Bakó József
Bakó József

2024. november 10. Vasárnap

Bakó József

költő, író

Születési adatok

1896. augusztus 26.

Nemescsó, Vas vármegye

Halálozási adatok

1962. április 7.

Budapest


Család

Sz: Bakó József (1852–1898) gazdasági cseléd, Kiss Erzsébet (1860–1946) szülésznő. Fia: Bakó József geológus. Gyermekkori korcsolyabalesetének következtében évekig tartó, orvosilag félrekezelt csípőízületi gyulladásban szenvedett. Egyik lábára örökre sánta maradt.

Iskola

Kőszegen cipészmesterséget tanult (1911–1914), Bp.-en polgári iskolát végzett, majd Sopronban korengedménnyel tanítói okl. szerzett (1930).

Életút

Kőszegen (1914–1915), Sopronban (1915), Bp.-en (1915–1916, 1917–1919, 1922), Zalaegerszegen (1916–1917), Szombathelyen (1920–1921, 1922) és Csornán cipészsegéd (1921), Nemescsón önálló iparos (1923–1924). A Tanácsköztársaság idején fegyveres polgárőr Bp.-en (1919); tevékenységéért izgatás vádjával letartóztatták és héthavi börtönre ítélték (1919. aug.–1920. márc.). A bp.-i Szent László Kórház kórházszolgája (1924–1930), Tabon (1930–1931), az orosházi tanyavilágban (1931–1936), Békéscsabán (1936–1940) és Pilisen tanító (1940–1942); Pilisen háborúellenes megnyilvánulásaiért felmentették tanítói állásából (1942). A II. vh. után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Szabadművelődési Osztályának tisztviselője (1945–1948), a Köznevelés munkatársa (1948–1953), az Országgyűlési Könyvtár könyvtárosa (1953–1957). A Nemzeti Parasztpárt pedagóguscsoportjának vezetője (1945-től). Első verseit suszterműhelye keresetiadó-könyvébe írta. Később Várady Imre és ősz Iván támogatásával a Szombathelyi Kulturegyesület adta ki első verseskötetét (Árva kalászok, 1927), majd megismerkedett Babits Mihállyal, aki segítette verseinek a Nyugatban történő megjelentetését. Tevékenyen bekapcsolódott a népi mozgalomba, a Kelet Népe belső köréhez tartozott (1935- től). Részt vett a szárszói konferencián (1943), ahol az esti irodalmi rendezvényeken Sinka István és Szabédi László verseiből olvasott fel. Líráját a paraszti és a városi nyomort forradalmi szenvedéllyel megörökítő realizmus jellemzi. 1945 után elsősorban a falu megváltozott életét mutatta be.

Emlékezet

Emlékét szülőfalujában márványtábla, fából készült portré őrzi; Szombathelyen, az Oladi-lakótelepen utcát neveztek el róla (1987).

Szerkesztés

A Köznevelés munkatársa (1948–1953).

Főbb művei

F. m.: Árva kalászok. Versek. (Szombathely, 1927)
Földem! Versek. (Sopron, 1930)
Kié ez a lélek? Versek. (Szombathely, 1933)
Sír a puszta. Versek. (Orosháza, 1937)
Mélybe mégis fölfelé. Versek. (Bp., 1940)
Kapaszkodók. Reg. (Bp., 1943
2. kiad. 1957)
Ki a bűnös? Pap István sorsa. Elb.-ek. (Békéscsaba, 1945)
Hínár. Reg. (Bp., 1945)
Ezer hold. Dráma. (Bp., 1947)
Két pillér közt. Vál. versek. Vál., bev. Jankovich Ferenc. (Bp., 1958)
Télkergető. Versek. (Bp., 1962)
Följebb a kaptafánál. Egy élet emlékeiből. Önéletrajz. (Bp., 1964).

Irodalom

Irod.: Jankovich Ferenc: B. J. (Kortárs, 1962)
Péterffy Ida: Emlékezés B. J.-re. (Vasi Szemle, 1972)
Rózsa Béla: B. J. indulása. (Életünk, 1972)
Kovács József: B. J. Sopronban. (Életünk, 1972)
Beck Zoltán: Adalékok B. J. és Implom József kapcsolatához. (Békési Élet, 1981)
Bakó Endre: A megszenvedett tisztaság. B. J. költészetéről. (Alföld, 1984)
Posfai János: B. J.-ről. (Soproni Szemle, 1984)
B. J. békéscsabai levelesládájából. 1938–1941. Sajtó alá rend. a bevezető tanulmányt írta Beck Zoltán. (Békési Élet, 1985)
Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja. (Bp., 1996).

Megjegyzések

UMIL, UMÉL I.: téves születési adat: aug. 24.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője