Babics András
Babics András

2024. március 29. Péntek

Babics András

történész

Névváltozatok

Babits András 

Születési adatok

1906. január 20.

Komlósd, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1984. szeptember 12.

Pécs, Baranya megye


Család

Szülei: Babics Sándor, Rácz Julianna földművesek.

Felesége: 1940-től Ponesz Aranka dr. (1906. jún. 21. Pozsony) könyvtáros, Ponesz Lajos (†1940. máj. 3. Kőszeg. Temetés: 1940. máj. 5. Kőszeg) m. kir. járásbírói iroda-főigazgató és Schwarzpek Mária leánya.

Leánya: Ádámné Babics Anna (1940–2014) középiskolai tanár, könyvtáros, Ádám Antal (1930–2020) alkotmánybíró felesége és Babics Júlia.

Unokája: Ádám Péter (1961–) fizikus, kandidátus és Hajnal András (1965–) orvos, neurofiziológus, PhD.

Iskola

Gyermekkorát Görgeteg községben (Somogy vármegye) töltötte, majd a wekerletelepi rokonainál nevelkedett. A kispesti Deák Ferenc Reálgimnáziumban éretts. (1927), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen történelem–földrajz szakos középiskolai tanári okl. (1931) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1936), a történettudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952)

Életút

A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete gyakornoka (1934–1938), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Magyar Történeti Intézete intézeti tanára (1941–1944). A pécsi Dunántúli Tudományos Intézet (DTI), ill. 1955-től az MTA pécsi Dunántúli Intézete alapító tud. munkatársa, igazgatóhelyettese (1943–1965), igazgatója (1965–1970). Pécs város Tanácsának tagja.

Pécs város és környéke középkori, kora újkori és újkori történetével foglalkozott, a magyarországi regionális kutatások (= tájkutatás) egyik úttörője. Pályája kezdetén közigazgatás-történeti dolgozatokat írt, később érdeklődése a gazdaság- és a bányászattörténet, elsősorban a mecseki kőszénbányászat múltja felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el a pécsi, pécsvidéki és komlói bányák történetének, művelődés-, kultúr- és technikatörténetének feltárása terén, vizsgálta továbbá a környék bányamunkásságának életét, mindennapjait.

Különösen értékes bibliográfiai és forráskiadói tevékenysége: összegyűjtötte és közzétette a baranyai, ill. a pécsi bányászatra vonatkozó helyi levéltári adatokat. A DTI igazgatójaként regionális gazdaság- és bányászattörténeti kutatóprogramot indított, nyugdíjba vonulása után pedig megszervezte a négy megyére kiterjedő és kétévente megtartott helyi gazdaságtörténeti konferenciákat, amelyekhez nemcsak történészek csatlakozhattak. Hatalmas műve, a Kárpát-medence kőszénbányászatát felölelő, közel 40 ezer tételből álló bibliográfiája kéziratban maradt.

Emlékezet

Pécsett hunyt el, a helyi köztemetőben nyugszik. Az egész életében gyűjtött, igen értékes bányászattörténeti anyagot halála előtt néhány évvel átadta a Pécsi Bányászati Gyűjteménynek (1979-ben; jelenleg letétként a Baranya Megyei Levéltár őrzi). Kéziratos hagyatéka a Központi Bányászati Múzeum tulajdonába került. Születésének 80. évfordulóján tudományos konferenciát rendeztek emlékére (a pécsi Mecseki Bányamúzeumban, 1986-ban).

Néhány írása a szaksajtóban Babits András néven is megjelent.

Elismertség

Molnár Erik-emlékérem (1982).

Elismerés

A Magyar Történelmi Társulat (MTT) Déldunántúli Csoportja – az MTT első vidéki csoportja – szervezője, alapító elnöke (1953–1970), díszelnöke (1970-től).

