Balogh Albin Lajos
Balogh Albin Lajos

2024. március 28. Csütörtök

Balogh Albin Lajos, galánthai

történész, régész, bencés szerzetes

Születési adatok

1887. május 17.

Kassa

Halálozási adatok

1958. március 17.

Budapest


Család

Sz: Balogh Tódor Károly pénzügyi főtisztviselő, Zachradnik Paulina.

Iskola

Belépett a bencés rendbe (1903), pappá szentelték (1910), a bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1910), Rómában tanulmányokat folytatott (1928–1929).

Életút

A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium (1910–1911), a pannonhalmi Bencés Hittudományi Főiskola r. tanára (1911–1915), az esztergomi Szent István Bencés Gimnázium r. tanára és könyvtárosa (1915–1930), a pápai Szent Mór Bencés Gimnázium igazgatója és a pápai bencés rendház főnöke (1930–1933), az esztergomi bencés gimnázium ig.-ja és az esztergomi bencés rendház főnöke (1930–1942), a katolikus középiskolák orsz. főfelügyelője (1942–1948), majd a bp.-i római fürdői plébánia nyugdíjas lelkésze (1948–1958). Az Esztergomvidéki Régészeti és Történeti Társaság Múzeuma igazgatója (1933–1942). Történészként elsősorban középkori magyar történelemmel, a korai Árpád-kor történetével, Szent István korával, katolikus egyháztörténettel, valamint helytörténeti és régészeti kérdésekkel fogl. Több népszerű középiskolai történelemtankönyv szerzője és szerkesztője. Magyarországon az elsők között kutatta a mindennapi élet történetét. Muzeológusként az esztergomi múzeumot (= Balassi Bálint Múzeum) országos hírű intézménnyé fejlesztette – amelynek különösen a régészeti gyűjteménye volt jelentős – megírta vezetőjét. 1938-ban megszervezte Esztergom és Komárom k. e. e. vm. iskoláinak tanügyi kiállítását.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1951).

Szerkesztés

Történeti dolgozatai elsősorban a Szent Gellért c. lapban (1912–1916), a Katholikus Szemlében (1913–1925), a Történelmi Szemlében (1914–1916), az Esztergom és Vidékében (1915–1916), a Katholikus Nevelésben (1917–1918), a Numizmatikai Közlönyben (1917–1918), a Magyar Culturában (1919-től) és a Credóban jelentek meg (1924-től).

Főbb művei

F. m.: A magyar pénz története az Árpádok idején. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1912)
Pannonhalma a múltban és napjainkban. (Ungvár, 1913)
Magyarország történelme. Tankönyv. 1–2. (Bp., 1919–1921)
Művelődés Magyarország földjén a magyar honfoglalás előtt. (Bp., 1925)
Ország és nyelv – határok és nemzetiségek – a magyar történelemben. (Bp., 1928)
Hazánk történelme. (Bp., 1928)
Szent Imre herceg. (Esztergom, 1930)
Pannónia őskereszténysége. I. Történeti rész. (Bp., 1932)
Quirinus vértanú püspök. (Rákospalota, 1935)
Történelmi séta Esztergomban. (Esztergom, 1935
2. kiad. 1936)
Szent István és Esztergom geniusa. (Esztergom, 1938)
Szent István egyházi kapcsolatai Csehországgal, Németországgal, Franciaországgal és Belgiummal. – Mindennapi élet Szent István korában. (Emlékkönyv Szent István király halálának 900. évfordulójára. Bp., 1938)
Vezető az Esztergomi Régészeti Múzeumban. (Esztergom, 1941)
Szemelvények a magyar történelem kútfőiből. (Bp., 1944)
Szent István király, a honalapító. (Bp., 1946).

Irodalom

Irod.: B. A. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Megjegyzések

Gulyás. I. köt., RÚL II., ÚMÉL I. téves születési adat: máj. 20.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője