Főbb művei

F. m.: önálló művei: A magyar mezőgazdaság belterjes fejlesztésének hatékonysága. Kand. értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1973)
Szelszkoje hozjajsztvo Vengerszkoj Narodnoj Reszpubliki. [A kand. értek. átd. változata.] (Moszkva, 1975)
A magyar mezőgazdaság belterjes fejlesztésének problémái és perspektívái. Doktori értek. Orosz nyelven. (Moszkva, 1986)
Organyizacija proizvodsztva i realizaciji szelszkohozjajsztvennoj produkciji v Vengriji. [A doktori. értek. átd. változata.] (Moszkva, 1986)
Novije intyegrirovannije formirovanyije v szelszkom hozjajsztve. (Uzsgorod, 1990)
Kárpátalja lehetőségei a gazdasági együttműködés területén. (Nyíregyháza, 1995)
Rinok prodovolsztva: zonisnoekonomicsni aszpekti. (Kijev, 1995).

F. m.: tudományos dolgozatai: A pótlólagos ráfordítások hatékonysága a különböző belterjességi szinteken gazdálkodó termelőszövetkezetekben. Almásy A. K. néven. (Gazdálkodás, 1971. 10.)
Állóeszköz-hatékonyság az állami gazdaságokban. Almásy A. K. néven. (Gazdálkodás, 1973)
A mezőgazdasági termelés irányítása Magyarországon. Orosz nyelven. Sepa, Vaszilij Vasziljeviccsel. (Ekonomika szelszkoho hozjajsztva, 1982. 2.)
Az egyéni kisegítő fejlődésének ösztönzése Magyarországon. Orosz nyelven. (Planirovanyije i ucset v. szelszkohozjajsztvennih predprijatijah, 1982. 2.)
A határmenti kapcsolatok távlatai a mezőgazdasági termékek termelési technológiájának adaptálásában. Sepa, Vaszilij Vasziljeviccsel. (Gazdálkodás, 1986. 12.)
A határmenti agrárszféra komplex fejlesztésének lehetőségei. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1992. 3.)
Kistermelés Kárpátalja mezőgazdaságában. Szabelkó Sándorral. (Gazdálkodás, 1992. 11.)
Régi-új társadalmi osztály Kárpátalján. Sovák Györggyel. (A falu, 1993. 2.)
A termelés szervezeti formái Kárpátalja mezőgazdaságában. Bolyko Viktorral. (A falu, 1994. 1.)
Magyar nyelvű tudományos élet Kárpátalján. (Debreceni Szemle, 1994. 3.)
Kárpátalja magyarsága a megmaradás lehetőségei. (Dimenziók, 1995. 2-3.)
Agrárváltozások a Kárpátalján. 1–2. Gerhes Miklóssal és Kuzmovics Volodomirral. (Magyar Mezőgazdaság, 1997. 23.–1997. 24.)
Átalakulás Kárpátalján. (Magyar Mezőgazdaság, 1998. 26.)
A foglakoztatottság problémái Kárpátalján. Almásy Ljudmilával. (Területi Statisztika, 2000. 4.)
Az agrárreform újabb fejezetei Kárpátalján. Balján Annusával és Galó Miklóssal. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2001. 3.)
A független Ukrajna gazdaságának történelmi-politikai háttere. (Gazdaság és Társadalom, 2003. 1.)
Versenytársunk vagy piacunk – Ukrajna gabonagazdasága. (Őstermelő. Gazdálkodók Lapja, 2003. 5.)
Határmenti együttműködés lehetősége az agrárszférában. (Őstermelő. Gazdálkodók Lapja, 2003. 6.)
Kárpátalja mezőgazdasága az ezredfordulón. Káli Tiborral. (Gazdaság és Társadalom, 2004. 1.)
Új típusú mezőgazdasági vállalkozások Kárpátalja síkföldi régiójában. (Gazdaság és Társadalom, 2004. 2.)
Ukrajna külkereskedelme. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2004. 2.)
A magyar tapasztalatok alkalmazásának lehetősége Ukrajna mezőgazdaságában. Balján Annusával. (Gazdaság és Társadalom, 2005. 1.)
Munkaerő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyéni gazdaságaiban. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2007. 2.)
Vidéki települések végnapjai Ukrajnában. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2008. 4.)
Adalékok az Orosz Föderáció mezőgazdaságához. (Kommunikáció, média, gazdaság, 2009. 1.).

Irodalom

Irod.: források: Kőszeghy Elemér: Kárpátalja a tudós szemével. Beszélgetés Almásy Sándor agrárközgazdásszal. (Népszabadság, 1993. márc. 29.)
Györke László: Vállalkozóképzés közösen. A GATE Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Kara az Ungvári Egyetemen. (Kelet-Magyarország, 1997. okt. 2.)
Györke László: Az utazó professzor. [Almásy Sándor.] (Kelet-Magyarország, 1998. jún. 6.)
Györke László: Határon átnyúló vállalkozások. Gazdasági kapcsolatfejlesztés Kárpátalja járásainak új agrárcégeivel. (Kelet-Magyarország, 2003. jún. 30.)
Almásy Sándor: Azok a ’40-es évek. [Visszaemlékezés.] (Nyíregyháza, Krúdy Kiadó, 2007 és 2009)
Almásy Sándor gyászjelentése. (Kelet-Magyarország, 2009. jún. 18.)
Kétlábon járó enciklopédia volt a professzor úr. [Almásy Sándorról. Nekrológ.] (Vasárnapi Kelet, 2009. 35. [szept. 6.])
Húsz éve, hogy érkezett, tíz éve végleg elment. [dr. Almásy Sándorról.] (Kelet-Magyarország, 2019. aug. 3.).

neten:

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/306098 ([id.] Almásy Sándorné Kovács Róza gyászjelentése, 1943)

Megjegyzések

1. Almásy Sándor doktori címe megszerzése idején egy Kárpátalján élő, magyar nemzetiségű szovjet állampolgár, tudományos „főkutató” volt. Témaválasztásakor igen erősen befolyásolhatta az a gondolat, hogy mindkét országnak erős érdeke fűződik a magyar agrárium tapasztalatainak intenzív beépítésére a szovjet mezőgazdaság fejlesztési koncepcióiba: doktori értekezése ennek a koncepciónak a jegyében született meg. Az értekezés célja tehát nem a magyar agrárium megreformálása, hanem a szovjet mezőgazdaság elé egy követhető példa felvázolása volt. A dolgozat az akkori szovjet viszonyok tekintetében úttörő jellegű, iskolateremtő volt. Hatalmas tényanyaggal bizonyítva elsők között mutatott be a szovjet gazdaságtörténetben egy követhető mintát, egy új agrárgazdasági rendszert, amely különössé tette dolgozatát az 1980-as évek Szovjetuniójában! (Kozma Ferenc véleménye Almásy Sándor dolgozatának honosításakor, 1998. márc. 10.).

2. A rokoni kapcsolatok az Almásy család publikus családtörténeti oldalairól: www.geni.com és www.myheritage.hu