Barsi Ödön
Barsi Ödön

2024. október 14. Hétfő

Barsi Ödön

író, rendező, műfordító

Névváltozatok

Rodriguez

Születési adatok

1904. április 18.

Budapest

Halálozási adatok

1963. február 5.

Budapest


Család

Testvére: Rodriguez Endre (1899–1975) filmrendező.

Iskola

A Színművészeti Akadémián színészi és rendezői okl. szerzett (1929).

Életút

A Nemzeti Színház tagja (1929–1930), a kolozsvári és a nagyváradi társulatoknál vendégszerepelt (1931–1932), a Magyar Rádió munkatársa: lektor, dramaturg, rendező (1935–1945), főrendező (1945–1948). Íróként elsősorban fantasztikus regényei, vadnyugati és bűnügyi történetei, valamint népszerű történelmi regényei révén vált ismertté, ill. több regényt dramatizált. Számos művét különböző álneveken írta (pl.: E. Girdo; J. Bayrd, C. Green, C. Thompson stb.). A II. vh. után jelentős szerepet játszott a Magyar Rádió újraindításában.

Emlékezet

Életműsorozata a Garabonciás kiskönyvek keretében jelent meg (1988–1992).

Elismertség

A TTIT Asztronautikai Bizottságának alapító tagja (1956-tól).

Főbb művei

F. rendezései: Madách I.: Az ember tragédiája. (Nemzeti Színház, 1938)
Húsvéti passió. (Pécsi Színház, 1943)
Dumas: A három testőr. (Szegedi Nemzeti Színház, 1948)
Gárdonyi Géza: Isten rabjai. Reg. (rádióváltozat: 1935, rádiós jutalompályázaton 1.
filmforgatókönyv: 1942)
egyéb rádiós rendezései 1936–1944 között: Az ördög hegedűse
Délibáb kisasszony
Panoptikum
A súgó
Tükör előtt
Felszabadítók. F. m.: írásai: A gyilkos fák szigete. Reg. (Bp., 1935)
Az alcazári máglya. Reg. (Bp., 1936)
A Déli-sark aranya. Reg. (Bp., 1936)
Az elveszett oázis. Reg. (Bp., 1936)
A vörös skorpió. Reg. (Bp., 1936)
A skorpió bandája Reg. (Bp., 1936)
A csuklyás lovas. Reg. (Bp., 1936)
A Waterloo híd rejtélye. Reg. (Bp., 1936)
A Colorado farkasa. Reg. (Bp., 1938)
A kőkoporsó titka. Reg. (Bp., 1939)
A halálexpress. Reg. (Bp., 1939)
Segítség…! Gyilkos… Reg. (Bp., 1939)
Bolingbroke-kastély kísértete. Reg. (Bp., 1940)
A szellemek völgyében. Ifj. reg. (Bp., 1940)
Halálfejes lovas. Reg. (Bp., 1940)
A zöld anakonda. Reg. (Bp., 1940)
A lasszóvető. Reg. (Bp., 1940)
A szent Buddha titka. Reg. (Bp., 1940)
A bálványimádó. Reg. (Bp., 1941)
Az álarcos fantom. Reg. (Bp., 1941)
Játék a halállal. Egy történet Kempelen Farkas életéből. (Bp., 1942)
Madagaszkár királya. Benyovszky Móric gróf kalandos élete. (Bp., 1943?)
Az ördöglovas. Sándor Móric gróf kalandos élete. (Bp., 1943)
Az ördög hegedűse. Paganini élete. (Bp., 1944)
El Dorado. Reg. (Bp., 1944)
Az űrhajó. A világűr vándorai. (Bp., 1944)
Indiánok a Dunán. Ifj. reg. (Bp., 1946)
ford.: Hoffmann, E. T. A.: Válaszúton. Reg. (Bp., 1943)
Poe, Edgar Allan: őfensége levele. (Bp., 1943)
Poe, Edgar Allan: Mr. Simpson tévedése. (Bp., 1943).

Irodalom

Irod.: Szatmári Jenő István: Magyar H. G. Wells, vagy történeti rejtély. (SF Tájékoztató, 1975).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője