Bacher Simon
Bacher Simon

2024. március 29. Péntek

Bacher Simon

költő, író, műfordító

Névváltozatok

Bachrach Simon 

Születési adatok

1823. február 1.

Liptószentmiklós, Liptó vármegye

Halálozási adatok

1891. november 9.

Budapest


Család

A híres zsidó Bachrach-családból származott, amelynek egyik első ismert őse Jair Chajim Bacharach (1639–1702) rabbi, Talmud-tudós, a híres Ghavasz Jair zsidó teológiai mű szerzője. Dédapja: Mayer Bacharach. Nagyapja: Lobl Juda Bacharach. Sz: Bacher Izsák, Czilli Terézia. F: 1848-tól Tedesco Dorottya.

Fia: Bacher Vilmos (1850–1913) orientalista, rabbi, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója, Pataki (Bacher) Bernát újságíró, író, szerkesztő (1852–1893), Bacher Emil (1854–1926) közgazdász, malomipari szakember, Bacher Miksa (1856–1932), Bacher Herman (†1924); Wärmer (Bacher) Jozefina és Forrai (Bacher) Paula. 

Iskola

A nikolsburgi, a kismartoni és a bonyhádi jesivában tanult, ahol a Talmud-tanulás mellett elsajátította a héber, a német és a francia nyelvet is. 

Életút

Hazatérése után kereskedői pályára lépett, egyúttal a liptószentmiklósi izraelita hitközség jegyzője (1845–1849). Szucsányban telepedett le; a Turóc vármegyei sójövedék felügyelője és a helyi zsidó iskola igazgatója (1852–1862), rövid ideig ismét szülőhelyén élt (1862–1864), majd Kosson (Nyitra vármegye) haszonbérleti birtokán gazdálkodott (1864–1867). Pestre költözött (1867), ahol könyvelőként (1867–1874), ill. a Pesti Izraelita Hitközség pénztárosaként tevékenykedett (1874–1891).

A klasszikus héber nyelvű költészet első magyarországi képviselője: gazdag és változatos érzelmi világú költeményeit héber nyelven írta, egyúttal ő a magyar nyelvű irodalom első héber tolmácsolója is. Elsősorban Arany János, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály, hazafias verseit tolmácsolta (Zemirosz HáárecHazafias dalok’ címmel, 1868). Német nyelvről héberre fordította Ludwig Philippson Joakim (1860) és Gotthold Ephraim Lessing Bölcs Náthán c. drámáját (1865). Alkalmi héber nyelvű költeményeket (ódákat) írt a koronázásra (1867), a zsidó kongresszus megnyitására (1868), br. Eötvös József halálára (1871) és az országos rabbiképző intézet megnyitására (1877).

Halála után, fia, Bacher Vilmos három kötetben adta ki összes műveit és műfordításait (Sáár Simon címmel, 1894). 

Főbb művei

F. m.: héber nyelven: Philippson: Dojachin. Ein Trauerspiel. (?, 1860)
Lessing: Nathan der Weise. (?, 1866)
Nemzeti énekek héberre fordítva. I. gyűjtemény. (Pest, 1868)
Muzzal me-Esch. Hebräischer Gedichte und Makarnen nach Dr. L. A. Frankl. (Pest, 1881)
Michtame Gleichenberg. (Bp., 1887)
Sáár Simon. B. S. összes művei. I–III. köt. A bevezetést írta Bacher Vilmos. (Wien, 1894). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2017

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője