Család

Sz: Apáthy István, id. (1829–1889) jogász, az MTA tagja.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1885), a Stazione Zoologica di Napoliban állami ösztöndíjjal tanult (1886– 1888), a zoológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1888). Az MTA tagja (l.: 1898. máj. 6.).

Életút

A bp.-i tudományegyetem magántanára (1888–1890), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen az állattan és az összehasonlító bonctan ny. rk. tanára (1890–1891), ny. r. tanára (1891–1918) és az általa alapított Állattani Intézet ig.-ja (1907– 1918); közben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja (1894–1895, 1900–1902, 1911–1912), az egyetem rektora (1903–1904). Az összeomlás után a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen az állattan ny. r. tanára (1919–1922) és a szegedi Állattani Intézet alapító ig.-ja (1921–1922). Áttelepült Mo.-ra (1920). Kolozsvárott előbb a br. Bánffy Dezső-féle Újpárt (1904–1913), majd a Függetlenségi Párt tagja, nemzetiségi szakértője (1913– 1919). A kolozsvári Nemzeti Tanács elnöke (1918. okt. 31.–dec.), Kelet-Mo. főkormánybiztosa (1918. dec. 7.–1919. jan.), gr. Károlyi Mihály felajánlotta neki a kultusztárcát, de nem fogadta el (1918. dec. 23.), a megszállás alá került Kolozsvárott a román hatóságok elfogták (1919. jan. 15.), mint „lázadót és felségsértőt” előbb halálra, majd 5 év börtönre ítélték (1919. júl.; az ítéletet a bukaresti katonai főtörvényszék megsemmisítette: 1920. aug.). Az Unio szabadkőműves páholy tagja (1900–1922), a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy helyettes-nagymestere (1919– 1922). Kutatóként elsősorban összehasonlító idegszövettannal fogl., megalkotta az idegsejtek ingerület-vezető képességének elméletét (Apáthy-féle kontinuitás), amely nagy mértékben elősegítette a mai idegszövettani ismereteink fejlődését. Számos, később róla elnevezett mikrotechnikai eljárás kidolgozója (pl. Apáthy-féle rögzítés, Apáthy-féle festés, -aranyozás és -kettősbeágyazás). Mint zoológus megkísérelte a férgek rendszertanba sorolását. Az Állattani Tanszék vezetőjeként Kolozsvárott Európa legkorszerűbben felszerelt Biológiai Intézetét hozta létre (1909), nevéhez fűződik a kolozsvári tudományegyetem Szegedre költöztetése (1918). Szegeden, a város által adományozott díszsírhelyen temették el.

Emlékezet

A szegedi Dóm téren emlékhelye van. Emlékét őrzi a kolozsvári Apáthy István Egyesület, az Apáthy István-alapítvány, ill. a szegedi Apáthy István Kollégium (1948). A Szegedi Tudományegyetem Apáthy István-emlékérmet és -jutalomdíjat alapított (2006).

Elismertség

A Belga Királyi Orvosi Akadémia tb. tagja (1905).

Szerkesztés

A Múzeumi Füzetek szerkesztője (1907–1909), a Társadalmi Szemle társszerkesztője (1908–1918), az Acta litterarum ad scientiarium alapító szerkesztője (1922). A Ferenc József Tudományegyetem Közleményei. Természettudományi Értekezések szerkesztője (1922).