Család

Sz: Bellosics Bálint (1867–1916) etnográfus, a bajai tanítóképző igazgatója, Bartsch Flóra. Négy fiú és egy leánytestvére volt.

Iskola

A magyaróvári Gazdasági Akadémián gazda okl. szerzett (1919).

Életút

Jankovich Bésán Endre gr. öreglaki (Somogy vm.) uradalmának gazdasági intézője (1919–1926), a gödöllői Baromfitenyésztő Munkásnőképző Iskola állami gazdasági felügyelője (1927–1928), az iskola Baromfitenyésztő Szakiskolává történő átszervezésének egyik irányítója (1928), a szakiskola, majd 1933-tól a Baromfitenyésztő Kísérleti Tangazdaság munkatársa (1928–1949), az újabb átszervezés után megalakult Kisállattenyésztési Kutató Intézet igazgatója (1949–1960). Nyugdíjba vonulása után Bajára költözött (1960). Baromfitenyésztéssel fogl., a korszerű magyar baromfitenyésztés megalapozója. Nevéhez fűződik – többek között – a magyarországi keltetőközpont-hálózat, ill. az államilag ellenőrzött baromfitelepek és a szaktanácsadói hálózat kialakítása (1935). Új ól- és csibenevelőház-típusokat alakított ki, megtervezte a Báldy-féle vándorólat. Részt vett a nemesített magyar tyúkok országos törzskönyvi szabványainak elkészítésében (1953). Nemesítő munkájának legjelentősebb eredménye a kettős hasznosítású sárga, kendermagos és fehér magyar tyúk. Tyúknemesítő tevékenységével egyidejűleg a süllő tógazdasági szaporításával is fogl.

Emlékezet

A bajai Petőfi Sándor u. 26. sz.-ban született. Emlékére a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) Báldy Bálint-emlékplakettet alapított (1974). A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát bári üzemegységében látható bronz mellszobra (Trischler Ferenc alkotása; a szobor másodpéldányát Gödöllőn is elhelyezték).

Elismertség

A Baromfitenyésztők Országos Egyesületének tagja (1919-1948).

Elismerés

Munka Érdemrend (1954). Kossuth-díj (1960).