Szerkesztés

Az MTA Dunántúli Intézet. Értekezések (1960. Bp., 1961; 1961–1962. Bp., 1963 és 1964–1965. Bp., 1966) sorozatszerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Adalékok Pécs város küzdelméhez a szabad királyi városi rangért. Pécs és földesura viszonya a XVIII. század első felében. (Pécs-Baranyai Múzeumi Egyesület Értesítője, 1930 és külön: Pécs, 1931)
A kamarai igazgatás Pécs városában. 1686–1703. Kismonográfia és egy. doktori értek. is. (Pécs múltjából 1. Pécs, 1937)
Pécs város szabad királyi rangra emelésének története. 1703–1780. (Pécs múltjából 2. Pécs, 1937 és kivonatosan: Történetírás, 1937. 1.)
Radnay Mátyás pécsi püspöki kinevezése. (Pécs múltjából 3. Pécs, 1937 és Regnum. Egyháztörténeti Évkönyv, 1937)
Die ersten deutschen Ansiedler Fünfkirchens nach der türkischen Herrschaft. (Südostdeutsche Forschungen 2. München, 1937
új kiad.: Das Deutschtum in Fünfkirchen. 1687–1750. Szerk. Hengl, Ferdinand. Pécs, 2000)
Május elseje a szervezett munkásság életében. (Sorsunk, 1945. 1. és külön: Pécs, 1945)
Egy főispáni székfoglaló 1858-ban. – A pécsvidéki szén piacproblémái. – Táncsics Mihály követté jelölése az 1848–1849-ik országgyűlésre. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. I. köt. 1. füz. Szerk. Szabó Pál Zoltán. Pécs, 1947)
A munkás élete a Pécs környéki bányákban. (Dunántúl, 1949. 3. és külön: Pécs, 1949)
A Pécsi Városi Múzeum szénbányászati kiállítása. (Szabad Művészet, 1950. 1-2.)
A pécsvidéki kőszénbányászat története. Monográfia. 7 táblával és 1 térképpel. (A Magyar Történelmi Társulat kiadványa. Bp., 1952)
Komló története. (Komló, a feketekőszén városa. Bp., 1954)
A vasérckutatás története a Mecsek hegységben. A Pécsi Akadémiai Napok előadásai. 1955. szept. 30.–okt. 1. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 3. Pécs, 1955)
A vasasi kőszénbányászat a feudalizmus korában. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 11. Series historica. 6. Pécs, 1957)
A komlói kőszénbányászat története. Monográfia. 8 táblával. (Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete kiadványa. Pécs, 1958)
Bányászat. – A megye története. (A Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadványai. 3. Baranya. Szerk. Kolta János. Pécs, 1958)
A pécsvidéki kőszénbányászat fejlődéstörténetének főbb vonásai. (Bányászati Lapok, 1958. 8-9.)
Komló, az új város. (Kortárs, 1958. 4.)
A barnakőszén kutatásának és bányászatának története a Mecsek hegységben és környékén. (Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete évkönyve, 1958. Szerk. is. Bp., 1959 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 22. Series historica. 10. Bp., 1959)
A komlói kőszénbányászat fejlődéstörténetének rövid vázlata. (Baranyai Művelődés, 1959)
A Tanács szerepe a munkásmozgalom múltjának feltárásában. (Pécsi Tanácshíradó, 1959)
Komló története. (A Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadványai. 6. Komló és környéke. Útikalauz. Szerk. Huba László. Bp., 1960)
Pártharcok és munkásmozgalom Pécsett és Baranyában a szerb megszállás alatt 1918–1921. (A Magyar Tanácsköztársaság pécsi-baranyai emlékkönyve. A szerkesztőbizottság vezetője is. Pécs, 1960)
Térkép-rekonstrukció Pécs településtörténetéhez az 1722. évi telekkönyvek alapján. (Pécsi Műszaki Szemle, 1960. 3.)
A bányászati nyersanyagkutatás és a bányaművelés története a Keleti-Mecsek északnyugati – Magyaregregy, Kárász, Vékény – területén. (Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetéből. 1960. Szerk. is. Bp., 1961)
A Davy-lámpa első alkalmazása Magyarországon a sújtóléges bányában. (Kisebb tanulmányok. Emlékkönyv Szabó Pál Zoltán születésének 60. évfordulója alkalmából. Szerk. is. Pécs, 1961)
A pécsvidéki kőszénbányászat története a legújabb korban. 2 táblával és 1 térképpel. (Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez. 1944–1960. Szerk. is. Kopasz Gáborral. Pécs, 1961 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 35. Series historica. 17. Bp., 1961)
A pécsi kőszénbányászat a feudalizmus korában. (Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetéből. 1961–1962. Szerk. is. Bp., 1963 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 29. Series historica. 12. Bp., 1963)
Az észak-mecseki kőszénbányászat a feudalizmus korában. (Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetéből. 1963. Bp., 1964 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 50. Series historica. 23. Bp., 1964)
Hodinka Antal. (Jelenkor, 1964. 12.)
Szabó Pál Zoltán. (MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya Közleményei, 1966)
Az észak-mecseki kőszénbányászat története. Monográfia. 1 táblával. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1967)
A középkori pécsi egyetem alapításának 600. évfordulójára. (Pécsi Műszaki Szemle, 1967. 3.)
A mecseki liász kőszén kokszolásának rövid története az első világháborúig. – Népi találmány-e a baranyai vitorlás kocsifék? (Művelődési Tájékoztató, 1967)
A kőszénkokszolás magyarországi fejlődéstörténetének összehasonlító vázlata. 1. A kezdetektől a 20. század fordulójáig. (Értekezések a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetéből. 1967–1968. Szerk. T. Mérey Klára. Bp., 1968 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 86. Series historica. 47. Bp., 1968)
A magyar bányamunkás szervezkedés vázlata a két orosz forradalom között. 1905–1917. Korreferátum. (A Pécsi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei 1968. Series historica 4. Pécs, 1968)
A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének huszonöt éve. 1943–1968. (MTA Filozófiai és Történettudományi Osztályának Közleményei, 1968. 1.)
A mecseki bányászat pécsi és baranyai levéltárakban található forrásai. (Baranyai Helytörténetírás. 1969. Szerk. Szinkovich Márta. Pécs, 1969)
A mecseki bányászok önképzési, önsegélyezési és szakszervezkedési mozgalma a baranyai-pécsi munkásszervezkedések tükrében. 1874–1918. (Tanulmányok Dél-Dunántúl történetéből. 1944–1948. Szerk. Fehér István. Pécs, 1969 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 96. Series Historica. 53. Pécs, 1969)
A mecseki szénbányászat történetének vázlata. (Komlói tudományos ülésszak, 1969. szept. 5–6. Előadások. Szerk. is. Komló, 1969)
Huszonöt év a mecseki szénbányászat történetéből. (Mecseki tükör. Tanulmányok, riportok, elbeszélések, versek a bányászéletről. Szerk. Gyevi Károly. Pécs, 1970)
Kurzgefasste Geschichte des Mecseker Kohlenbergbaus und diesbezüglich noch einige Forschungsaufgaben. (MTA Dunántúli Tudományos Intézete Közlemények. 8. Pécs, 1970)
(A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei. 17. Az MTA Dunántúli Tudományos Intézete, Pécs és a debreceni Déri Múzeum együttes tájkutatási tudományos ülésének előadásai, 1970. júl. 18. Debrecen, 1972)
A Mecsek vidéki bányászok szakszervezkedése a baranyai-pécsi munkásmozgalom keretében. 1918. nov. 14.–1929. okt. 30. (A komplex földrajzi és történelmi kutatások újabb eredményei a Dunántúlon. Szerk. Lovász György. Bp., 1972 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 118. Series Historica. 67. Bp., 1972)
A Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete. Bányászati nyersanyag-előfordulások és a bányászati tevékenység történetének vázlata az észak-mecseki bányavidéken. Fejér Leontinnal. (Az észak-mecseki bányavidék regionális vizsgálata. Szerk. Rúzsás Lajos. Bp., 1972 és külön: Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. 103. Series Historica. 60. Bp., 1972)
A komplex regionális kutatás módszerének és végrehajtásának kérdéseiről. Kanyar Józseffel. (Nagykanizsai konferencia a komplex tájkutatásról. 1972. máj. 18–19. Nagykanizsa, 1974)
A mecseki szénmedence első felfedezői és vállalkozói. (Élet és Tudomány, 1975. 24.)
Szilárd ásványi tüzelőanyagok kutatás és bányászata a Délkelet-Dunántúlon a két világháború után. Fejér Leontinnal. (Szekszárdi Tájkutató Konferencia, 1975. Előadások. Szerk. is. Szekszárd, 1976)
Szénbányászat. (Komlói monográfia. Szerk. is. Komló, 1978)
A 18. századi úrbéri viszonyok a dárdai uradalomban. (Baranyai Helytörténetírás. 1981. Szerk. Szita László. Pécs, 1983)
Berks M. Péter, az első pécsi bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete. (Baranyai Helytörténetírás. 1982. Szerk. Szita László. Pécs, 1983).

F. m.: szerk.: Hajdú Gyula: Harcban az elnyomók és a megszállók ellen. Emlékezések a pécsi munkásmozgalomról. Szerk. (A Pécsi Városi Tanács kiadványa. Pécs, 1957)
Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. I–III. köt. Vál., szerk. Szita Lászlóval. (Pécs, 1968–1972)
A mecseki szénbányászat történetének vázlata. (Komlói tudományos ülésszak. 1969. szept. 5–6. Előadások. Szerk. is. Komló, 1969)
A baranyai-pécsi munkásmozgalom bibliográfiája. I–IV. füz. Összeáll. Molnár Istvánnal és Szita Lászlóval. (Pécs, 1970–1974)
Komló bibliográfiája. I–II. köt. Összeáll. Babics Andrásnéval. (A Komlói Városi Tanács kiadványa. Komló–Pécs, 1971–1981).

Irodalom

Irod.: műveiről: Juhász Viktor: B. A.: A kamarai igazgatás Pécs városában. 1686–1703. (Levéltári Közlemények, 1938)
Ember Győző: B. A.: A kamarai igazgatás Pécs városában. 1686–1703. (Századok, 1938)
Bónis György: B. A.: Pécs város szabad királyi rangra emelésének története. 1703–1780. (Századok, 1939)
A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerk. és kiadta v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Sándor Vilmos: B. A.: A pécsvidéki kőszénbányászat története. (Századok, 1952)
Vörös Antal: B. A.: A vasasi kőszénbányászat a feudalizmus korában. (Századok, 1958)
Szekeres József: B. A.: A komlói kőszénbányászat története. (Századok, 1961).

Irod.: Bölcsészdoktorrá avatták Babics Andrást és Ponesz Arankát. (Pécsi Napló, 1936. jún. 16.)
Babits (!) András intézeti tanári kinevezése. (Ellenzék [Kolozsvár]–Keleti Újság, 1941. jan. 26.)
Gállos Orsolya: Beszélgetés B. A.-sal. (Dunántúli Napló, 1982. aug. 20.)
B. A. (Történelmi Szemle, 1985)
T. Mérey Klára: B. A. (Történelmi Szemle, 1985. 3.)
Pritz Pál: B. A. (Századok, 1985. 3.)
A B. A. tudományos emlékülés előadásai. 1986. okt. 24. Konferencia B. A. történész születésének 80. évfordulója tiszteletére. Szerk. Horváth Zoltán. – Művei teljes bibliográfiájával. Összeáll. Ádámné Babics Anna. (Mecseki Bányászati Múzeum. Múzeumi Füzetek. 3. Pécs, 1987)
T. Mérey Klára: B. A. (Pécsi Szemle, 2001)
T. Mérey Klára: B. A., az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének történész igazgatója. (Pécsi Szemle, 2004. 3.)
Mendly Lajos: B. A. (Bányászattörténeti Közlemények, 2007. 3.).

Irod.: A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966
2. kiad. 1973)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PTH-9XGV?i=304&wc=92SL-W38%3A40680201%2C51127801%2C41621301&cc=1452460 (Babics András születési anyakönyve)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/313023 (Babics András gyászjelentése)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője