Barra István
Barra István

2024. szeptember 12. Csütörtök

Barra István

biológus, botanikus, szőlőpatológus

Születési adatok

1900. június 14.

Torda, Torda vármegye

Halálozási adatok

1986. május 20.

Budapest


Iskola

A József Műegyetem Közgazdaság-tudományi Kar mezőgazdasági szakán végzett (1922), a bp.-i tudományegyetemi közgazdaság- tudományi karon doktori okl. szerzett (1932).

Életút

A Szőlő- és Borgazdasági Kísérleti Állomás asszisztense, egyúttal a József Műegyetem Növénytani Intézet díjtalan tanársegéde (1922–1929), a Szőlészeti Kutató Intézet, ill. a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet élet- és kórtani csoportjának vezetője (1929–1962). Belföldi kutatási ösztöndíjas (1931). Szőlőpatológiával, elsősorban a szőlő gombabetegségeinek (peronoszpóra, lisztharmat) és rovarkártevőinek (szőlőmoly, szőlőilonca, filoxéra) tanulmányozásával fogl. Kiemelkedő eredményeket ért el a szőlőperonoszpóra fejlődésmenetének tanulmányozásában és az ellene való védekezés kidolgozásában.

Főbb művei

F. m.: A szőlőfajták levegőnyílásának fluktuációja. Egy. doktori értek is. (Botanikai Közlemények, 1932)
A szőlő jelentősebb gombabetegségei, főbb rovarkártevői és az ellenük való védekezés. (Borászati Lapok, 1941)
Peronoszpóra elleni védekezés és a rézgálichiány. (Borászati Lapok, 1943)
Védekezés a szőlőperonoszpóra ellen háborús viszonyok között. (Borászati Lapok, 1944)
A szőlő kártevői és betegségei. Hullay Lajossal. (Bp., 1951)
A szőlőperonoszpóra-fertőzés mérvét és az ellene való védekezés idejét befolyásoló tényezők. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1958)
Kísérletek dinitrorodánbenzol hatóanyagú szerekkel szőlőperonoszpóra ellen. (Kísérletügyi Közlemények. Kertészet, 1960)
A szőlőlisztharmat elleni újabb szerek védőhatásának kiértékelése. (Kísérletügyi Közlemények. Kertészet, 1961).

Irodalom

Irod.: Hegedűs Ábel: B. I. (Szőlőtermesztés és Borászat, 1986).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője