Ambrozovics Béla
Ambrozovics Béla

2024. április 25. Csütörtök

Ambrozovics Béla

mérnök

Születési adatok

1835. január 20.

Zombor

Halálozási adatok

1905. március 9.

Budapest


Család

Sz: Ambrozovics Nepomuk János mérnök, ügyvéd, Zombor város tanácsosa, a pozsonyi országgyűlés követe. F: Meszlényi Gizella, Meszlényi Rudolf és Kossuth Zsuzsanna leánya. Fia: Ambrozovics Dezső (1864–1919) újságíró, író, műfordító.

Iskola

A pesti tudományegyetemen bölcseleti tárgyakat hallgatott (1851-ig), a budai József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (1857).

Életút

A strasburgi–kieli vasúti híd tervezésének egyik munkatársa (1857), a Ferenc József Keleti Vaspályatársaság, ill. a Déli Vaspályatársaság mérnöke (a nagykanizsai igazgatóságon, 1857–1864), a Déli Vaspályatársaság ún. osztálymérnöke (Budán, 1864– 1867). A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium vasúti felügyelője (1867–1871), osztálytanácsosa (1871–1882), miniszteri tanácsosa és a Vasúti Főfelügyelőség vezetője (1882–1890-es évek eleje). A vasúti díjszabással, vasúti közlekedéssel fogl. Sokat tett „az amerikás kényelmű vasutak” magyarországi bevezetése érdekében, kedvezményes vasúti jegyeket honosított meg (pl. idényjegy, fürdőjegy, bérletjegy stb.). Kezdeményezte a vonatszakaszok bevezetését is, így a kisebb távolságokra olcsóbban lehetett utazni. Az első brüsszeli nemzetközi vasúti kongresszuson a magyar küldöttség tagja, és a kongresszus szakosztályelnöke (1885).

Emlékezet

A zombori temetőben díszes síremléke ma is áll.

Elismertség

A Magyar Mérnök- és Építész Egylet alapító tagja (1866-tól) választmányi tagja (1867–1872), titkára (1872–1878), alelnöke (1885– 1888), tb. tagja (1904-től).

Szerkesztés

A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönyének szerkesztője (1869–1878).

Főbb művei

F. m.: A vasutakból eredő közgazdasági haszon és kiszámítása. (Bp., 1887)
A magyar vasúti zónadíjszabás és elmélete. (Bp., 1893
franciául: Bruxelles, 1888
olaszul: Milan, 1895
németül: Teschen, 1898)
Az ár és a fogyasztás, illetőleg termelés közötti viszony. (Bp., 1895
németül: Teschen, 1898)
A tudomány érdekében. (Bp., 1896)
A technikus kérdéshez. (Bp., 1896)
Országok gazdasági erejének összeméréséről. (Bp., 1897
németül: Wien, 1898)
A vasúti alkalmazottak jutalmazása. (Bp., 1899)
A művészi ízlés fejlesztéséről. (Bp., 1902)
A fogyasztó haszonról. (Bp., 1902)
Vasútforgalmi együtthatók. (Bp., 1902).

Irodalom

Irod.: Ney Béla: A. B. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítője, 1905)
Kalapis Zoltán: A. S. (K. Z.: Életrajzi kalauz. 1. Újvidék, 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője