Barta Zsuzsa
Barta Zsuzsa

2022. október 3. Hétfő

Barta Zsuzsa

rendező

Születési adatok

1924. december 21.

Bécs

Halálozási adatok

1992. június 22.

Budapest

Temetési adatok

1992. július 6.

Budapest

Farkasrét (búcsúztatás)


Család

Nagyszülei: Blau Simon Rudolf foltozószabó, Wiener Karolina.

Szülei: Barta Sándor (= 1914-ig Blau Sándor, 1897. okt. 7. Bp.–1938. jún. 3. Moszkva) író, költő, műfordító, Újvári Erzsébet (= Kassák Erzsébet, 1899. júl. 14. Érsekújvár–1940. aug 11. Moszkva), költő, műfordító, Kassák Lajos (1887–1967) húga. 

Testvére: Barta György (1930–1993). 

Iskola

A moszkvai Színművészeti Akadémián színész és rendezői okl. szerzett (1948) és a moszkvai Vörös Hadsereg Színház művésze és rendezője.

Életút

Moszkvai emigrációja után 1948 nyarán tért haza Budapestre. A Madách Színház segédrendezője (1948–1949), miután Hont Ferencet megválasztották a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Filmművészeti Főosztályának vezetőjévé, Hont Ferenc javaslatára kinevezték a Madách Színház igazgatójává (1949–1952), a Színház- és Filmművészeti Akadémia tanára (1952–1954), egyúttal a Nemzeti Színház társfőrendezője (1952) és az Állami Déryné Színház tagja (1953).

Moszkvában aspiráns (1954–1960). Hazatérése után az egri Gárdonyi Géza Színház (1962–1963), a veszprémi Petőfi Színház (1963–1964), a győri Kisfaludy Színház rendezője (1964–1965). A Magyar Televízió (MTV) munkatársa (1965–1978?).

Emlékezet

A Madách téren működő színház 1946-ban Hont Ferenc igazgatásával a Színművészeti Akadémia (= Színház- és Filmművészeti Főiskola) és a Magyar Rádió közös színháza lett (a megnyitó előadás 1946. jan. 24-én volt, Móricz Zsigmond Ludas Matyi c. átdolgozását a Magyar Rádió is közvetítette). A színházat 1947. okt.-ben államosították, a teátrum 1948–1949-ben Állami Madách Színház néven működött. A Moszkvából hazatérő Barta Zsuzsa itt kezdte el rendezői pályafutását mint segédrendező. Az első, Szovjetunióban végzett magyar rendezőnő hazatérése kisebb szenzációt keltett a hazai lapokban (a róla készült írások egy részében jelent meg ekkor először az a téves adat, hogy édesapja, a szintén kommunista emigráns Barta Lajos, a később Kossuth-díjjal kitüntetett író).

A szovjet szocialista színházi hagyományok szerint a rendező elsősorban a teátrum igazgatásával, az idényben sorra kerülő színművek „ideológiai ellenőrzésével” foglalkozott, keveset rendezett, gyakran társrendezőként felügyelte a munkát. Barta Zsuzsa első rendezése Gorkij Kispolgárok c. klasszikus színműve volt, majd a Sztálin-díjas Anatolij Szurov Szabad a pálya c. szocialista realista drámája következett (Pártos Gézával; minden este telt ház előtt játszották 1949. nov. 25-étől 1950. febr. 6-ig). Színháztörténeti jelentőségű bemutató volt a szintén Sztálin-díjas Visnyevszkij Feledhetetlen 1919 c. drámája (a Nemzeti Színház mutatta be Major Tamás és Marton Endre társrendezőségében, Magyarország „felszabadulásának” ünnepén, 1952. ápr. 4-én). A darab premierjére a Hamlet után került sor, ahol a főszereplőt hármas szereposztásban Básti Lajos, Ungváry László és Major Tamás alakította a náluk jóval fiatalabb Gábor Miklós helyett, aki végül Fortinbrast játszotta. A döntést nagy szakmai felháborodás követte, ezért Gábor Miklóst a Visnyevszkij-darab egyik főszerepével kárpótolták. A Sztálint magyar színpadon elsőként megszemélyesítő Gábor Miklóst 1953-ban, alakításáért Kossuth-díjjal ismerték el.

Barta Zsuzsa 1954-ben visszatért Moszkvába, közelebbről nem ismert aspirantúrára (a Szovjetunióban nemcsak a tudósok, de a művészek is szerezhettek tudományos fokozatot). Hat év múlva ismét visszatért Magyarországra, vidéki színházakban kapott még néhány kisebb rendezői feladatot, utolsó aktív éveiben a Magyar Televízióban működött.

Barta Zsuzsa Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Főbb művei

F. rendezései: Gorkij, Makszim: Kispolgárok. Dráma 4 felvonásban. (Madách Színház, 1949. febr. 12.)
Szurov, Anatolij Alekszejevics: Szabad a pálya. Színmű 4 felvonásban, 5 képben. Pártos Gézával. (Madách Színház, 1949. nov. 25.)
Visnyevszkij, Vszevolod Vitaljevics: Feledhetetlen 1919. Színmű 3 felvonásban, 11 képben. Major Tamással és Marton Endrével. (Nemzeti Színház, 1952. ápr. 4.)
Kállai István: Férjek a küszöbön. (Egri Gárdonyi Géza Színház, 1963. ápr. 19.)
Meskó Barna: Péter és János. Dráma 3 felvonásban. (Veszprémi Petőfi Színház, 1963. dec. 28.)
Sólyom László: Játék a nádasban. Komédia 3 felvonásban. (Veszprém, Egyetemi Színpad, 1964. márc. 29.)
Trenyov, Konsztantyin Andrejevics: Ljubov Jarovaja. Színmű 3 felvonásban. Margitta Gáborral. (Győr, Kisfaludy Színház, 1964. nov. 6.)
Olesa, Jurij: A félkegyelmű. Dosztojevszkij regénye alapján. Színmű 2 részben, 12 képben. (Győr, Kisfaludy Színház, 1965. márc. 9.).

Irodalom

Irod. és források: Kiskorú Blau Sándor budapesti születésű ugyanottani lakos családnevének „Barta”-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1914. ápr. 1.)
Barta Zsuzsi levele a szovjet írókhoz. [Barta Zsuzsi és öccse, Barta Gyuri – az elhunyt Barta Sándor író és Ujvári Erzsi írónő gyermekei – a „minap” érkeztek meg a Szovjetunióból. Barta Zsuzsi köszönetet mondott Alekszandr Fagyejevnek, a Szovjet Írók Szövetsége főtitkárának, hogy a két kis árvát nem hagyták magukra, Zsuzsi elvégezhette a moszkvai színiakadémiát!] (Új Világ, 1948. szept. 3.)
Gorkij a Madáchban. Moszkvában tanult Barta Zsuzsa, a rendező. [A cikk tévesen azt állítja, hogy Barta Zsuzsa édesapja Barta Lajos, az 1919-es emigráns író!] (Magyar Nap, 1949. jan. 15.)
K. J.: Kispolgárok. Gorkij-bemutató a Madáchban. (Szabad Szó, 1949. febr. 12.)
Vámos Magda: Kispolgárok. Bemutató a Madách Színházban. (Magyar Nemzet, 1949. febr. 13.)
Molnár Miklós: Kispolgárok. Gorkij drámájának bemutatója. (Magyar Nemzet, 1949. febr. 15.)
Aranyossi Pál: Maxim Gorkij: Kispolgárok. (Új Világ, 1949. febr. 18.)
Madarász Emil: Hogyan látják a szovjet művészek a Madách Színház Gorkij előadását? (Népszava, 1949. márc. 3.)
Molnár Miklós: Szabad a pálya. Szurov drámájának bemutatója a Madách Színházban. (Szabad Nép, 1949. nov. 29.)
Darvas Szilárd: Szabad a pálya. A. Szurov színműve a Madách Színházban. (Világosság, 1949. dec. 1.)
Erdős Jenő: Szabad a pálya. Szurov-bemutató a Madách Színházban. (Kis Újság, 1949. dec. 1.)
Sarló Sándor: Szabad a pálya. Bemutató a Madách Színházban. (Új Világ, 1949. dec. 2.)
Aczél Tamás: Feledhetetlen 1919. Visnyevszkij Sztálin-díjas színműve a Nemzeti Színházban. (Szabad Nép, 1952. ápr. 12.)
Vészi Endre: Feledhetetlen 1919. Visnyevszkij nagy drámai műve a Nemzeti Színházban. (Népszava, 1952. ápr. 18.)
Demeter Imre: Színmű a legyőzhetetlen forradalomról. Sztálin elvtárs megszemélyesítése magyar színpadon. [Feledhetetlen 1919. Visnyevszkij drámája.] (Esti Budapest, 1952. máj. 15.)
Barta Zsuzsa gyászjelentése. (Népszabadság, 1992. júl. 4.)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Bozók Ferenc: Újvári Erzsi ébresztése. (Ezredvég, 2015. 6.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DTH7-Q5?i=77&wc=92QT-ZNP%3A40678301%2C51865101%2C1077267302&cc=1452460 (Barta Sándor születési anyakönyve, 1897)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2022

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője