Áprily Lajos
Áprily Lajos

2024. október 14. Hétfő

Áprily Lajos

költő, műfordító, szerkesztő

Névváltozatok

Jékely János Lajos

Születési adatok

1887. november 14.

Brassó, Brassó vármegye

Halálozási adatok

1967. augusztus 6.

Budapest


Család

Sz: Jékely Lajos, Ziegler Berta. Fia: Jékely Zoltán (1913–1982) költő.

Iskola

Elemi iskoláit Parajdon, középiskoláit a székelyudvarhelyi reáliskolában, a ref. főgimnáziumban és a kolozsvári kollégiumban végezte (1899–1905), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar–német szakos tanári okl. (1909), Dijonban francia nyelvtanári okl. szerzett (1923). Az MTA tagja (l.: 1934. máj. 11.; tagsága megszűnt: 1949. nov. 29.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A nagyenyedi Bethlen Kollégium Tanítóképző Intézete (1909–1910), Gimnáziuma (1910-1926), a kolozsvári ref. gimnázium r. tanára (1926–1929). Bp.-re költözése után a Lónyay u.-i ref. gimnázium r. tanára (1929–1934), a Baár–Madas Leánynevelő Intézet ig.-ja (1934–1943), miután az iskolában nem volt hajlandó a zsidótörvényt végrehajtani lemondott állásáról, és nyugdíjazását kérte (1943). A Visegrád melletti Szentgyörgypusztán élt. A II. vh. után rövid ideig állást vállalt a ref. konventben (1946). Első verse Áprily aláírással az Új Erdély c. folyóiratban jelent meg (1918). Az Erdélyi Szemlében közölt Falusi elégia c. versciklusa (1919–1920) ismertté tette nevét az erdélyi magyar irodalmi életben. Első önálló verseskötetét, a Falusi elégiát (1921) újabbak követték (Esti párbeszéd, 1923; Rasmussen hajóján, 1926). Ifjúkori műfordításait a Vers vagy te is c. kötetében adta közre (1926). Bp.-en, a nagyváros forgatagában élő, az otthon biztonságába vágyó költő lírai vallomása A láthatatlan írás c. kötete (1939). Az 1950-es években verseskötetei főleg műfordítással fogl. Elnyerte az Anyegin újrafordítási pályázatát (1951); Puskin, Nyekraszov, Turgenyev, Tolsztoj művei mellett francia, angol, lengyel, kínai, latin költőket tolmácsolt. Lefordította Ibsen Peer Gyntjét, Schiller Wallensteinjét, Shakespeare Julius Caesarát. Hosszabb hallgatás és kitartó műfordítói munka után megjelent Ábel füstje (1957), vmint az időskori líráját közreadó kötetek (Jelentés a völgyből, 1965; Akarsz-e fényt?, 1969) versei az elmúlással megbékélő, a harmóniára törekvő lélek finom rezdülései. Emlékeket, hangulatos apró történeteket idéz a Fecskék, őzek, farkasok c. prózakötetének írásaiban (1965). Esszéi, kritikái kötetben csak halála után jelentek meg (Álom egy könyvtárról, 1981). Költészetének egyik ihletője és forrása az erdélyi táj. Természeti képekben gazdag lírájának témája sokszor a feloldhatatlan magány, az élet és a halál, az elmúlás. A befelé, a szűkebb környezete felé forduló költő az őszi tájban találta meg jelképeit. Nem lázadásra készült, inkább megnyugvást keresett. A lélek belső harmóniájára törekedett. A humanizmus eszméje jelenik meg formaművészetében, kivételes műgondjában, versformáinak harmónikus szépségében és nyelvének tisztaságában. Ugyanez a műgond érvényes drámáira (Idahegyi pásztorok, 1929; Oedipus Korinthosban; A bíboros, 1973) és műfordítói munkásságára.

