Aradi Viktor
Aradi Viktor

2024. március 29. Péntek

Aradi Viktor

író, szociológus, geológus

Névváltozatok

Erdélyi

Születési adatok

1883. február 22.

Pankota, Arad vármegye

Halálozási adatok

1937.

Szovjetunió


Iskola

Középiskoláit Déván és Temesvárott végezte, a bp.-i tudományegyetemen természettudományi tanulmányokat folytatott (1902– 1905), tanulmányait nem fejezte be.

Életút

Kőolajbányászati cégek geológusaként a romániai Prahova-völgy földtani szerkezetét kutatta (1906–1908), az Erdélyi Érchegység geológiai vizsgálata során figyelt fel a mócok helyzetére, és kezdett el társadalmi viszonyaikkal foglalkozni. Bp.-en telepedett le, újságíróként Jászi Oszkár polgári radikális csoportjának tagja (1908–1914), a XX. Század munkatársaként nagy feltűnést keltő cikkeket írt a korszak politikai-társadalmi kérdéseiről (1912–1914), politikai nézetei miatt többször bíróság elé állították. Az I. vh. elején orosz hadifogságba esett (1914), itt 17 havi börtönre ítélték (1914–1915), a forradalom után a hadifogoly internacionalisták szervezetének vezetőségi tagja (1917–1918), ismét, ezúttal 4 havi börtönre ítélték és egy Volga-parti városba száműzték (1918), ahonnan viszontagságos körülmények között tért vissza Bp.-re (1918–1919). A román megszállás alatt a bp.-i román cenzúrahivatal vezetőjeként baloldali újságírókat védelmezett (1919–1920), Kolozsvárra költözött (1920) és részt vett a szakszervezetek szabadiskolájának megszervezésében. A Napkelet munkatársa (1920–1926), a Jövő Társadalma c. szocialista lap alapító szerkesztője (1926–1927; 1927: a lapot betiltották), a kolozsvári kommunistaperben felmentették (1928), Bukarestbe költözött, ahol kommunista propaganda tevékenység miatt 3 évi börtönbüntetésre ítélték (1930– 1933). Családjával együtt a Szovjetunióba emigrált (1933), ahol a személyi kultusz áldozatául esett, halálának pontos helye, ideje és körülményei ismeretlenek. 1953-ban rehabilitálták. A Román Munkássegély főtitkára (1927-től).

Szerkesztés

Újságíróként Jászi Oszkár polgári radikális csoportjának tagja (1908–1914), a XX. Század munkatársaként nagy feltűnést keltő cikkeket írt a korszak politikai-társadalmi kérdéseiről (1912–1914). A Napkelet munkatársa (1920–1926), a Jövő Társadalma c. szocialista lap alapító szerkesztője (1926–1927; 1927: a lapot betiltották), A Proletárok Könyvtára sorozatszerkesztője. Geológiai írásai elsősorban a Bányászati és Kohászati Lapokban (1905–1910), a Földtani Közlönyben (1905-től), az Ungarische Montan-Industrie c. lapban (1906–1908), a Rumänische Industrieban (1906–1908); gazdaságpolitikai írásai a fentieken kívül még a Renaissance (1910-től), a Világ (1910–1914), a Pénzvilág (1911-től), a Pesti Futár (1912–1914) és a Szabad Gondolat c. lapokban jelentek meg (1913-tól).

Főbb művei

F. m.: Lias és dogger a budai hegységben. (Földtani Közlöny, 1905)
A m. kir. földtani intézet megismertetése. (Bp., 1907)
Bányászati kérdések. (Bp., 1909)
Mit csinál a pénzügyminiszter? Erdélyi Viktor néven. (Bp., 1910)
Lukács László arcképe. Névtelenül. (Bp., 1912)
A négyszázéves pör. Erdélyi Viktor néven. (Bp., 1912)
A parlament és a kuria. Erdélyi Viktor néven. (Bp., 1912)
Magyar kulturképek. (Bp., 1913)
A rutén skizmapör. (Bp., 1914)
Hazaárulásom története. Vádemelés, védőbeszéd és levél barátaimhoz. (Marosvásárhely, 1920)
A nemzeti kisebbségek kérdése Nagyromániában. (Torda, 1922)
A csillagvilágtól a szocializmusig. (Kolozsvár, 1924)
Az emberi társadalom. (Kolozsvár, 1925)
Catarina, doamna noastra. (Kolozsvár, 1928)
A nagy pör. (Kolozsvár, 1929)
Mócok földjén. Vál. írások. Vál. Fuchs Simon. A bibliográfiát összeáll. Gaál György. (Bukarest, 1974).

Irodalom

Irod.: Fuchs Simon: Meg akartam ismerni azt a népet… (Korunk, 1969)
Becsky Andor: Emlékezés A. V.-ra. (Kolozsvár, 1969)
Becsky Andor: A. V. és a „Jövő Társadalma”. (Látóhatár, 1969)
Gaál Ernő: Társadalomtudomány és önismeret. (Korunk, 1969)
Cherestesiu, Victor–Fuchs, Simion: A. V. (Analele de’istorie, 1970)
Fuchs Simon: A. V. és a Jövő Társadalma. (Korunk 1971)
Salamon László: Arcképvázlat A. V.-ról. (Igaz Szó 1973. 7.)
Gaal György: A. V. lapja – a Jövő Társadalma. (Könyvtári Szemle, 1973)
Szilágyi András: Egyetlen találkozásom A. V.-ral. (A Hét, 1975. 5.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője