Baleczky Emil
Baleczky Emil

2024. október 14. Hétfő

Baleczky Emil

nyelvész, műfordító

Névváltozatok

Baleckij Jemelján

Születési adatok

1919. február 21.

Zúgó, Bereg vármegye

Halálozási adatok

1981. december 22.

Budapest


Család

Leánya: Baleczky Annamária újságíró, tévébemondó.

Iskola

A prágai Károly Egyetem orosz–latin szakos hallgatója (1938–1939), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen szláv filológiából bölcsészdoktori okl. szerzett (1943).

Életút

A II. vh.-ban katonai szolgálatot teljesített (1943–1945), Nyugat-Magyarországon átállt a szovjetekhez (1945 eleje), majd mint a Vörös Hadsereg katonája szerelt le (1945. szept.). A Magyar Rádió Külügyi Osztályának munkatársa; a szláv ügyek előadója, fordító, orosz nyelvi bemondó és tolmács (1945–1949), a Külügyi Osztály vezetője és a Műsorigazgatóság egyik igazgatója (1949–1951); egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK Szláv Filológiai Intézet díjtalan gyakornoka (1946–1950). Az ELTE Lenin Intézet Orosz Nyelvészeti Tanszék egy. docense (1951–1952) és a tanszék vezetője (1952–1956), egyúttal az Idegen Nyelvek Főiskoláján is az Orosz Tanszék vezetője (1951–1956), az átszervezés után az ELTE BTK Orosz Nyelvészeti Tanszék egy. docense (1956–1965), majd az Orosz Filológiai Tanszék tanszékvezető egy. docense (1965–1981).

Orosz és ukrán filológiával, orosz–magyar, ill. ukrán–magyar nyelvi érintkezésekkel, ill. ezzel összefüggő kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatok történetével, valamint az orosz nyelvoktatás metodikájával fogl. A komlóskai lemk nyelvjárás kutatója. Műfordítóként elsősorban magyar klasszikusokat (Petőfi Sándor, Ady Endre stb.) tolmácsolt ukrán (= ruszin) nyelven.

Emlékezet

Emlékére az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet Ukrán Filológiai Tanszék emlékkonferenciát rendezett (Bp., 2007. máj. 23–24.), s emléktábláját is felavatták (Bp., VI. ker. Szinyei Merse Pál u. 11.).

Szerkesztés

A Studia Slavica szerkesztőbizottságának tagja (1955–1963), szerkesztője (1963–1981). Az Études Slaves et Roumaines (1948-tól) és a Filológiai Közlöny szerkesztőbizottságának tagja (1968-1981).

Főbb művei

F. m.: Szabó Eumén orosz nyelvtanának hangtana. Egy. doktori értek. (Bp., 1943)
Sztálin elvtárs tanítása a szókincsről. (Bp., 1953)
Bevezetés a nyelvtudományba. 1–2. Egy. jegyz. (Bp., 1954)
O jazikovoj prinadlezsnosztyi i zaszelenyiji szela Komlóska v Vengriji. (Studia Slavica, 1956)
Vengerszkije zaimsztvovanyija v lemkovszkom govore szela Komlóska v Vengriji. (Studia Slavica, 1958)
Vengerszkoje ‘’kert’’ v zakarpatszkih ukrainszkih govorah. (Studia Slavica, 1960)
Szöveggyűjtemény az orosz nyelv történetének tanulmányozásához. (Bp., 1963
6. jav. kiad. 1987)
Ószláv nyelv. Egy. tankönyv. Hollós Attilával. (Bp., 1968
5. kiad. 1987)
Dialektnije zapiszi iz Komloski. (Studia Slavica, 1980)
Irodalmi örökség. – Lityeraturnoje naszlégyije. Szerk. Káprály Mihály, Zoltán András. (Nyíregyháza, 2007).

Irodalom

Irod.: Hadrovics László: Emilju Baleckomy 60 let. (Studia Slavica, 1980)
H. Tóth Imre: B. E. köszöntése. (Studia Russica, 1980)
Péter Mihály: Emil Baleckij. (Studia Russica, 1981)
Zoltán András: Emil Baleczky. (Studia Slavica, 1982)
Russica. In memoriam B. E. Szerk. Péter Mihály. Művei bibliográfiájával. (Bp., 1983)
Medve Zoltán: Petőfi, a ruszin nép nyelvén. Petőfi Sándor kárpátaljai ruszin fordításainak antológiája. Szerk. és az előszót írta Udvari István. (Nyíregyháza, 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője