Család

A híres zsidó Bachrach-családból származott, amelynek egyik első ismert őse Jair Chajim Bacharach (1639–1702) rabbi, Talmud-tudós, a híres Ghavasz Jair zsidó teológiai mű szerzője. Dédapja: Mayer Bacharach. Nagyapja: Lobl Juda Bacharach. Sz: Bacher Izsák, Czilli Terézia. F: 1848-tól Tedesco Dorottya.

Fia: Bacher Vilmos (1850–1913) orientalista, rabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója, Pataki (Bacher) Bernát újságíró, író, szerkesztő (1852–1893), Bacher Emil (1854–1926) közgazdász, malomipari szakember, Bacher Miksa (1856–1932), Bacher Herman (†1924); Wärmer (Bacher) Jozefina és Forrai (Bacher) Paula. 

Iskola

A nikolsburgi, a kismartoni és a bonyhádi jesivában tanult, ahol a Talmud-tanulás mellett elsajátította a héber, a német és a francia nyelvet is. 

Életút

Hazatérése után kereskedői pályára lépett, egyúttal a liptószentmiklósi izraelita hitközség jegyzője (1845–1849). Szucsányban telepedett le; a Turóc vármegyei sójövedék felügyelője és a helyi zsidó iskola igazgatója (1852–1862), rövid ideig ismét szülőhelyén élt (1862–1864), majd Kosson (Nyitra vármegye) haszonbérleti birtokán gazdálkodott (1864–1867). Pestre költözött (1867), ahol könyvelőként (1867–1874), ill. a Pesti Izraelita Hitközség pénztárosaként tevékenykedett (1874–1891).

A klasszikus héber nyelvű költészet első magyarországi képviselője: gazdag és változatos érzelmi világú költeményeit héber nyelven írta, egyúttal ő a magyar nyelvű irodalom első héber tolmácsolója is. Elsősorban Arany János, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály, hazafias verseit tolmácsolta (Zemirosz Háárec ‘Hazafias dalok’ címmel, 1868). Német nyelvről héberre fordította Ludwig Philippson Joakim (1860) és Gotthold Ephraim Lessing Bölcs Náthán c. drámáját (1865). Alkalmi héber nyelvű költeményeket (ódákat) írt a koronázásra (1867), a zsidó kongresszus megnyitására (1868), br. Eötvös József halálára (1871) és az országos rabbiképző intézet megnyitására (1877).

Halála után, fia, Bacher Vilmos három kötetben adta ki összes műveit és műfordításait (Sáár Simon címmel, 1894).