Aradi Nóra
művészettörténész, műfordító
Névváltozatok
Tóth Sándorné
Születési adatok
1924. augusztus 9.
Körösbökény, Arad vármegye
Halálozási adatok
2001. február 10.
Budapest
Temetési adatok
2001. február 28.
Budapest
Farkasrét, hamvasztás
Család
Sz: Berger Janka. Apja, szülőfaluja orvosa volt, halála (†1934) után a család Budapestre költözött. F: 1950-től Tóth Sándor, a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat személyzeti osztályvezetője. Leánya: Tóth Anna (1951–); fia: Tóth Bálint (1955–).
Iskola
A budapesti Sacré Coeur Gimnáziumban éretts. (1942), a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarának vendéghallgatója (1942–1944), hallgatója (1945–1950), ELTE BTK-n újkori művészettörténet–középkori művészettörténet–régész szakos muzeológus okl. szerzett (1950), a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1959), doktora (1970).
Életút
A II. világháború végén Romániában tartózkodott, ott kapcsolódott be a munkásmozgalomba; a KIMSZ (1944–1945), majd az MKP tagja (1945-től), újabb adatok szerint egyetemi hallgatóként a Honvédelmi Minisztérium (HM) Katonapolitikai Osztályának titkos ügynöke (1945–1950). A Patriotul c. aradi pártlap munkatársa, majd a bánáti tartományi pártlap munkatársa (1944–1945). A II. világháború után a Szabadság c. budapesti napilap szerkesztő-riportere (1945–1947), a Magyar Néphadsereg (MN) polgári alkalmazotta (1947–1952). A Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya főosztályvezető-helyettese (1953–1954), az MTA–TMB-n Vayer Lajos aspiránsa (1954–1957). A Művelődésügyi Minisztérium (MM) Képzőművészeti Osztályának vezetője (1957–1961), az ELTE BTK Művészettörténeti Tanszéke egy. adjunktusa (1959–1961), egy. docense (1961–1972), egy. tanára (1972. júl. 1.–1994. dec. 31.) és az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának alapító igazgatója (1969. máj.–1990). Az MLEE Esztétika Tanszékének tanára.
Az MSZMP KB Kulturális Elméleti Munkaközösségének tagja.
20. századi és kortárs magyar és európai szocialista művészettel, művészetelmélettel, ágazati esztétikával foglalkozott. Nevéhez fűződik Réti István (1872–1945) munkásságának (újra)felfedezése, ő rendezte a művész első emlékkiállítását, amely egyúttal az első gyűjteményes kiállítása is volt (1957-ben). Kismonográfiát írt – többek között – Ilja Jefimovics Rjepinről, Alekszandr Alekszandrovics Dejnekáról, ill. Koszta Józsefről, Fónyi Gézáról, Bolmányi Ferencről és Kondor Györgyről. Feldolgozta a Tanácsköztársaság plakátművészetét, jelentős eredményeket ért el a tömegábrázolás ikonológiai és ikonográfiai kutatása terén.
Műfordítóként 20. századi román irodalmat tolmácsolt.
Elismertség
A Magyar Képzőművészek Szövetsége tagja. A Művészetkritikusok Nemzetközi Szövetsége (Association Internationale des Critiques d’Arts, AICA) magyar nemzeti bizottságának elnöke (1960–1990).
Elismerés
Magyar Szabadságért Érdemrend (bronz, 1957).
Munkácsy Mihály-díj (1971), SZOT Díj (1980).
Szerkesztés
Az MTA Művészettörténeti Füzetek főszerkesztője (1971–1990). A művészet története c. könyvsorozat magyar változatának főszerkesztője (I–X. köt. Bp., 1986–1993).
Főbb művei
F. m.: Nagybánya értékeléséhez. (A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség Évkönyve. 1953. Bp., 1954)
Száz kép a magyar történelemből. Vál., a tanulmányokat írta A. N. Szerk. Havas Lujza. Fotók: Petrás István és Zilahi István. Lyka Károly előszavával. 100 fekete-fehér és színes reprodukcióval. (Bp., 1955)
A magyar történeti festészet az 1880-as évektől az 1919-es Tanácsköztársaságig. (A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Évkönyve. 1954/55. Bp., 1957)
Réti István emlékkiállítása. Kat. Írta és a kiállítást rendezte A. N. 12 táblával. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványa. Bp., 1957)
A polgári kultúra bomlásának főbb jelenségeiről a magyar képzőművészetben. (Művészettörténeti Értesítő, 1957)
Domanovszky Endre Kossuth-díjas festőművész kiállítása. 1959. okt.–nov. Kat. A bevezető tanulmányt írta A. N. (A Műcsarnok kiadványa. Bp., 1959)
Réti István. Monográfia és kand. értek. is. 4 táblával. (Magyar mesterek. Bp., 1960)
Háy Károly László festőművész és Farkas Aladár szobrászművész gyűjteményes kiállítása. Kat. 8 táblával. A bevezető tanulmányt írta A. N. (Az Ernst Múzeum és a Műcsarnok kiadványa. Bp., 1960)
A nacionalizmus kérdéséről. (Művészet, 1960)
Képzőművészet és közönség. Tanulmányok. (Stúdium Könyvek. 28. Bp., 1961)
Mikus Sándorról. (Művészet, 1961)
Ilja Jefimovics Rjepin válogatott művészi írásai. Vál. Bacher Béla, ford. Elbert János. A bevezető tanulmányt írta A. N. 16 táblával. (A művészet forrásai. Bp., 1963)
Képzőművészeti irányok a 20. században. (Művelődéspolitikai akadémia. 4. Bp., 1963)
Nagybányáról. (Művészet, 1963)
Kandinszkij-kiállítás Párizsban. (Nagyvilág, 1963)
Absztrakt képzőművészet. 18 táblával. (Esztétikai kiskönyvtár. Bp., 1964)
A XX. század művészeti sematizmusának problémáiról. (Magvető Almanach, 1964)
Contribution à l’étude de certains problèmes du réalisme critique. (Acta Historiae Artium, 1964)
Koreszme és korstílus. (Új Írás, 1964)
Frans Masereel. (Kritika, 1964. 11.)
Koszta. Kismonográfia. 24 táblával. (A művészet kiskönyvtára. 67. Bp., 1965)
Fónyi. Kismonográfia. 27 táblával. (A művészet kiskönyvtára. 69. Bp., 1965)
A magyar művészet kiállítása Párizsban. Kat. A tanulmányokat írta Gerevich Lászlónéval és Solymár Istvánnal. 20 táblával. (Bp., 1966)
Néhány 1919-es plakátunk nemzetközi vonatkozásairól. (Művészettörténeti Értesítő, 1966)
Iparművészet és társadalmi tudat. A. N. előadása a Magyar Iparművészeti Főiskola ankétján. (Üveg, kerámia és porcelán. 1966–1967. Bp., 1967)
Dejneka. Kismonográfia. 27 táblával. (A művészet kiskönyvtára. Új sorozat. 10. Bp., 1967)
A katedrálistól az ipari formáig. A képzőművészetek elméleti problémái. (Esztétikai kiskönyvtár. Bp., 1967)
A szocialista realista képzőművészet kialakulásának néhány problémája. („Jöjj el szabadság!” Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. II. köt. Bp., 1967)
Október és a forradalmi művészet. (Művészet, 1967)
Daumier, Derkovits és utódaik. Tanulmányok. 16 táblával. (Elvek és utak. Bp., 1968)
Léger Budapesten. (Nagyvilág, 1968)
Bortnyik Sándorról. (Művészet, 1968)
Szárján. Kismonográfia. 26 táblával. (A művészet kiskönyvtára. Új sorozat. 51. Bp., 1970)
A szocialista képzőművészet története. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1970
2. átd. bőv. kiad. 1980)
Jel és jelentésváltozások a legújabbkori művészetben. 1–5. (Művészet, 1971)
A párizsi kommün és a képzőművészet. (Művészettörténeti Értesítő, 1971)
Iconologic Research of Socialist Fine Arts. (Acta Historiae Artium, 1971)
Képzőművészet és munkásmozgalom. (Párttörténeti Közlemények, 1972)
A szocialista képzőművészet jelképei. Monográfia. (Bp., 1974)
Guttuso. Kismonográfia. 30 táblával. (A művészet kiskönyvtára. Új sorozat. 89. Bp., 1974)
Képzőművészet és munkásmozgalom. Tanulmányok (Elvek és utak. Bp., 1974)
Szurcsik János. Kismonográfia. Fotó: Schiller Alfréd. (Mai magyar művészet. 16. Bp., 1974)
Technika és művészet. Monográfia. Fukász Györggyel. 16 táblával. (Bp., 1974)
A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportjának öt éve. – Az összehasonlító kutatás néhány problémája a századforduló művészetében. (Ars Hungarica, 1974)
Tárgy, tárgyiasság, tárgyábrázolás. (Ars Hungarica, 1975)
Munkásábrázolás a magyar képzőművészetben. Monográfia. 152 reprodukcióval. (Bp., 1976)
Korunk művészete. Kísérleti tankönyv. a gimnáziumok IV. osztálya számára. Lukács Antallal és Staud Gézával. (Bp., 1976)
Bolmányi Ferenc. Kismonográfia. (Mai magyar művészet. 35. Bp., 1977)
A spanyol polgárháború és a képzőművészet. („Az újnak tenni hitet.” Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből. V. köt. Szerk. Illés László és József Farkas. Bp., 1977)
Képzőművészet és munkásmozgalom. (Munkásmozgalom-történet, társadalomtudományok. Elméleti és módszertani tanulmányok. Szerk. Sipos Levente és Vass Henrik. Bp., 1978)
A Szocialista Képzőművészek Csoportja és a művészettörténet-írás. (Párttörténeti Közlemények, 1978)
Fényes Adolf. Művészi album. 24 táblával, beragasztott képekkel. Fotók: Petrás István és Schiller Alfréd. (Bp., 1979)
A Magyar Tanácsköztársaság művészete. Reprodukciók. A bevezető tanulmányt A. N., a képismertetőket Győrffy Sándor írta, a képeket vál. Cseh Mária és Theisler György. (A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum kiadványa. Bp., 1979)
Pártosság, népiség, realizmus a képzőművészetekben. (A realizmus a képzőművészetekben. Szerk. Szerdahelyi István. Bp., 1979)
A Mednyánszky-kutatás néhány kérdése. (Ars Hungarica, 1979)
A forradalom és a szocialista képzőművészeti élet. (A Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója. Budapest, 1979. márc. 6–7. Tudományos ülésszak a Magyar Tudományos Akadémián. Előadások. Szerk. Köpeczi Béla. Bp., 1980)
Les tableaux de Daumier et l’art universel. (Acta Historiae Artium, 1980)
Kondor György. Kismonográfia. 44 táblával. (A művészet kiskönyvtára. Új sorozat. 137. Bp., 1981)
Makrisz Zizi. Kismonográfia. 56, részben színes fotóval. (Corvina műterem. Bp., 1982
görögül: Athén, 1982)
A közép- és kelet-európai képzőművészet összehasonlító kutatásának néhány kérdése. (Helikon, 1982)
Mednyánszky. (Bp., 1983)
SO-KY. Sós László és Kemény Éva grafikusművészek plakátjai. A bevezető tanulmányt írta. 33 db képmelléklettel, kísérőfüzettel. Mappa, papírtokban. (Bp., 1984)
Téma és jelentésváltozás a XIX–XX. századi művészetben. (Palócföld, 1984)
Nemzeti és egyetemes jelleg képzőművészetünkben. (Az új Magyarország 40 éve. Társadalom, politika, gazdaság, kultúra. Tudományos ülésszak. Budapest, 1984. dec. 10–12. Szerk. Kulcsár Kálmán és Pritz Pál. Bp., 1985)
Gustave Courbet. Kismonográfia. (Szemtől-szemben. Bp., 1985)
Műfaj és jelentés. (Ars Hungarica, 1985)
Egy Munkácsy- és egy Csók-festmény előképe. (Ars Hungarica, 1986)
A romantika és a nemzeti művészetek. (Ars Hungarica, 1987)
Műfaj a képzőművészetekben. Monográfia. (Bp., 1989)
Hofbauer Imre. Egy londoni magyar művész. (Ars Hungarica, 1991)
Barna Miklós. Monográfia. (A Körmendi Galéria kiadványa. Bp., 2003)
Lélegzetnyi művészpálya. Sorok Kondor Györgyről és utóéletéről. (Ezredvég, 2003)
szerk.: Réti István: A nagybányai művésztelep. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1954)
Művészettörténet–tudománytörténet. Főszerk. (Muszeion Könyvtár. 1. Az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának kiadványa. Bp., 1973)
Guttuso, Renato: A festő műhelye. Írások a művészetről. Szerk., a képeket vál. és az előszót írta. 46 fotóval és rajzzal. (Bp., 1977)
Művészet és felvilágosodás. Művészettörténeti tanulmányok. Főszerk. A. N. Szerk. Szabolcsi Hedvig és Zádor Anna. (A MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának kiadványa. Bp., 1978)
Harmincöt év, harmincöt művész. Művészi album. A kötetet szerk., a bevezetést írta A. N. (Bp., 1980)
A magyarországi művészet története. VI. köt. 1890–1919. 1–2. Főszerk. A. N. Szerk. Németh Lajos. (Az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának kiadványa. Bp., 1981)
„Szabadság és a nép.” A Szocialista Képzőművészek Csoportjának dokumentumai. Szerk., a bevezető tanulmányt írta A. N., a képeket vál. Láncz Sándor, a képanyagot összeáll. Theisler György. 58 táblával. (Az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának kiadványa. Bp., 1981)
A művészet története Magyarországon a honfoglalástól napjainkig. Szerk. 48 táblával. (Bp., 1983
3. kiad. 1992)
A magyarországi művészet története. VII. köt. 1919–1945. 1–2. Főszerk. A. N. Szerk. Kontha Sándor. (Az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának kiadványa. Bp., 1985)
A magyarországi művészet története. II. köt. 1–2. 1300–1470. Főszerk. A. N. Szerk. Marosi Ernő. (Az MTA Művészettörténeti Kutatócsoportjának kiadványa. Bp., 1988)
ford.: Eftimiu, Victor: Szent Nepomuk lovagjai. Elbeszélések. Ford. (Parnasszus Könyvtár. Bp., 1947)
Sadoveanu, Mihail: A balta. Regény. (Bp., 1948)
Maurois, André: A szerelem hét arca. Regény. Ford. (Bp., 1948)
Sadoveanu, Mihail: Moldvai szél. Regény. Ford. Szabédi Lászlóval. (Bp., 1949)
Dumitriu, Petru: Farkasvadászat. – Júniusi éjszakák. Elbeszélések. Ford. (Bp., 1950)
Mihail Eminescu válogatott versei. Ford. Többekkel. (Révai Könyvek. Haladó Irodalom. Bp., 1950)
Mihail Eminescu válogatott versei. Kétnyelvű kiadás. Ford. Többekkel. (Bukarest, 1950)
Eminescu, Mihail: Költemények. Szerk. Kacsó Sándor. Ford. Többekkel. (Román Klasszikusok. Bukarest, 1955)
Eminescu, Mihail: Költemények. Szerk. Kakassy Endre. Ford. Franyó Zoltánnal és Székely Jánossal. (Tanulók Könyvtára. Bukarest, 1961)
Masereel, Frans: A város. 100 fametszet. Képeskönyv. Bibliofil kiadvány. Ford. és szerk. A. N. 100 fekete-fehér reprodukcióval. (Bp., 1961)
Bogdan, Radu: Andreescu. Kismonográfia. 26 táblával. (A művészet kiskönyvtára. 68. Bp., 1965)
Mihalache, Marin: Vida Géza. Kismonográfia. (A művészet kiskönyvtára. Új sorozat. 101. Bp., 1975).
Irodalom
Irod.: Koós Judith: A. N.: A katedrálistól az ipari formáig. A képzőművészetek elméleti problémái. (Művészettörténeti Értesítő, 1969)
Czinke Ferenc: A. N.: A szocialista képzőművészet jelképei. (Palócföld, 1974)
Lóska Lajos: A. N.: Munkásábrázolás a magyar képzőművészetben. (Palócföld, 1977)
Kajdi Béla: Beszélgetés A. N.-val pályájáról. (Népművelés, 1980)
A. N. köszöntése. – Bardoly István: A. N. munkásságának válogatott bibliográfiája. (Ars Hungarica 1984)
Marosi Ernő: A. N. (Ars Hungarica, 2001)
Halálhír. (Népszabadság, 2001. febr. 14.).
Irod.: Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. (Bp., 1981)
Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon. (Bp., 1994)
Kortárs magyar írók. 1945–1997. I–II. köt. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. (Bp., 1997–2000)
Kortárs magyar művészeti lexikon. I–III. köt. Főszerk. Fitz Péter. (Bp., 1999–2001)
Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. (Déva, 2002)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit és Palasik Mária. (Bp., 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (663), orvos (603), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)