Emlékezet

A brassói gimnázium felvette a nevét (Áprily Lajos Elméleti Líceum, 1990–2004; Áprily Lajos Főgimnázium, 2004-től). Róla nevezték el a visegrádi Áprily Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskolát is.

Elismertség

A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1930).

Elismerés

József Attila-díj (1954).

Szerkesztés

Az Erdélyi Helikon szerkesztőjeként (1928–1929) megkísérelte az erdélyi magyar irodalmi egységfront megvalósítását. A kolozsvári Ellenzék c. lap vasárnapi irodalmi mellékletének (Kuncz Aladárral, 1924–1925, önállóan: 1925–1928), a Protestáns Szemle (Ravasz Lászlóval, 1930–1938), majd az Új Magyar Asszony c. ref. folyóirat szerkesztője (1946).

Főbb művei

F. m.: Falusi elégia. (Kolozsvár, 1921
2. kiad. 1925)
Esti párbeszéd. Versek. (Dicsőszentmárton, 1923)
Versek. (Kolozsvár, 1924)
Rasmussen hajóján. Versek. (Berlin, 1926)
Vers vagy te is. Versek és műfordítások. (Kolozsvár, 1926)
Idahegyi pásztorok. Színmű. (Kolozsvár, 1929)
Az aranymosó balladája. Versek. (Kecskemét, 1934)
Ts’’ai Yen kínai költőnő tizennyolc verse. Műfordítások és akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1938. jan. 10.
Budapesti Szemle, 1938)
A láthatatlan írás. Versek. (Kolozsvár, 1939)
Ábel füstje. Vál. versek. Drámák. (Bp., 1957)
Az aranyszarvas. Vál. versfordítások. (Bp., 1964)
Fecskék, őzek, szarvasok. Elb.-ek. (Bp., 1965)
Jelentés a völgyből. Versek. (Bp., 1965)
Fegyvertelen vadász. Versek. (Bp., 1966)
A kor falára. Vál. versek. Idahegyi pásztorok. Oedipus Korinthosban. Drámák. (Bp., 1967)
Akarsz-e fényt? Versek. A bíboros. dráma. (Bp., 1969)
Tavaszi tüzek. Román költők versei. Műfordítások. (Bukarest, 1969)
Á. L. legszebb versei. Vál. Kemény János. (Bukarest, 1969)
Megnőtt a csend. Összegyűjtött versek. Vál. Győri János. (Bp., 1973)
Ôszi muzsika. Versek, műfordítások. Vál., bev., a függeléket összeáll. Máthé József. (Kolozsvár, 1976)
Á. L. válogatott versei. Vál. Jékely Zoltán, az életrajzot írta Győri János. (Bp., 1977)
Válogatott versek. 1945–1967. Oedipus Korinthosban. Vál. Jékely Zoltán. (Bp., 1978)
Összegyűjtött versei és drámái. Sajtó alá rend. Győri János. (Bp., 1985)
Összes versei és drámái. (Bp., 1990)
Összes versei. (Bp., 1993)
Á. L. összes versei. Elektronikus dokumentum. Szerk. Somogyi Sándor, Németh Ibolya. (Bp., 2001).

Irodalom

Irod.: Zolnai Béla: Áprily Peer Gyntje. (Kolozsvár, 1941)
Győri János: Á. L. alkotásai és vallomásai tükrében. (Arcok és vallomások. Bp., 1967)
Czine Mihály: Á. L. emlékezete. (Kortárs, 1967)
Vita Zsigmond: Á. L. Az ember és a költő. Művei bibliográfiájával (Bukarest, 1972)
Csép Ibolya: Á. L. (Bp., 1987)
Fráter Zoltán: Á. L. Kismonográfia. (Bp., 1992)
Faragó Éva: Á. L. (Révai Új Lexikona. I. köt. Jav. kiad. Szekszárd, 1999)
A kor falára. Á. L. emlékezete. Összeáll. Pomogáts Béla. (Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője