Bauer Ervin
Bauer Ervin

2024. szeptember 12. Csütörtök

Bauer Ervin

orvos, biológus

Születési adatok

1890. október 19.

Lőcse

Halálozási adatok

1938. január 11.

Moszkva, Szovjetunió


Család

Sz: Bauer Simon (1851–1897) filozófus, pedagógus, műfordító, Lewy Eugénia tanítónő. Testvére: Balázs Béla (1884–1949) író, esztéta és Bauer Hilda (1887–1965) emlékiratíró. F: 1.: Kaffka Margit (1880–1918) írónő. 2. Szilárd Stefánia matematikus. Fia: Bauer Mihail (1924–) és Bauer Karl (1934–).

Iskola

A bp.-i (1909–1911) és a göttingeni tudományegyetemen tanult (1911–1913), a bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1914).

Életút

Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1915), megsebesült (1915), a temesvári helyőrségi kórház kórboncnoka (1915– 1918); közben J. Wagner von Jauresgg professzor bécsi elmegyógyászati klinikájána asszisztense is (1916), ekkor kezdett elméleti biológiával fogl. A KMP tagja (1919. márc.–júl.-tól), a Tanácsköztársaság bukása után második feleségével, Szilárd Stefániával Bécsbe menekült (1919 ősze), Bécsben, majd Göttingenben élt (1919–1921), a prágai Károly Egyetem Általános Biológiai és Kísérleti Morfológiai Intézetének asszisztense (1921–1923), a berlini Rákkutató Intézet asszisztense (1923–1925), a moszkvai Obuh Munkaegészségügyi Intézet általános biológiai laboratóriumának tud. munkatársa (1925–1930). A II. sz. Moszkvai Állami Egyetem Általános Biológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára (1930–1934), a Tyimirjazov Biológiai Intézet általa megszervezett biológiai laboratóriumának vezetője (1931–1934), egyúttal a leningrádi egyetemen az általános biológia előadója is; majd az Össz-szövetségi Orvostudományi Kísérleti Intézet (VIEM) Általános Biológiai Osztályának vezetője (1934–1937). A szovjet politikai rendőrség feleségével együtt letartóztatta (1937. aug.), további sorsa ismeretlen, az újabb kutatások szerint egy szovjet koncentrációs táborban agyonlőtték. A modern elméleti biológiai kutatások megalapítója. Genetikai fogalmait a későbbi kutatások nem igazolták. Kimagasló eredményeket ért el az élet energetikai meghatározására és az élet- és kórjelenségek energetikai magyarázatával kapcsolatban.

Főbb művei

F. m.: Die Grundprinzipien der rein naturwissenschaftlichen Biologie. (Berlin, 1920)
Tyeoretyicseszkaja biologija. (Moszkva– Leningrád, 1935
mindkettő magyar nyelven: Elméleti biológia. Szerk., előszó, jegyz. Ákos Károly. Ford. Müller Miklós
hasonmás kiad. 1982)
The Theoretical Biology. Reprint of the 1935 Edition with a Preface, a Biographical and a Critical Essay. (Bp., 1982).

Irodalom

Irod.: Ákos Károly: B. E. (Orvosi Hetilap, 1965. 40.)
László Miklós: A világhírű ismeretlen. B. E. (Élet és Irodalom, 1965. 28.)
Tokin, B. P.: Az elméleti biológia és B. E. munkássága. Ford. Müller Miklós. (Bp., 1965)
Forbáth Imre: Eszmék és arcok. (Pozsony, 1966)
H. Varró Rózsa: B. E. elméleti filozófiája és a marxista filozófia. (Magyar Filozófiai Szemle, 1970)
Zádor Erika: Nemcsak tisztelgés. (Magyarország, 1983. 8.)
Bauer Hilda: Emlékeim. – Levelek Lukácshoz. Szerk., a képanyagot összeáll., az utószót és a jegyzeteket írta Lenkei Júlia. (Archívumi füzetek. Bp., 1985)
Lenkei Júlia: „Azután dolgoznánk szépen együtt“. Száz éve született B. E. (Liget, 1990)
Müller Miklós: A Martyr of Science. (The Hungarian Quaterly, 2005)
Müller Miklós: Új könyvek B. E.-ről, a tragikus sorsú orvosbiológusról. (Magyar Tudomány, 2005)
A Te színed előtt. Kaffka Margit szerelmei. Szerk. Borgos Anna. (Bp., 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője