Balassa Imre
író, újságíró, dramaturg
Névváltozatok
Schweiger Imre
Születési adatok
1886. november 25.
Szeged
Halálozási adatok
1974. február 4.
Budapest
Család
Sz: Schweiger Gáspár. Fia: Balassa Péter (1947–2003) kritikus, esztéta.Iskola
A Színművészeti Akadémián rendezői és színészi okl. szerzett (1907).Életút
A bp.-i Nemzeti Színház segédrendezője és titkára (1907–1912), a Pesti Napló belmunkatársa (1912–1917); közben az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1917) ez idő alatt a Hadügyi Szemle és a Külügy-Hadügy c. lapok segédszerkesztője is. Az Ujság c. napilap haditudósítója (1917–1918), az összeomlás után a lap segédszerkesztője (1919–1922), a Nemzeti Ujság színházi rovatvezetője (1922–1923), a Pesti Hírlap kulturális rovatszerkesztője (1923–1939), egyúttal az Uj Nemzedék publicistája és főszerkesztő-helyettese (1923–1939). A II. vh. után A Reggel c. hetilap munkatársa (1946–1948), az Operaház sajtófőnöke és dramaturgja (1949–1967). A két vh. közötti korszak, ill. az 1945 utáni időszak egyik nagy hatású zenekritikusa és kulturális újságírója, az ismeretterjesztő széppróza egyik legjelesebb képviselője. ő indította meg az első magyar művészeti napilapot (1923: Esti Élet), ill. az 1920-as– 1940-es években több népszerű történelmi életrajzi regényt (Petőfi Sándorról, Kossuth Lajosról, Vörösmarty Mihályról, Dérynéről) és néhány nagy példányszámban kiadott lektűrt írt. A zenei ismeretterjesztésnek évtizedekig alapvető kézikönyve volt Gál György Sándorral közösen írt két munkája: az Operák könyve (1951) és az Operakalauz (1956). Mozart regénye (1935 és 1964) c. könyve kitűnő szintézise az ismeretterjesztésnek és a mélyre hatoló műelemzésnek. A nagy karriert befutó énekesnő, Sándor Erzsi életéről és művészetéről szóló összefoglalása (1968) után Offenbachról adott ki népszerű regényes életrajzot (1968). Nyolc évtized vándorútján (1974) címmel írta meg életének szabálytalan krónikáját. 1952 és 1972 között rendszeresen tartott hangverseny-ismertetéseket és mikrobarázdás hanglemez-bemutatókat.Elismertség
A Magyar Írók Egyesülete és a Magyar Újságírók Egyesülete főtitkára. A La Fontaine Társaság alelnöke. A PEN Klub kritikusszekciójának alelnöke és vezetőségi tagja.Szerkesztés
A Pesti Napló belmunkatársa (1912–1917); közben az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–1917) ez idő alatt a Hadügyi Szemle és a Külügy-Hadügy c. lapok segédszerkesztője is. Az Ujság c. napilap haditudósítója (1917–1918), az összeomlás után a lap segédszerkesztője (1919–1922), a Nemzeti Ujság színházi rovatvezetője (1922–1923), a Pesti Hírlap kulturális rovatszerkesztője (1923–1939), egyúttal az Uj Nemzedék publicistája és főszerkesztő-helyettese (1923–1939). A II. vh. után A Reggel c. hetilap munkatársa (1946–1948), az Operaház sajtófőnöke és dramaturgja (1949–1967). Az Opera füzetek c. operaismertető sorozat szerkesztője (1–45.; az Operák könyve alapján, Gál György Sándorral, 1952–1955).Főbb művei
F. m.: Színpadi problémák. (Bp., 1912)Elek Pál regénye. Közgazdász éposz a XIX. századból. (Bp., 1925)
A magyar királytragédia. IV. Károly. (Bp., 1925
3. átd. kiad. 1930
angolul: New York, 1937)
Nagy idők. Regény Petőfi Sándorról. (Bp., 1926)
Kossuth. Egy nagy élet regénye. 1–2. (Bp., 1928)
Krisztus. Reg. (Bp., 1928)
Front. Reg. milliók életéből. (Pengős regények. Bp., 1930)
A titkos futár. Egy asszony regénye a szabadságharcból. 5 színes képpel. (Bp., 1931)
Ottó, az ifjú királyfi élete. Szerk. Csekonics Ivánnal. (Bp., 1931)
Virág az orkánban. Somogyváry Lajossal. (Pengős regények. Bp., 1932)
W. A. Mozart csodálatos élete. Reg. (Magyart a magyarnak. Magyar regények. Bp., 1935)
Molière. Reg. (Magyart a magyarnak. Magyar regények. Bp., 1938)
Világostól Josephstadtig. 1849–1856. Földy János naplótöredékeiből közreadta. A műmellékletek Berzsenyi Lénárd honvéd huszárezredesnek fogságban készült rajzai. (Bp., 1939)
Szacsvay Imre: Életem és emlékeim. Sajtó alá rend., a bevezető életrajzot írta. (Bp., 1940)
Déryné. Egy régi színésznő élete. Reg. (Bp., 1941)
Itt élned, halnod kell! Vörösmarty Mihály életének regénye. (Bp., 1942)
Operák könyve. Gál György Sándorral. (Bp., 1951
4. bőv. kiad. 1955
7. kiad. 1957
8. kiad. 1959
9. kiad. 1960
10. kiad. 1962
átd. bőv. és új kiad. 1971
2. átd. és bőv. kiad. 1975)
Operakalauz zenepéldákkal. Gál György Sándorral. Ill. Végh Gusztáv. (Bp., 1956
3. kiad. 1958
5. kiad. 1961)
Mozart regénye. Életrajzi regény. (Bp., 1964
Sikerkönyvek. 2. kiad. 1967)
Sándor Erzsi. (Nagy magyar előadóművészek. 4. Bp., 1968)
Offenbach regénye. Életrajzi regény. (Bp., 1968)
Nyolc évtized vándorútján. Visszaemlékezések. (Bp., 1974).
Irodalom
Irod.: Halmi Bódog: Fejek. (Bp., 1937)Kunszery Gyula: B. I. 85 éves. (Magyar Hírlap, 1971. nov. 29.)
Várnai Péter: B. I. (Magyar Hírlap, 1974. febr. 6.)
Somogyi Vilmos: Meghalt B. I. (Muzsika, 1974)
Fodor Géza: Emléksorok B. I. századik születésnapjára. (Muzsika, 1986).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Gragger Róbert
irodalomtörténész
Géber Ede
orvos, bőrgyógyász
Haberern Jonathán Pál
orvos, sebész
Hagelmayer István
közgazdász
Halász Géza
orvos, politikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)