Család

Leánya: Baleczky Annamária újságíró, tévébemondó.

Iskola

A prágai Károly Egyetem orosz–latin szakos hallgatója (1938–1939), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen szláv filológiából bölcsészdoktori okl. szerzett (1943).

Életút

A II. vh.-ban katonai szolgálatot teljesített (1943–1945), Nyugat-Magyarországon átállt a szovjetekhez (1945 eleje), majd mint a Vörös Hadsereg katonája szerelt le (1945. szept.). A Magyar Rádió Külügyi Osztályának munkatársa; a szláv ügyek előadója, fordító, orosz nyelvi bemondó és tolmács (1945–1949), a Külügyi Osztály vezetője és a Műsorigazgatóság egyik igazgatója (1949–1951); egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK Szláv Filológiai Intézet díjtalan gyakornoka (1946–1950). Az ELTE Lenin Intézet Orosz Nyelvészeti Tanszék egy. docense (1951–1952) és a tanszék vezetője (1952–1956), egyúttal az Idegen Nyelvek Főiskoláján is az Orosz Tanszék vezetője (1951–1956), az átszervezés után az ELTE BTK Orosz Nyelvészeti Tanszék egy. docense (1956–1965), majd az Orosz Filológiai Tanszék tanszékvezető egy. docense (1965–1981).

Orosz és ukrán filológiával, orosz–magyar, ill. ukrán–magyar nyelvi érintkezésekkel, ill. ezzel összefüggő kulturális és művelődéstörténeti kapcsolatok történetével, valamint az orosz nyelvoktatás metodikájával fogl. A komlóskai lemk nyelvjárás kutatója. Műfordítóként elsősorban magyar klasszikusokat (Petőfi Sándor, Ady Endre stb.) tolmácsolt ukrán (= ruszin) nyelven.

Emlékezet

Emlékére az ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet Ukrán Filológiai Tanszék emlékkonferenciát rendezett (Bp., 2007. máj. 23–24.), s emléktábláját is felavatták (Bp., VI. ker. Szinyei Merse Pál u. 11.).

Szerkesztés

A Studia Slavica szerkesztőbizottságának tagja (1955–1963), szerkesztője (1963–1981). Az Études Slaves et Roumaines (1948-tól) és a Filológiai Közlöny szerkesztőbizottságának tagja (1968-1981).