeti munkákat is közölt, elsők között kísérelte meg a magyarországi frazeológiák osztályozását.

Főbb művei

F. m.: Gondolkodás és tudás. Egy. doktori értek. is. (Szeged, 1876)
A szólásmód. (Lőcse, 1891)
A lőcsei evangélikus gimnázium története. (Lőcse, 1896)
Árpád. Színmű 5 felvonásban. Kézai Simon álnéven. (Bp., 1896)
szerk.: Goethe: Iphigenie auf Tauris. Magyarázta, a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1880
2. kiad. 1892)
Goethe: Egmont. Magyarázta, a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1887)
Schiller: Die Braut von Messina. Magyarázta, a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1889)
Schiller: Die Jungfrau von Orléans. Magyarázta, a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1892)
Molière: L’avare. Magyarázta, a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1893)
ford.: Leibniz kisebb philosophiai művei. Magyarra fordította, a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1890)
Leibnitz: Értekezések. Ford. Vida Sándorral. (Bp., 1907).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője